SZILÁGYI PÉTER
SZILÁGYI PÉTER
SZILÁGYI PÉTER, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Elnézést a malőrért; majd belejövünk, lesz rá négy évünk.
Engedjék meg, hogy ismertessem a Lehet Más a Politika vízióját az ideális közigazgatási szervezetről, majd ennek tükrében az LMP álláspontját a konkrét törvényjavaslattal kapcsolatban. Hadd kezdjem egy idézettel, talán önök fel fogják ismerni, hogy kitől származik. Egy nagy közigazgatási tapasztalattal rendelkező professzor, később miniszter írta “A jó közigazgatás problémájáról” című művében: “Az igazi probléma tehát minden közigazgatás megítélésében a hatalom, a hivatal és az élet egymáshoz való viszonya, egymástól való függése vagy függetlensége, egymásnak való alávetettsége vagy kölcsönössége, egymástól való áthatottsága vagy izoláltsága. Az emberek nagy része valóban rezignáltan bele is nyugszik abba, hogy Magyarország örökre arra van kárhoztatva, hogy általános igazgatása protekciós és bürokratikus.”
Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar közigazgatás radikális megújítása nem tűr halasztást abban a tekintetben, hogy a politikusok attitűdjében, illetve a szakapparátus attitűdjében és normáiban rossz sémák rögzültek. A Lehet Más a Politika szerint a hatékony központi igazgatásnak négy feltétele van: világosak, egyértelműek és nyilvánosak legyenek a célok és az állami szereplők felelőssége; a szereplők hatásköre arányos legyen a felelősségükkel; a szereplők érdekeltek legyenek a célok megvalósításában; a felelősséghez és a hatáskörhöz rendelkezésre álljon megfelelő szaktudás és információ. A fentiek figyelembevételével tekinthető át a beterjesztett törvényjavaslat.
Ami a központi közigazgatási szervezetet illeti, a javaslat jó irányba mutat. Igyekszik helyreállítani a független közigazgatást, a szakmai előkészítést és a végrehajtást a köztisztviselők kezébe adni, és kivonni őket a napi politikai csatározásokból. Az irányt mindenképp jónak és támogatandónak tartjuk, néhány esetben azonban aggályok merültek fel pártunk szakértőiben és tagjaiban.
(16.00)
Feltétlenül tiszteletben tartjuk a kormány azon jogát, hogy javaslatot tegyen saját munkájának megszervezésére. Javaslatainkkal ahhoz szeretnénk hozzájárulni, hogy a következő ciklus közigazgatási szervezete még hatékonyabban, a kormány pedig transzparensebben működjön.
Nagy örömünkre szolgált, hogy egy évtizedes távlatból már a Fidesz is úgy gondolja, hogy a kormányülésekről hangfelvételt kell készíteni, akkor is, ha jelentős része a XXII. század történészei számára lesz csak elérhető. Mi azonban úgy gondoljuk, hogy a politika közügy, ezért javasoljuk, hogy a kormányülések hangfelvételei legkésőbb tíz év elteltével kerüljenek nyilvánosságra, és váljanak kutathatóvá. (Taps az LMP soraiban.) Nem folytatható az a gyakorlat, hogy Magyarországon a gemkapocsbeszerzés is szigorúan titkos, biztos, ami biztos alapon. A kormány napi munkája is közügy. Így a kormányülésekről készített emlékeztetőket, a minősített információk kivételével, a lehető legrövidebb időn belül nyilvánosságra kell hozni. Ki kell vágni a titokerdőt.
Az új kormánystruktúrára vonatkozó javaslatban van miniszterelnök, miniszterelnök-helyettes, miniszter, tárca nélküli miniszter, államtitkár, kormánybiztos, miniszterelnöki biztos, egyszóval minden biztos. Ez a szabályozás arra ad lehetőséget, hogy valójában minden eddiginél kevesebb legyen az Országgyűlésnek felelős miniszter, de megnyílik a lehetőség mindenfajta biztosok, vagy ahogy Salamon László képviselőtársam négy évvel ezelőtt fogalmazott, politikai komisszárok kinevezése előtt. Ezentúl vélhetően egy miniszter sem lesz felkészült a tárcájához tartozó teljes portfólió összes kérdésében, így a hatékony interpellálás érdekében javasoljuk, hogy alkossunk közösen szabályozást a kormánybiztosok és a miniszterelnöki biztosok interpellálhatósága érdekében.
Ugyanitt jeleznénk, hogy értjük a leendő kormánypártok igyekezetét a kisebb állam megteremtése érdekében, de a praktikusan miniszteri feladatot végző államtitkárok számának ilyen bővítése nem vetít előre sok jót. A kormány az államtitkárok számát tetszőlegesen bővítheti, erre a javaslat - a korábbi törvénytől eltérően - nem tartalmaz semmilyen korlátozást.
Aggodalommal tekintünk Magyarország érdekének képviseletére az Európai Unió Miniszterek Tanácsának ülésein. A Tanácsban a diplomáciában elfogadott módon a tagállamokat azonos rangú személyek képviselik. A német, francia, szlovák, román, s a többi miniszterek társaságában valószínűsíthető, hogy ha az országot egy államtitkár képviseli, lényegesen kisebb erővel tudja közös érdekeinket érvényesíteni.
Az indoklásból nem derül ki számunkra a Miniszterelnökség pontos hatásköre. A közigazgatási és igazságügyi miniszterhez rendel a javaslat szinte minden, korábban a Miniszterelnöki Hivatalhoz tartozó feladatot. Nem látjuk a külön Miniszterelnökség létrehozásának szükségességét.
A Lehet Más a Politika által is üdvözölt fejlesztési szempontú kormányzás megteremtésének elemi feltétele a kiemelkedő tudású közhivatalnoki gárda. A közigazgatási versenyvizsga eltörlése a tervezett kormányzati struktúra saját filozófiájával sem összeegyeztethető. A gyors módosítást semmi sem indokolja, az a sokszor megtépázott köztisztviselői kar - gondoljunk csak a 13. havi illetmény eltörlésére - újabb megráncigálása.
A javaslat szintén tartalmazza, hogy a minisztériumban egyetlen közigazgatási államtitkárt lehet kinevezni. A korábbiakhoz képest több tárca összevonásra került, és a javaslat szemléletéből egyértelműen kiderül, hogy a közigazgatási államtitkár a szakmai munka irányítója, így nehézséget okozhat több ezer fő operatív és szakmai irányítása.
A tervezett alkotmánymódosításban új bekezdésként szerepel a központi államigazgatásban dolgozó köztisztviselők és közalkalmazottak kiemelése, és számukra, ha tetszik, egy új munkajogi kategória kialakítása. A javaslat indoklása semmilyen útmutatást nem tartalmaz arra nézve, hogy erre miért volt szükség. A Fidesz az Országgyűlés létszámának megváltoztatásához hasonlóan itt is biankó felhatalmazást kér.
Ezenfelül az LMP érthetetlennek és felháborítónak tartja azt, hogy az Állami Számvevőszék miért került kihagyásra az állami tulajdonban lévő vállalatok felügyelőbizottsági elnökének kinevezésénél.
Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Az LMP nyitott a központi államigazgatási szervekről szóló törvényjavaslat vitájára, azonban elengedhetetlennek tartjuk a transzparencia feltételeinek megteremtését, a nagy horderejű, a törvény tárgyához nem kapcsolódó egyéb módosítások részletes szabályainak külön aktusban való tárgyalását, valamint annak biztosítását, hogy a fékek és ellensúlyok rendszere széles körű társadalmi egyeztetés nélkül ne változhasson.
Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)
