BAGDY GÁBOR
BAGDY GÁBOR
BAGDY GÁBOR, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hogy kerül a csizma az asztalra? - teszem föl a kérdést. Igen, hogy kerül a csizma az asztalra, amikor bármely kedves polgártársunk, aki nyomon követi az Országgyűlés munkáját, nyomon követi a napirendeket, azt látja, hogy hallatlanul fontos kérdésekkel foglalkozik az Országgyűlés? Azt látja, hogy előttünk van az alkotmány, előttünk vannak olyan kérdések, mint a nemzeti összefogás melletti tanúságtétel ügye, olyan kérdések, mint a magyar állampolgárság kérdése, olyanok, mint az önkormányzati képviselők és az országgyűlési képviselők létszámának csökkentése, a minisztériumok felsorolása, és itt van közte egy törvényjavaslat, amit tulajdonképpen nem is olyan könnyű elhelyezni ezek között.
Hogy kerül ide a közterületi parkolás kérdése? Gondoljuk végig, hogy hogy kerülhet ide! Azt látjuk, hogy a most alakuló Országgyűlés hallatlan nagy adósságokkal küzd. Ezek az adósságok többfélék. Az adósságok, a mulasztásos adósságok egy része a korábbi, a magyar nemzet felé felhalmozódott adósságokat próbálja pótolni. A választáson bizalmat kapott pártoknak további feladatuk is van: a választók felé tett ígéreteiket is pótolniuk kell, és például ennek tudható be, hogy előttünk van az Országgyűlés és az önkormányzati képviselők létszámának csökkentéséről szóló törvényjavaslat. A választóknak tett ígéreteket jelenti az is, hogy az előterjesztők biztosítani akarják, hogy a kormány minél előbb megalakuljon, és az ezek feltételéhez szükséges törvényjavaslatokat is előterjesztették.
A baj csak az, hogy a Magyar Országgyűlésnek egyéb mulasztásai is vannak, amit sürgősen pótolni kell. Sajnálatos módon ilyen a közterületi parkolás kérdése. Mint ahogy az előttem szólók valamennyien megemlítették, június 30-áig ezt a kérdést rendezni kell, különben egy rendezetlen, kaotikus állapot elé nézünk, és ez a helyzet bizony múlt év novembere óta előttünk áll.
Így aztán, amikor a törvényjavaslatokról szólok, első szavam tulajdonképpen a köszöneté. A köszöneté azok felé, akik ebben a helyzetben, amikor annyi fontos kérdés van előttünk, odafigyeltek arra, hogy ez a látszólag kis terület se maradjon szabályozatlan, és ennek kapcsán se történjen olyan helyzet, ami a jogállamiságban komoly zavarokat okozhat, amikor emberek nem tudják a parkolás szabályait, akár hosszabb ideig is. Úgy gondolom, hogy épp az utolsó pillanatban vagyunk ezen a területen.
Még egy dicséretet kell mondanom az előterjesztők felé, nevezetesen azt, hogy nemcsak ennek a törvényjavaslatnak a technikai, az Alkotmánybíróság által kért módosítását terjesztették elénk, hanem olyan alapelveket is megfogalmaznak, ami szerintem messzemenően érvényesülhet esetleg az állami vagyonnal, a közszolgáltatással kapcsolatos egyéb későbbi törvényalkotói munkánkban is. Ezek az alapelvek szerintem rendkívül fontosak, és én kereszténydemokrata szemmel ezek közül ki is emelnék néhányat.
Az első ilyen alapelv, amit örömmel üdvözlök, és ami most az önkormányzati törvényben módosításként beillesztésre kerül, az, hogy a parkolás kötelezően ellátandó közszolgáltatási feladat. Hasonlóan fontos az a megállapítás, hogy a parkolási közszolgáltatást szolgáltatóként csak költségvetési szerv, az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság vagy az önkormányzatok által létrehozott társulás láthatja el.
Ha továbbmegyünk a fontos alapelvek mentén, még egy utolsóra föl kell hívni a figyelmet, ez nevezetesen arról szól, hogy a módosítás a forgalomképtelen törzsvagyon körében helyezi el a parkolási közszolgáltatást végző gazdasági társaságokban fennálló százszázalékos önkormányzati tulajdonrészt.
Mindezek a javaslatok, úgy gondolom, bár a törvényben nem szerepelnek, de alátámasztják azt a kereszténydemokrata megfontolást is, hogy a közszolgáltatásoknál az elsődleges szempont a lakosság ellátásának biztosítása, a szolgáltatás magas színvonala, és a nyereségérdekeltségek csak ezek után vagy ezek mellett léphetnek a gazdasági érdekek körébe.
Ezen túlmenően természetesen az előterjesztés számos ponton pontosítja a törvényt, meghatározza többek között, hogy hol lehet fizetőparkoló helyeket megállapítani - ennek a definíciójáról az előttem szólók már hosszan szóltak -, a várakozási díj maximált összegéről is szól, és ami kifejezetten előnyére szolgál, rendelkezik arról, hogy a korábban megkötött szerződések hogy fognak kifutni, és ezeket hogy kell kezelni addig, amíg a törvényben megállapított, tervezett állapot előáll.
Mindezek tükrében, bevallom őszintén, kicsit meglepve hallottam Horváth Csaba képviselőtársamat, aki azt hiányolta a javaslatból, hogy ez egy technikai módosítás, és valójában a belvárosi vagy a városi parkolás egész homogén rendszerét nem veszi figyelembe, nem veszi figyelembe azokat az ösztönzőrendszereket, amelyek a forgalomkorlátozással, a parkolási díjjal és még sok minden mással összefüggésben várhatók. Azt gondolom, hogy ez nem ennek az előterjesztésnek a feladata. Ennek az előterjesztésnek a feladata az, hogy a jogszabályok alkotását időben és rendben megtegye.
Összefoglalásképpen tehát annyit mondhatnék, hogy köszönet még egyszer az előterjesztőknek, és tisztelettel kérem én is az Országgyűlést, hogy amilyen gyorsan lehetséges, támogassa ezt a javaslatot, szülessen meg minél előbb ez az országgyűlési döntés, ez a törvényjavaslat, hogy az önkormányzatoknak még ideje és módja legyen saját rendeleteiket is megalkotni és ehhez, ezek bevezetésére a felkészülést is megtenni, hogy július 1-jétől a parkolás ügye újra rendezett legyen.
Köszönöm a türelmüket. (Taps a Fidesz, a KDNP és a Jobbik soraiban.)
