DR. GYÜRE CSABA
DR. GYÜRE CSABA
DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Alelnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársak! Meghatottan jöttem ide, a parlamentbe, életemben először. Köszönöm szépen, hogy felszólalhatok ma az egyik legfontosabb témában, a Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló vitában. Ezen belül egy dologról szeretnék beszélni, mégpedig a módosításnak arról a részéről, amely maximum 200 főben állapítaná meg a parlament létszámát.
Azt gondolom, hogy egy ilyen alkotmánymódosítás ennél jóval nagyobb előkészítést igényelne, még akkor is, ha csak egy sort módosítunk az alkotmányban. Megfelelő előkészítés és társadalmi konszenzus szükséges ehhez. Miért van akkor szükség arra, hogy már az első héten döntsünk az alkotmánymódosításról? Én azt látom, hogy a jövendőbeli kormánypárt legkönnyebben ezt tudja kommunikálni, ha ebben jut előre, hogy igen, amit megígértünk, megtettük. 200 főre csökkentjük a parlament létszámát, tehát már egy olyan intézkedést hozunk, ami közvetlenül bőven megelőzi az önkormányzati választásokat, ami a társadalom igényeit kielégíti. És jelenleg a legtöbben ezt is várják a Fidesztől és a KDNP-től. Alapvetően tehát azt látom, hogy politikai kommunikációs érdeke fűződik a Fidesznek ahhoz, hogy ezt most meglépje.
No, de nagyon érdekes az, hogy milyen tartalom van emögött. Mert én most úgy érzem, hogy jelen pillanatban a gombhoz varrjuk hozzá a kabátot: hozunk egy döntést, és azt megpróbáljuk majd tartalommal feltölteni. De éppen ebben van a kérdés lényege, hogy mi szerepel a tartalomban, tehát mi az, amivel fel fogjuk tudni ezt tölteni. Most tudtuk meg, az eddigi szónokoktól, illetve a korábbi alkotmányjogi bizottsági ülésen azt, hogy a tartalmat, a választójogi törvényt és azt a struktúrát, ami majd kidolgozásra kerül, körülbelül 2011. június 30-áig kell beterjeszteni, és a szándékok szerint a tisztelt Ház erről majd a következő év végéig fog dönteni. Ugyanígy a törvényt is később léptetjük hatályba. Azt gondolom azonban, hogy a kettő egymással párhuzamosan működik.
Mit láttunk? 1989-ben született meg az elképzelés arról, hogy Magyarországon milyen választójogi törvény lesz, illetve akkor született meg a törvény is a rendszerváltásnak nevezett időszakban. Akkor ez a törvény Magyarországon jól működött, hiszen azok az alapelvek, amelyeket választójogi alapelveknek nevezünk, elég jól működött, és ennek az a lényege, hogy egy bizonyos területen azonos mandátumszám azonos szavazatszámhoz kerüljön, és ez lenne a lényege, hogy ebben egyensúlyi helyzet alakuljon ki. Ez a rendszer húsz évig jól működött, és most került oda, hogy ezen változtatni kell. Miért is van szükség arra, hogy változtassunk rajta? Két dolog miatt. Egyrészt azért, mert ahogy önök, az előterjesztők is mondják, felmerül a társadalmi igény, hogy csökkentsük a parlament létszámát. Az is elhangzott, hogy ennek megvan a megfelelő társadalmi támogatottsága, hiszen már a korábbi ciklus alatt a pártok is beterjesztették a maguk javaslatait különféle formában arra, amivel gyakorlatilag mindenki egyetértett, hogy csökkentsék a parlament létszámát, de soha nem sikerült a kivitelezési módban egyezségre jutni. Most is azt halljuk az alkotmányügyi bizottsági ülésen, hogy most is csak abba akar belekötni az ellenzék, hogy milyen módon valósítsuk meg, és tulajdonképpen nem is akarják ezt a létszámot csökkenteni.
Ez egyáltalán nem így van, hiszen a Jobbik Magyarországért Mozgalom programja is a legalapvetőbb kérdések között taglalta a közel felére csökkentett parlamenti létszámot. Ezzel tehát tökéletesen egyetértünk. A lakossági fórumok során, mert a Jobbik Magyarországért Mozgalom több mint négyezer lakossági fórumot tartott, és azt hallottuk az alkotmányjogi bizottság ülésén is, hogy a kormánypártok lakossági fórumain is nagyon nagy számban jelentkezett társadalmi igényként, az ott megjelent emberek kifejtették véleményüket, hogy szükséges a parlament létszámának csökkentése. Tehát kvázi létezik a társadalmi konszenzus és a társadalmi igény erre vonatkozóan.
A másik indok, ami miatt hozzá kell nyúlni a régi választási törvényhez, az alkotmány 71. § (1) bekezdése, amely kimondja, hogy a választásra jogosultak száma a lehető legkisebb mértékben térjen el egymástól. Nagyon jól látjuk, hogy az elmúlt húsz esztendő alatt itt Magyarországon elég nagy változások történtek, hiszen a kiváló fővárosi politikának köszönhetően tömegek vándoroltak ki, költöztek ki Budapestről a Budapestet körül vevő agglomerációba. Ennek eredményeként a budapesti belső kerületek létszáma, a választók száma meglehetősen lecsökkent, közel felére vagy még annál is jóval kisebbre. Ezáltal olyan aránytalanságok alakultak ki Magyarországon, hogy Budapesten, a fővárosban a belső kerületekben kétszer, illetve háromszor annyit ér egy ember szavazata, mint egy vidéki, például Szabolcs-Szatmár-Beregből jött ember szavazata.
(16.50)
Ezen változtatni kell. Ez így nyilván nem mehet tovább, és ezért is szükséges, hogy hozzányúljunk a választójogi törvényhez. Azonban erre vonatkozóan szeretném felhívni a tisztelt Ház figyelmét arra, hogy 2005-ben született egy alkotmánybírósági döntés, mégpedig a 22/2005. június 17-ei alkotmánybírósági határozat, amely előírta, hogy az alkotmány 71. § (1) bekezdésében előírt létszámra kell hozni, tehát hogy a választókerületek száma, a lakosságszám a lehető legkisebb mértékben térjen el, és kötelezte az akkori kormányt, hogy 2007. július 30-áig tegyen eleget ennek a módosításnak. Ez egy mulasztásos törvénysértés, amely a Gyurcsány-kormány nevéhez fűződik, és nyilván nekik nem volt érdekük, nem fűződött érdekük ahhoz, hogy ezt az alkotmányt ezen a téren megváltoztassák, hiszen azokban a kerületekben, amelyekben ezek a megnövekedett értékkel bíró mandátumok voltak, általában baloldali vagy liberális szavazók laktak többségben, tehát ezek a kerületek számítottak a balliberális pártok fő szavazóbázisának, ezért nem volt érdekük, hogy ezt megváltoztassák.
Most ezért is üdvözlendő az, hogy ezen változtassunk, és mindenképpen szükségesnek tartjuk mi is e tekintetben is a módosítást. Azonban először szeretnénk látni a kabátot, és utána varrjuk hozzá a gombot. Tehát akkor tartanám indokoltnak az alkotmány módosítását, amikor már a választójogi törvény és a struktúrarendszer teljesen és tökéletesen kidolgozásra kerül. Nagyon örülünk annak, ahogy megtudtuk, hogy paritásos albizottságot hozunk létre az alkotmányügyi és igazságügyi bizottság keretein belül, amely során minden pártnak lesz megfelelő lehetősége arra, hogy kifejtse az álláspontját az új választójogi törvénnyel kapcsolatban, azonban azzal nyilván mindannyian tisztában vagyunk, hogy egy albizottsági előkészítés és egy esetleges albizottsági konszenzusos döntés nem jelenti azt, hogy ez a megállapodás fog majd megszületni itt a parlamentben, illetve ekként fogja módosítani majd az alkotmányt a tisztelt Országgyűlés.
Mindezek alapján nekem az a véleményem, hogy jelen pillanatban idő előtti az alkotmány módosítása, és ezzel szükséges lenne megvárni a megfelelő választójogi törvény módosításának az előkészítését, és a kettő elfogadása egyszerre, egy időben indokolt.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban. - Szórványos taps az LMP soraiból.)
