GŐGÖS ZOLTÁN
GŐGÖS ZOLTÁN
GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Egy nagyon fontos beszéd után nyilván sokakat nem érdekel - ahogy látom -, amiről beszélek, pedig higgyék el, ez is egy nagyon fontos ügy, főleg az árvíz kapcsán. Persze most sokan azt gondolják, hogy a magyar vidék összes problémáját meg fogja oldani az a három-négy dolog, amiről miniszterelnök úr beszélt, a pálinkafőzés, a másodlagos élelmiszer-ellenőrzés és a kiskönyv visszaállítása, ami persze több tízezer munkavállalónak semmilyen védelmet nem adott. S az is nagyon nagy dolog lesz, hogy az összes mezőgazdasági munkavállalót meg fogják adóztatni, hiszen 90 százalékuk minimálbérből él. Hát ez biztos nagy öröm, de én most nem erről kívánok beszélni, hanem arról, hogy van egy helyzet, az árvízi helyzet, amiről nagyon sok szó esett a Házban, és ennek okán, miután reményeink szerint ez egyszer majd véget ér, és az a sok keserűség is megszűnik, ami ezekben a megyékben van, a cselekvés ideje is eljön.
A mezőgazdasági károkkal kapcsolatban van egy védelmi rendszerünk, amiben van egy aktualitás, mégpedig az, hogy azoknak a szereplőknek, akik ennek a rendszernek a részesei, június 30-áig elég jelentős összeget kellene ebbe az alapba befizetniük - ez több mint 2 milliárd forint -, ezért képviselőtársaimmal egy olyan módosítási javaslatot nyújtottunk be, ami ezt a mostani befizetést novemberre halasztaná. Erről nyilván majd le fog folyni a vita, nagyon remélem, hogy a mezőgazdasági bizottságban is a jövő héten, és ott persze nyilván kitérhetünk az egyéb intézkedésekre is, amelyek ennek okán szükségesek. Én ezekből néhányat még mondanék, kicsit felhívva a tárca figyelmét is, hogy még milyen dolgok tartoznának ehhez a témához, amik nélkül önmagában ez a törvénymódosítás persze nem sokat ér.
Először is azt javaslom a kormányzatnak, hogy azonnal kezdje meg a tárgyalásokat az Európai Bizottsággal, hogy az elmúlt év gyakorlatának megfelelően az idén is október közepétől lehessen támogatási előleget fizetni, ugyanis ez képezné az alapját majd később ennek a befizetésnek is. Ugyancsak szeretném javasolni, hogy foglalkozni kell azzal az üggyel is, hogy nagyon sok olyan földterület van, amelyik ennek a kárenyhítési alapnak most nem érintettje, hiszen nem belvízről van szó, hanem arról, hogy az egyéb emberi értékek védelme miatt kényszerelárasztás történt, s ezekre a jelenlegi szabályok semmilyen megoldást nem tudnak adni. Az elmúlt évben a Vas megyei árvíz kapcsán szaladtunk bele abba a problémába, hogy hiába lett volna még anyagi fedezete is, semmilyen kárenyhítést nem tudtunk adni a Vas megyei termelőknek, ugyanis a területek jelentős részére rájegyzésre került a “nagyvíz járta terület” kifejezés a földhivatalban, ami azt jelenti, hogy mindenféle európai uniós kárenyhítésből kizárásra kerültek, magyarul a termelés kockázatának tekintik azt, hogy ott árvíz van. Most ugyan nemcsak ilyen területekről van szó, hiszen nem mindegyiknek van ilyen bejegyzése, de kezdeni kell valamit azzal a több tízezer hektárral - a több százezer hektárnyi belvíz mellett -, amit az emberi élet és az emberi értékek védelme miatt elárasztottak.
Ugyancsak azt gondolom - és ez már nem a kárenyhítés része -, hogy kezdeni kell valamit azokkal a károkkal is, amelyek nem önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanokban és épületekben keletkeztek. A mi kormányzásunk alatt is volt példa arra, hogy a kártérítés kiterjesztésre került ezekre a káreseményekre is. Itt újfent felhívnám a figyelmet a krízisalapra, ami annak idején nagyon jól működött, és még ma is élő alap. Annak idején csak kormányzati szintről, állami vezetőként nagyon sok pénzt mi is befizettünk ebbe az alapba, s miután most van vagy száz új állami vezető, ajánlanám a figyelmükbe, hogy ők is legalább akkora forrással járuljanak hozzá ehhez az alaphoz, mint amennyivel mi is megtettük. Úgy gondolom, hogy ez egy nagyon fontos és nagyon jó célra fordítható pénz. (Taps az MSZP soraiban.) Természetesen ugyanezt ajánlom az ellenzéki frakcióknak is, akik most szép számmal vannak, és ha átlagosan befizetnek annyi pénzt, akkor az több tízmillió forint lesz, mint amennyit annak idején a szocialista frakció tagjai ebbe az alapba befizettek, amit ők eddig bojkottáltak. Remélem, most már eljött az ideje - főleg az árvíz okán -, hogy ezt nem kellene bojkottálni.
Nagyon remélem, hogy ezt a törvénymódosító javaslatot támogatni fogja a parlament. Természetesen azt is szeretném jelezni, hogy miután ez egy sürgős ügy, hiszen június 30-ai korrekcióról van szó, minden olyan Házszabálytól való eltérést is támogatunk, hogy ez akár a jövő héten vagy a jövő hét utáni héten elfogadásra kerüljön.
Hozzá szeretném még tenni, hogy nagyon sok felvetésük van az érdekképviseleteknek, ezért azt javaslom a minisztériumnak, hogy hozza előbbre az Aratási Koordinációs Bizottság tevékenységét, és most foglalkozzon abban a szervezeti keretben, amelyik egy élő szervezeti keret, a kárenyhítés történéseivel, hisz az egy jól működő rendszer, és úgy gondolom, ez legalább akkora feladat, sőt sokkal nagyobb feladatnak tartom, mint magát az aratás koordinálását.
Nagyon sok megvitatnivalónk van a szakmán belül, ezért nagyon fontos, hogy a szakmai érdekképviseletekkel egy azonnali konzultáció kezdődjön, hiszen minden érdekképviselet felvetett hasonló problémákat. Én most egy pici elemére tettem javaslatot, és azt kérem, hogy ezt támogassák.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
