DR. SCHIFFER ANDRÁS
DR. SCHIFFER ANDRÁS
DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt többségi Képviselőtársak! Mielőtt itt a nyilatkozattervezethez hozzászólnék, szeretném tisztázni azt, hogy a Lehet Más a Politika, komolyan véve Lázár János képviselő úr többszöri intelmeit, minden más képviselőcsoportba tartozó képviselőtárs mandátumát egyenlőnek tartja, és minden egyes képviselőcsoportot egyenjogúnak tekint ebben a parlamentben. (Taps az LMP padsoraiban.) Szeretnénk a jövőben is kerülni azt, bármi is a véleményünk egy-egy másik pártnak akár a jelenéről, akár a múltjáról, hogy itt a vita olyan értelemben folyjék, hogy megkérdőjelezzük bármelyik párt jogosultságát, amit a választóktól szerzett, hogy ebben a parlamentben részt vegyen. Ez vonatkozik bármelyik parlamenti pártra.
Nem vitatjuk továbbá a Fidesz-KDNP pártszövetség jogát arra, hogy alkotmányozzon, hiszen valóban, egyetértve Lázár Jánossal, erre kaptak önök felhatalmazást. Nem is szeretnék belemenni abba a számmisztikába, nemcsak a 200 főnél, az 53 és a 68 százalékot sem szeretném összehasonlítani, mert a '89-s jogállami forradalomban kialakult választójogi rendszer értelmében önök jogot szereztek az alkotmányozásra. Nem ez a probléma. És természetesen nem is vonom kétségbe az önök demokratikus elkötelezettségét. Azzal együtt nem vonom kétségbe a jogukat az alkotmányozásra, hogy a választási kampányban adósak maradtak közjogi terveikkel. Többször próbáltunk rákérdezni arra, hogy a Fidesz-KDNP pártszövetség, ha felhatalmazást kap az emberektől arra, hogy alkotmányozzon, pontosan mit kíván tenni a magyar demokráciával, milyen változtatásokat kíván végrehajtani a közjogi rendszeren. Ezekre a kérdéseinkre igen kevés választ kaptunk.
Az ideterjesztett nyilatkozat alapértékeivel egyetértünk. Hozzá tudnám fűzni azt is, hogy nyilván jobban örülnénk egy olyan szövegnek, ami kicsit bővebb lenne az alapértékekben, lehetne beszélni az emberi méltóságról, azokról a szabadságjogokról, amikről egyébként itt már más ellenzéki képviselőtársam is beszélt. És igen, az együttműködésre is igent mondunk. Szükség van arra, hogy a parlament pártjai együttműködjenek, adott esetben kormányoldali és ellenzéki pártok is együttműködjenek, és igen, szükség van arra, hogy véget érjen a magyar politikának az az időszaka, amikor irracionális kultúrharcok és irracionális szekértáborharcok tették megbeszélhetetlenné, egymással meg nem vitathatóvá a különböző pártok álláspontját.
Ugyanakkor utalnék azért arra is, hogy ha önök nemzeti együttműködést hirdetnek, akkor a történetet ott kellene kezdeni, hogy a nemzeti együttműködés rendszere áll. A nemzeti együttműködés rendszerét úgy hívják, hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlése. (Taps az LMP soraiban.) Ha önök komolyan veszik a nemzeti együttműködést, akkor nyilvánvaló, hogy az ellenzéki jogosítványokra, ha olyan indítványok hangoznak el például az alakuló ülés előkészítésénél, hogy a különböző ellenzéki frakciók önállóan tudjanak politikai jogosítványokkal élni, politikai vitanapot kezdeményezni, vizsgálóbizottságot kezdeményezni, akkor talán ezeket a javaslatokat a nemzeti együttműködés keretében jó volna megfontolni. Ezeknek a javaslatoknak az elfogadása semmit sem von el az önök alkotmányozó többségéből.
Harrach Péter képviselő úrral annyiban vitatkoznék, hogy talán a Bethlen-korszak példaként való állítása picit sántít akkor, amikor a másik oldalon a '89-es rendszerváltás értékeire hivatkoznak. Szeretném feleleveníteni azt, amit szintén Lázár János képviselőtársam mint most már egy orákulum elmondott, hogy az első szabad választás 1945-ben történt. Korábban Magyarországon a választójog teljessége alapján szabad választás nem volt. A Bethlen-kormány sem szabad választás útján került hatalomra. És még egy. Amit ön úgy nevez, hogy belesimultak akkor a pártok a kormányzati többségbe, azt gondolom, az nem érték. Szeretném jelezni azt, nem kívánok hosszabb történelmi fejtegetésekbe bocsátkozni, de például az ön által is idézett akkori demokratikus baloldal, a Szociáldemokrata Párt szervezkedését nem teljesen demokratikus módon korlátozták.
De fontos természetesen az is, hogy az előzményeket felidézzük. Igen, abban is egyetértünk, hogy a '89-es jogállami forradalom értékeit meg kell őrizni, és egyetértünk abban is, hogy súlyos mulasztások történtek az elmúlt húsz évben. Az elmúlt húsz évben nem került karbantartásra az a jogállami szerkezet, ami a '89-90-es jogállami forradalom idején létrejött. Egyetértünk abban is, hogy nagyon sok ember számára csalódást okozott az elmúlt húsz év, nagyon sok ember, több millió ember él ebben az országban úgy, hogy számára az elmúlt húsz év valóban a kiszolgáltatottságot, a kizsákmányoltságot növelte. És ebben felelőssége van a politikai elitnek, felelőssége van az elmúlt húsz év kormányainak, így a '98-2002 között hatalmon volt kormánynak is.
Ezzel együtt tisztában vagyunk azzal, hogy a most hivatalba lépő vagy várhatóan a következő hetekben hivatalba lépő új kormánynak és az önök alkotmányozó többségének nemcsak az a feladata, hogy elvégezze azokat a karbantartási munkálatokat, amiket elmulasztott az elmúlt húsz év parlamenti elitje, hanem nem lehet elhallgatni azt sem, hogy olyan morális válság alakult ki az elmúlt években Magyarországon, ami bizony feladja a leckét az új parlamentnek, hogy visszaszerezze a politika hitelét, visszaadja a magyar parlamentarizmus hitelét. Egyetértünk továbbá abban is, hogy az elmúlt években súlyos kihívások érték a magyar jogállamot, gondolok itt az elmúlt évek rendőri jogsértéseire, gondolnék arra, hogy a korrupció hogyan burjánzott el Magyarországon. De akkor, amikor erre utalok, nem elég elszámoltatást követelni és elszámoltatást ígérni, azon kell együtt dolgozni, és arra kéne javaslatokat letenni a Ház asztalára, mi a mai napon ezt megtettük, amikor a kampányfinanszírozásra vonatkozó törvényjavaslatunkat benyújtottuk, hogy hogyan lehetne intézményesen visszaszorítani az akármilyen színű oligarchák uralmát, akár országos, akár helyi szinten. Ebben számíthatnak az együttműködésünkre.
Ugyanakkor hiába áll önök előtt nagy feladat, félreértés ennek az egész nyilatkozatnak a státusa. Elmondtam már, amikor a bizottságon belüli kisebbségi álláspontot képviseltem, hogy akármilyen nagy felhatalmazást kap egy demokratikus választás során egy leendő kormányzati többség, egy pártszövetség, a politikai programjukat a kormányprogramon belül kell elmondani. Ez az oka annak, hogy nem kívánjuk a tartalmi egyezésektől vagy éppen vitáktól függetlenül sem az önök előterjesztését támogatni, sem az alternatív politikai nyilatkozatot, amit a Szocialista Párt az imént beterjesztett.
(19.50)
A legnagyobb problémánk ezzel a politikai nyilatkozattal az, hogy hamis képzetet állít a választópolgárok elé. Hamis képzetet állítanak akkor, amikor szembeállítják a jog uralmát az emberek uralmával. Hamis képzetet állítanak fel akkor a magyar választók elé, amikor szembeállítják az embereket a pártokkal. Pontosan tudják mint demokraták - és én nem kételkedem az önök demokratikus elkötelezettségében -, hogy rendszeren belül nyerték meg ezt a választást, és az önök politikai programja is a demokratikus rendszeren, a demokratikus jogállamon belül kívánja Magyarországot kivezetni a gazdasági és morális válságból. Ha ez így van, önöknek azt is tudniuk kell, hogy egy demokratikus többpártrendszerben az emberek a politikai akaratukat pártokon keresztül fejezik ki. Azért vagyunk többpárti demokráciában, és pontosan azért, mert pontosan tudom, hogy ezt önök is gondolják, nem vitatom el az önök demokratikus elkötelezettségét, viszont ne állítsanak fel hamis képzeteket, ne állítsák szembe a pártokat az emberekkel.
Az, hogy sokféleség van jelen ma is a parlamentben, ha végigtekintünk ezen a patkón, és sokszínűség van a véleményekben, ez értéke a magyar demokráciának; értéke akkor is, ha ez az elhanyagolt parlamentáris demokrácia, ez az elhanyagolt jogállami szerkezet eléggé kevéssé tette lehetővé az elmúlt húsz évben azt, hogy a magyar pártrendszer, a magyar demokrácia megújuljon. Egy olyan nagy feladat áll elsősorban önök előtt, de az egész parlament előtt, hogy a magyar demokráciát megújítsuk. Ebben valóban szükség van együttműködésre, de kerülni kell azt a látszatot, hogy a '89-ben kialakult demokratikus többpártrendszer keretein kívül lehet lépni. Kerülni kell azt a látszatot, hogy a '89-90-es jogállami forradalom nyomán létrejött piacgazdaságon, egyáltalán az akkor kialakult kereteken kívül lehet lépni. Más dolog forradalmat csinálni és kívül lépni az eddigi kereteken, és megint más dolog egy elhanyagolt szerkezetet, egy több szempontból az elmúlt években megsebzett szerkezetet megjavítani és megújítani. Mi ez utóbbira szerződtünk, és ez utóbbiban, tehát a megjavításban és a megújításban biztosan partnerei leszünk bármelyik parlamenti pártnak. S miután az egyetértés, azt gondolom, ma Magyarországon és egyáltalán a világban csak vitában alakulhat ki, ezért ebben a vitában elképzelhető az is, hogy valakik nem értenek egyet.
Mi ezzel a jogunkkal élünk, és csak arra szeretnék figyelmeztetni, hogy az elmúlt szűk egy évtizedben volt a világon példa arra, egész konkrétan Venezuelában, hogy az emberek megelégelték a nagy korrupciót, megelégelték a nagy szegénységet, megelégelték azt, hogy a parlamentáris demokrácia nem közvetíti hűen az érdekeiket, és demokratikus választással hatalmas felhatalmazást adtak egy új többségnek, egy új elnöknek. Ugyanakkor az, hogy az az új hatalom megpróbálta olyan színben feltüntetni magát, mintha kívül kerülne ezen a demokratikus rendszeren, ez bizony károkat okozott magának a demokratikus akaratképzésnek. Én ezért arra kérem önöket, fontolják meg azt, folytatják-e azt, hogy ilyen hamis képzeteket állítanak a magyar választók elé, és nem lenne-e jobb, nem vezetne-e valóban nagyobb egyetértésre az, ha világossá teszik, hogy a rendszeren belül kívánnak nagyon komoly változásokat elérni, és világossá teszik azt, hogy milyen hosszú távú elképzeléseik vannak a magyar demokrácia megújítására, a politikai korrupció visszaszorítására.
Arról biztosíthatom önöket, hogy ilyen proklamációkban nem, viszont a magyar demokrácia megújításában önöknek partnerei leszünk. Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)
