DR. GAUDI-NAGY TAMÁS
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Igyekszem most egy picit tárgyszerűbb keretek között maradni. Eddig is tárgyszerű voltam, hiszen az MSZP-s politikusbűnözők különböző dolgait tárgyaltuk.
De most a 9-es előterjesztésről szeretnék továbbra is véleményt mondani, már elmondtam az alkotmányügyi bizottság kisebbségi véleményeként egy részét, de most szeretném tovább folytatni. Mégpedig ez a bizonyos idegen test, amire Schiffer András, az LMP frakcióvezetője is utalt. Tehát úgy gondolom, hogy most már egyre inkább kezd formálódni az a megoldási lehetőség, ami a következőképpen állna.
Álláspontom szerint a kétharmadnál is nagyobb többséget szerzett Fidesz végezze el a kormányalakítás munkáját, alkossa meg a kormányprogramot, vitassuk meg a kormányprogramot, és alakuljanak ki azok a struktúrák, amelyek így vagy úgy, többé-kevésbé kritizálható vagy kevésbé kritizálható módon, de keretét fogják adni a négyéves kormányzásnak. De most ezt a folyamatot ne zavarjuk meg azzal, hogy egy nagyon komplex szabályozásnak, egy alkotmánynak, egy választójogi rendszernek egy eleméhez hozzányúlunk, pusztán csak azért, mert egyébként - hozzáteszem - a Fidesz ilyen értelemben következetes, mert 1998-as programjában is a 30. pontban azt jelezte, hogy törvényt fognak benyújtani a kisebb Országgyűlés érdekében.
Nem tudom, hogy történt-e ilyen, de egy biztos: most előterjesztettek egy ilyet. Azonban nyilvánvalóan fel kell tenni a kérdést, vajon mi az igazi oka ennek. Azonkívül, hogy ez egy népszerű intézkedés, nyilvánvalóan népszerűnek tűnhet, hiszen a választópolgárok döntő többsége, akikkel én is a közel ötven lakossági fórumon találkoztam, nagyon komoly fenntartásokat fogalmaznak meg a képviselőkkel (A helyüket elhagyó, beszélgető MSZP-s képviselők felé int.), pláne az ilyen típusú képviselőkkel szemben, akik a felszólalás ideje alatt járkálnak, mással foglalkoznak, és demonstrálják azt, hogy a választók akarata igazából nem nagyon izgatja őket. De az olyan képviselők, akik viszont komolyan veszik a munkájukat, és szeretnének alkotó jelleggel, a nemzet házához méltó színvonallal és akarattal szolgálni a nemzet ügyét, azok számára, úgy gondolom, nem feltétlenül megnyugtató megoldás önmagában a kisebb létszám.
Időzzünk el a történelmi példáknál! Előkerül a '45-ös választás: a Kisgazdapárt nagyon komoly eredményt ért el. Ekkor még a bolsevizmus nem volt teljesen kibontakozva, illetve a Vörös Hadsereg már itt volt, több százezer magyar ember véráldozata révén bevonultak és szétzúzták az országot, és velük jöttek azok a bolsevikok, akik utána aztán átvették a hatalmat a kékcédulás választásokkal. Ebben igen nagy gyakorlata van a mellettem ülő párt elődeinek. Tehát gyakorlatilag a '45-ös választás idején… - fel kell említenem, hogy nem tudom, tudja-e valaki, hogy hány képviselői helye volt az akkori Nemzetgyűlésben a képviselőknek. Kérem szépen, 409 képviselője volt. Ha továbbmegyünk a két háború közötti időszakra, ebben az időszakban is változó létszámok voltak.
(17.10)
Ugye, azért figyeljünk arra - és itt azért én megtettem a bizottságban már az előterjesztésemet -, gondolkozzunk el azon, hogy nem lenne-e méltóbb és célszerűbb és ésszerűbb a történeti jogfolytonosság helyreállítása tárgyában hozni egy emelkedett, szép országgyűlési határozati javaslatot. Hiszen ne felejtsük el az 1920. évi I. törvénycikket, ami a véres tanácsköztársasági vörös terror után helyreállította az országban a jogfolytonosságot, és elindított egy ötéves nemzetgyűlési folyamatot, amelynek révén 1926-ban ismét helyreállt úgymond a történeti jogfolytonosság. Tehát nekem és a Jobbik-frakciónak úgy gondolom, szívünkhöz sokkal közelebb álló megoldás lenne, ha ezzel foglalkoznánk, és nem a választójogi rendszer egy elemét ragadnánk ki, amivel az egész rendszer lényege meg tud billenni.
Tehát ezen a bizonyos ’45-ös választáson 409 képviselő volt, és bizony a Kisgazdapárt itt egy nagyon szép eredményt ért el, 245 képviselői helyet töltött be a Nemzetgyűlésben. Utána sajnos elkezdtek fogyatkozni, hiszen a Vörös Hadsereg a bolsevik képviselőkkel együtt szépen apránként levadászta őket, vagy fizikailag megölték őket, vagy pedig internálták őket, mint ahogy Kovács Bélával, a Kisgazdapárt akkori főtitkárával is tették ezt.
Tehát igenis ez a probléma, úgy gondolom, műprobléma. És itt idézni szeretnék viszont egy másik tételt, mégpedig a Fidesz által is szerintem nagyra becsült képviselőnek, volt képviselőnek az írásából. Tölgyessy Péter ezen kétkötetes (Felmutatja.) alkotmánykommentárjában, amelynek első kötetét tartom kezemben, a bevezető tanulmányban egy nagyon megfontolandó felvetést tesz. Mégpedig arról ír, hogy vajon hogyan és miként érdemes alkotmányozni. A következőket mondja: A nemrégen még általánosan sikeresnek gondolt magyar társadalmi, gazdasági modell majd’ minden porcikája betegnek látszik. Csakhogy a régóta szinte élethalálharcot vívó két közéleti tábor országában megegyezéses kiútkeresés aligha várható. Ugyanakkor bármelyik oldal kétharmados választási győzelmét követő kísérlet az egyoldalú alkotmányozásra bajosan teremthet a politikai közösség egésze által elfogadott alaptörvényt. A másik tábor beleegyezése nélküli alkotmány csak újabb frontot és szakaszt nyithat a hideg polgárháborúban. Viszont ennek befejezése nélkül mérsékeltek az esélyeink gondjaink hathatós orvoslására. A háborús versengés lezárásának keretei leginkább mégis a parlamentáris hatalomgyakorlás és a jelenlegi alaptörvény lehet - mondja ő.
Ezen utóbbival én már nem értek egyet, természetesen, hiszen a jelenlegi alaptörvény annak az időszaknak a terméke, amelyet az Ellenzéki Kerekasztal-tárgyalások, Nemzeti Kerekasztal-tárgyalások igazából valós társadalmi felhatalmazás nélkül fejlesztettek ki. Zétényi Zsolt ebben a már felmutatott “Történeti alkotmány” című könyvének a 27. oldalán erről a következőt írja: Magyarországon 1948 óta napjainkban is hatályban levő alkotmánynak nevezett alaptörvény létének első négy évtizedében egy oktrojált és fiktív alkotmány volt, tehát amelyet az önkényuralom erőltetett rá a társadalomra. Ne felejtsük el, hogy ez nem egy demokratikus, itt született meg, tehát borzalmas belegondolni, hogy ezen ház falai között a Rákosi Mátyás által vezetett Magyar Dolgozók Pártja erőltette rá az országra ezt az alkotmányt, amelynek számos esetben szóvirágszerű tételeit látszat szerint sem érvényesítette, nem is tartotta meg.
És nyilvánvaló az előbbiekből, Magyarországnak ’49-ig ténylegesen történeti alkotmánya volt, és bizony jelenleg is van, hiszen ezt - ahogy Balczó Zoltán képviselőtársam is mondta - semmi nem helyezte hatályon kívül, számunkra is iránymutató, mértékadó lehet, és az alaptörvény a sarkalatos törvényekkel együtt a létező emberi jogi intézményrendszer instrumentumainak modern beemelésével kiegészülve egy megfelelő garanciát adhat, hogy tisztességes, élhető társadalomban éljünk, amely végre helyreállítja a jogállamiságot. Hiszen köszönhetően a mellettem ülő párt képviselőinek, Magyarország megszűnt jogállamnak lenni az elmúlt nyolc évben, és tömegesen folynak koncepciós eljárások, folytak és folynak, több száz ember került önkényes bebörtönzésre, több száz ember személyes szabadságát sértették meg.
A Nemzeti Jogvédő Szolgálat, amelynek ügyvezetője vagyok, több tucat, több száz ilyen ügyet képviselt, és nyertünk meg ilyen ügyeket bizony legkeményebb ellenszélben is (Gőgös Zoltán: Terroristákat.), olyan kézi vezérléses politikai ítéleteket éltünk meg, amelyek a legrosszabb rákosista időket idézték. És nagyon bízom benne, hogy ezen is változtatni fog az új hatalom, és például nem fogja engedni azt, hogy politikai foglyok üljenek jelenleg Magyarország börtöneiben, mert jelenleg is így van ez. (Taps a Jobbik soraiban.) Úgyhogy ennek a mielőbbi megszüntetését azonnal is indítványozzuk, hiszen ha igazi váltást, egy új váltást akarunk, ahogy a politikai nyilatkozat is fogalmaz, nemzeti együttműködési rendszerről kíván beszélni a Fidesz, akkor nem tűrheti azt, hogy orvosolatlanul maradjanak a kilőtt szemű emberek sérelmei, nem tűrheti azt, hogy a felelősök szabadlábon járkáljanak, akár üljenek a parlamentben, akár pedig a rendőrség vezetése soraiban, és azokat az embereket, akik valóban jelenleg is még viselik a hátrányos következményeit a politikai elítéléseknek, ezeket az embereket mentesíteni kell közkegyelem útján a következményektől.
Jelentem ezúton, hogy ez irányban nemsokára rövidesen egy törvényjavaslat előterjesztésére kerül sor részünkről, de mindenekelőtt természetesen indítványozni fogjuk egy olyan vizsgálóbizottság felállítását, amely a 2006. őszi, nemcsak október 23-ai, hanem 2006. szeptemberi tömeges jogsértések kivizsgálásával is fog foglalkozni, illetve a 2002 óta folyamatos politikai szabadságjogok, gyülekezési jog, egyesülési jog, véleménynyilvánítási szabadság megsértésében kimerülő hatalmi jogsértéseket fogja kivizsgálni, és akkor majd nagyon kíváncsian fogjuk várni, hogy mit fognak mondani a mellettem ülő párt képviselői, illetve azok a felelős vezetők, akik bizony kőkeményen felelősséggel tartoznak azért, amit akkor elkövettek.
Tehát ebben a szellemben kérem és indítványozom azt, hogy ezt az alkotmánymódosítási előterjesztést vonja vissza a Fidesz, alakítsa ki a kormányzati struktúrát úgy, ahogy szeretné, illetve egy apró kérésem van, hogy ne nevezze alkotmányvédő hatóságnak, AVH-nak a Nemzetbiztonsági Hivatalt, mert ennek olyan hihetetlenül rossz konnotációja van, pláne itt a mellettem ülő párt képviselői közelében (Derültség. - Taps a Jobbik soraiban.), hogy igazából nem szeretném ezt megélni. Úgyhogy én erre kérem őket, egyébként alkotmányvédelemre, azért azt gondolom, kiváló alkotmányjogászok vannak - Salamon László és sokan még - a Fidesz soraiban, alkotmányvédelemre nem a Nemzetbiztonsági Hivatal szolgál, hanem az Alkotmánybíróság, illetve a történeti alkotmányosság időszakában a vármegyék voltak az alkotmányvédelem pillérei. Tehát én arra kérem, hogy ezt mindenképpen módosítva terjesszék elő. Úgyhogy ennek szellemében fogjuk a javaslatot majd vagy támogatni, vagy ellenezni.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban, szórványos taps az LMP soraiban.)
