KARÁCSONY GERGELY
KARÁCSONY GERGELY
KARÁCSONY GERGELY (LMP): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. A választójogi rendszer reformjáról szeretnék néhány percben beszélni, és nem a kisebb parlamentről. Javaslom, hogy nevezzük át ezt a témát a választójogi rendszer reformjának, mert ha csak a kisebb parlament miatt nyúlnánk hozzá a magyar választójogi törvényhez, akkor nagyon rossz úton járnánk. Az LMP mint konstruktív párt ebben is megpróbálja a pozitívat látni.
Ellenzéki képviselőtársaim már elmondták, mennyire furcsa logika az, hogy egy számhoz vagy egy mennyiségi korláthoz próbálunk hozzárendelni bizonyos minőségi ismérveket a választási rendszer kapcsán, de ez talán lehetőséget kínál arra, hogy néhány olyan problémát is kezeljünk a magyar választási rendszerben, amelyek sokkal súlyosabbak annál, mint hogy ebben a Házban itt most 386-an vagyunk, és én például magas emberként nem tudom hova rakni a lábaimat, mert nincs elég hely. De azt gondolom, ennél nagyobb problémák is vannak a Házban; hadd mondjak ezek közül néhányat.
A 2010-es parlamenti választás tele volt botrányokkal az ajánlócédula-gyűjtések kapcsán. A magyar Alkotmánybíróság adatvédelmi szempontból már 1990-ben nagyon aggályosnak nevezte ezt a rendszert. Visszautalok Navracsics Tibor képviselőtársamra, aki arról beszélt, hogy milyen adósságai vannak a parlamentnek. Nos, ez nagyon komoly adósságunk a választójogi törvénnyel kapcsolatosan.
Egy másik probléma az egyéni választókerületek területaránytalansága, ami nagyon súlyos, alapvető alkotmányos érdeket sért. Szeretnék utalni arra, hogy például a velencei bizottság szerint maximum 10, különleges esetekben 15 százalékban térhetnek el egymástól a választókerületek a lakosság számát illetően, Magyarországon azonban közel háromszoros különbségek is vannak, és a magyar Alkotmánybíróság is 2007 júniusáig adott haladékot a parlamentnek arra, hogy valamilyen módon rendezze ezt a fajta anomáliát. Azt gondolom, ez is egy nagyon súlyos adósság.
Ezzel együtt is a Lehet Más a Politika pozitív fejleménynek tartja ebben az egyébként elég rosszul induló ügyben azt, hogy a jövendőbeli kormánytöbbség egy paritásos bizottság felállítását kezdeményezte, és az első javaslat, amit a Fidesz letett az asztalra - bár éppen csak futólag sikerült megnéznem, mégis azt gondolom, hogy - tárgyalási alapnak mindenképpen elfogadható, és tulajdonképpen nem esik nagyon messze attól, amit a Lehet Más a Politika is képviselni tud ebben a vitában. Azonban hadd hívjam fel a figyelmet egy technikai részletre, ezzel igazolva azt a megállapítást, hogy eléggé furcsa logika az, ha a maximum 200 fős határ lecövekelésével indítjuk ezt a vitát. Ebben a fideszes javaslatban például az szerepel, hogy 90 egyéni választókerület legyen. Nos, 90 egyéni választókerületet Magyarországon csak úgy lehet kialakítani, ha ezek a határok átlépik a megyehatárokat, ami egy nagyon fontos alapelvet sért, azt az alapelvet, hogy a választójogi határok essenek egybe a közigazgatási határokkal; vagy pedig ha megtartjuk a megyehatárokat, akkor viszont nagyon nagyok lesznek a népességbeli különbségek, és nem tudunk betartani egy másik elvet.
Ha elkezdtünk volna egy kicsit okosabban gondolkodni, hogy hogyan lehet csökkenteni az egyéni választókerületek számát, akkor lehet, hogy nem 90-nél, hanem mondjuk, 113-nál áll meg ez a folyamat. Így viszont köt minket itt ez a bizonyos kétszázas maximum, és nem fogunk tudni egy jó választójogi törvényt csinálni, csak azért, hogy a hiúság vásárán azok a politikusok, akik máskor mindig nagyot mondanak, most a parlament létszámát tekintve mindig kicsit mondtak, és belehergelték egymást abba, hogy ki tud kisebb parlamentről beszélni - s itt nemcsak a Fideszre, hanem a Szocialista Pártra is gondolok az előző parlamenti ciklusból -, nos, ők alakítottak ki egy ilyen helyzetet, s a Fidesz-többség most nyilván fut a pénze után. Pontosan tudom, a képviselők elsősorban azért ragaszkodnak ahhoz, hogy az elején megszavazzuk ezt az alkotmánymódosítást, hogy valahogy ki tudjanak jönni ebből a furcsa helyzetből.
A Lehet Más a Politika önmagában azt, hogy lecövekeljünk ennél a maximum 200 fős parlamentnél, nyilván nem tudja majd támogatni, de nagyon bízom abban, hogy ha már ilyen rosszul indul a folyamat, akkor egy kicsit mégis sikerül korrigálni, és azokat a nagyon fontos, a választójog alapértékeit sértő technikákat ki tudjuk igazítani, amelyek az elmúlt tíz vagy tizenöt évben felgyülemlettek, és egy olyan választási rendszert tudunk kialakítani Magyarországon, amely megfelel a legfontosabb alkotmányos alapelveknek.
Annak nagyon örülünk, hogy a jövendőbeli kormánytöbbség nem akarja megváltoztatni a rendszer vegyes jellegét. Szerintem nagyon fontos az, hogy a választók kitanulták már ezt a rendszert, és a demokratikus verseny stabil formai keretei nagyon nagyban segítik azt, hogy a választópolgárok ki tudják fejezni az akaratukat. Nagyon örömteli számomra az, hogy nem egy radikális változtatásban gondolkodunk.
Remélem, hogy ennek a választójogi reformbizottságnak a munkája egy kicsit produktívabb lesz, mint azé a bizottságé, amelyik az előző Fidesz-kormány idején állt fel. Szeretném önöket emlékeztetni, hogy akkor még szó sem volt 200 fős parlamentről, akkor 350 fő körüli vagy legfeljebb 300 fő alatti parlamenti lélekszámról beszéltünk. Ahogy csökkent a politika presztízse és a politika iránti bizalom, a politikusok, meglovagolva a saját magukkal kapcsolatos utálatot, egyre jobban elkezdtek lefelé licitálni, és most ott tartunk, hogy Magyarország - amely eddig élen járt a parlament lélekszámát tekintve - most sereghajtó lesz, és egy olyan választójogi törvényben fogunk gondolkodni, ami valószínűleg a legkisebb lélekszámú vegyes rendszer lesz egész Európában. Ugyanis az is fontos szempont, hogy lehet 200 fős parlamentet csinálni egy arányos listás rendszer esetében, de vegyes rendszernél ez technikailag nagyon nehezen fog összejönni.
Mi továbbra is szeretnénk érvelni amellett, hogy ne cövekeljük le magunkat a 200 főnél, de ennél talán még fontosabb, hogy kötelezzük el magunkat mindannyian - és itt minden parlamenti pártra gondolok, sőt minden parlamenten kívüli szakmai vagy civil szervezetre -, hogy egy olyan bölcs és átgondolt választójogi reformot indítsunk el, amelyik történetesen - hogy mindenki jól járjon vele - kielégíti a demagóg politikai versenyfutásnak azt a kritériumát, hogy jól meghúzzuk a nadrágszíjat a politikusokon, és kevés parlamenti képviselőnk lesz. De ennél sokkal fontosabb, hogy ez az átgondolt reform kiigazítsa az összes olyan anomáliát, amely jelenleg sérti például az egyenlő választói jog alapvető elvét.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az LMP soraiban.)
