DR. GAUDI-NAGY TAMÁS
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Ez egy korábbi jelentkezés volt részemről, de még maradt bennem gondolat bőven, úgyhogy akkor megosztom önökkel. (Derültség a Fidesz padsoraiban.)
Tisztelt Elnök Úr! Az ügy tényleg sokkal fontosabb annál, mintsem hogy ilyen könnyed nevetéssel tudjuk nyugtázni. Tudom, hogy hosszú a nap. Az elmúlt nyolc évben sokat edződtem a Gyurcsány- és Bajnai-diktatúra időszakában, tehát szívós ember lettem, de szerintem önök is sokat küzdöttek, és nem vitatom el, hogy azért voltak olyan helyzetek, amikor tényleg önök képviseltek olyan szempontokat, értékeket, amelyek fontosak voltak. Csak az a problémánk, és azért is tudott ilyen erővel megjelenni az Országgyűlésben a Jobbik Magyarországért Mozgalom, mert mégsem tudtak eleget tenni annak érdekében, hogy ne zajlódjanak azok a káros folyamatok, amelyek történtek az országban.
Tovább szeretném folytatni azt a gondolatsort, igazából, amit Lenhardt képviselőtársam kezdett el, hogy vajon ez a nemzeti együttműködés rendszere kikre kéne még hogy kiterjedjen. Kiket kellene beleértenünk? Nagyon szeretném, ha bele tudnánk érteni azokat a magyar gazdálkodókat, azokat a földből élő embereket, akik számára a jelenlegi rendszer azt jelenti, amelynek egyébként az alapjai sajnos a 2003-as uniós népszavazást, a 2004-es uniós csatlakozást követően alakultak ki - a földtámogatás feltételei -, ezek a családi gazdaságok végre méltó körülmények között dolgozhatnának, tisztességgel, úgy, hogy ne kényszerüljenek arra, hogy a felvásárlók, multicégek hálózata által lenyomottan, lényegében megalázó életfeltételek között kell hogy éljenek, ugyanakkor azzal kell hogy szembesüljenek, hogy a magyar föld hihetetlen nagy veszélybe került, hiszen az 5 millió hektáros magyar termőföldvagyonból jelenleg már körülbelül 1 millió hektár így is de facto külföldiek birtokában van.
Életveszélyes a helyzet, és ha és amennyiben ebben nem sikerül rövid időn belül egy olyan erőteljes földtörvényt létrehozni, amely megvédi a magyar földet, és lehetőleg magyar kézben tartja, akkor bizony itt súlyos problémák lesznek, és akkor nemcsak természetesen a vidéken élők élethelyzete fog megrendülni, hanem bizony mindenkié, éljen akár nagyvárosban, éljen kisvárosban, panelházban vagy bármilyen más régiójában az országnak. Tehát bizony mi arra gondolnánk, hogy ez a nemzeti együttműködés ki kellene hogy terjedjen.
Emlékeztetnünk kell arra, hogy van két felelőse az európai uniós csatlakozás ilyen tartalommal történő megvalósulásának. Az egyik felelős itt ül mellettünk, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjának tagjai, illetve az MSZP, hiszen gyakorlatilag a gazdasági, a pénzügyi feltételeket 2002-ben a koppenhágai tárgyaláson ők fogadták el, azt a megalázó feltételrendszert, hogy a magyar gazda 25 százalékát kapta annak a támogatásnak, amit egyébként a határ másik oldalán, Sopron túloldalán az osztrák gazda 100 százalékban kapott meg. Tehát ezt a feltételrendszert ők fogadták el.
Viszont a csatlakozás összes egyéb feltételeit 1998 májusa és 2002 között a Fidesz-kormány időszakában tárgyalták ki, és többek között így vált lehetővé, hogy a termőföld belekerült a tőke szabad áramlása fejezetbe, szabad áru tárgyává vált. Csak hétéves moratóriumot kértünk és kaptunk, míg a lengyelek tízéves földvédő moratóriumot kaptak. Tehát ez a feltételrendszer ilyen megalázó helyzetbe hozta a magyar gazdákat. Úgyhogy nagyon szeretnénk, és nagyon nagy bizalommal várjuk, hogy mielőbb hathatós lépéseket tegyen a kétharmaddal rendelkező Fidesz-kormány annak érdekében, hogy megvédje a magyar földet, megvédje a magyar gazdálkodókat.
És végül - nem szeretném hosszabbra nyújtani - szeretnék egy nagyon fontos parlamenti beszédrészletet megosztani önökkel. Ez a beszéd 2000. január 1-jén, ezen Ház falai között hangzott el, és ebből a beszédből szeretnék egy mondatot, illetve kettőt idézni, majd feltenni azt a kérdést, amit majd utána felteszek.
(21.40)
“Az lett a hivatásunk, hogy a szovjet birodalom végleges meggyengülését a magunk javára fordítsuk, hogy egyetlen emberélet elvesztése nélkül, sértetlenül kimenthessük Magyarországot az összeomló birodalom lezuhanó gerendái alól, s ne csupán kimentsük, de talpra állítsuk, megerősítsük és mindannyiunk közös otthonává tegyük. Olyan otthonná, ahol Istenhez méltó és az embernek felette jó, ha minden egyes ember szabadságban éli le életét. Ahogy Szent István ajánlotta nekünk. Ha valaki, akkor mi, magyarok megtanultuk, mert meg kellett tanulnunk, hogy a rend szabadság nélkül, a szabadság rend nélkül egyaránt romboló. Nekünk, ma élőknek a rendszerváltás volt a dolgunk. Elvégeztük.” Tehát a rendszerváltást 2000. január 1-jén elvégezettnek nyilvánította Orbán Viktor, aki most jelenleg nincs itt.
Tehát felteszem azt a kérdést, hogy milyen rendszerváltozásról van itt szó, ha tíz évvel ezelőtt ez a rendszerváltás már elvégeztetett, illetve felteszem még azt a kérdést is, hogy ebből a politikai nyilatkozatból miért hiányzik az a történelmi áttekintés, amely egy ilyen emelkedettnek szánt politikai nyilatkozatnál mindenképpen szükséges. Hiszen Orbán Viktor ebben a beszédében nagyon helyesen arra utalt, hogy a magyar történelem nem 1956-tal és 1848-cal kezdődött, hiszen így fogalmazott: itt van velünk Szent István király, itt van Koppány vezér, itt vannak a szentek, a lázadók, a várvédők, a hősök, az árulók, velünk vannak az igazak, a megigazultak, a hamisak és a pártütők. Magunkkal hoztuk királyainkat, Istvánt, Lászlót, Mátyást, Zrínyi Ilonákat, Dobó Istvánokat, Rákóczi Ferenceket, Széchenyi Istvánokat, Batthyány Lajosokat és Bethlen Istvánokat. És a sort még lehetne folytatni, vitéz nagybányai Horthy Miklóssal és további olyan történelmi nagyjainkkal, akikre méltán felnézhetünk.
Tehát kérdezem én, hogy egy ilyen magasztos politikai nyilatkozatban miért ne lehetne megfogadni Orbán Viktor javaslatát, azaz saját javaslatát miért nem fogadja meg, és miért nem kerülnek bele ezek a történelmi perspektívák is, hiszen olyan falak között vagyunk, amely egy történelmi Magyarország produktuma, remekműve, minket kötelez arra, hogy színvonalban, történelmi folytonosságban olyan magasan próbáljunk lenni, mint ahogy elődeink voltak. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)
