HORVÁTH CSABA
HORVÁTH CSABA
HORVÁTH CSABA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Arrogancia és tanulékonyság - ez a kettő jellemzi az elénk tett javaslatot, erre ki is fogok térni, hogy mit értek ez alatt.
Az előttünk fekvő törvényjavaslat áttanulmányozásakor egy déjŕ vu érzésem támadt, hogy igen, mintha ezt már láttam volna valahol. Részletesebben áttanulmányozva megállapítható, hogy a Rogán képviselő úr által benyújtott javaslat szinte majdnem mindenben megegyezik a kormány által márciusban az Országgyűlés elé benyújtott javaslattal, amely a T/11987. számot viseli, és amelyet tárgyalhattunk volna. Erre mondom megjegyzésként, hogy arroganciának tartom, hogy még csak lehetőséget sem kapott az Országgyűlés arra, hogy erről a javaslatról, amely a szükséges társadalmi vitát és a szükséges szakmai egyeztetéseket magán viseli, érdemben tárgyaljunk.
Ahogy említettem, szinte mindenben megegyezik ez a javaslat azzal a javaslattal. Tehát ha tökéletesen sikerült volna a másolás, akkor azt mondanám, hogy rendben van, legfeljebb csak egy hiúsági vagy politikai igényességi kérdés, hogy kinek a javaslatáról tárgyalunk. De sajnos a törvényjavaslat tanulmányozása során megállapítható, hogy sajnos fontos kérdések maradtak ki, fontos kérdések vesztek el a másolás közben, és fontos kérdésekről gondolkodik a jelenlegi előterjesztő másképp, mint az egyébként szakmailag talán egy kicsit jobban előkészített törvényjavaslat.
Az egyik, amire szeretném fölhívni a figyelmet, hogy az alkotmánybírósági határozat nemcsak a Fővárosi Önkormányzat és kerületei parkolási rendeleteit semmisítette meg, hanem az ország valamennyi önkormányzatának valamennyi parkolási rendeletét semmisítette meg.
(14.50)
Egyetlenegy város parkolási rendelete sem lehetne érvényben, hiszen az alkotmánybírósági döntés ugyan a Fővárosi Önkormányzat rendeletét vizsgálta, de ennek a tanulságai alapján állapította meg, hogy mely pontokon szükséges törvényi szinten szabályozni a parkolást mint a forgalomszabályozás egy fontos eszközét.
Azt gondolom, hogy ez egy lényeges különbség. Tehát itt nem a Fővárosi Önkormányzat és kerületei parkolásszabályozásáról kell az Országgyűlésnek határoznia és tárgyalnia, hanem az ország egészét érintően a parkolásszabályozás átfogó rendszerét mint a forgalomszabályozás átfogó rendszerét kell megvizsgálnunk.
Itt jegyzem meg a tanulékonyságot, amely egyébként dicséretes, hiszen még két-három nappal ezelőtt Rogán képviselő úr azt nyilatkozta, hogy ennek a javaslatnak egyik fontos célja és lehetősége csökkenteni a parkolási díjakat. Az a baj, hogy ez a megjegyzés rávilágított arra, hogy a képviselő úr nincs tisztában azzal, hogy maga a parkolási rendszer nem azért született és nem árucikk, hogy ebből többletbevétele vagy kevesebb bevétele származzon az önkormányzatnak, hanem azt a célt szolgálja, hogy a forgalomszabályozás eszközeként csak a kellő mennyiségű, tehát a terület által elfogadható, eltűrhető mennyiségű gépjármű hajtson be az adott területre.
Gondoljuk csak végig! Ha ma valaki a belvárosban parkolni akar, akkor átlagosan akár harminc percet is kell parkolóhely-kereséssel töltenie. Ha a jövőre nézve az történne, hogy anélkül csökkentenénk vagy növelnénk díjat, akkor ezt a várakozási időt befolyásoljuk. Ha jelenleg harminc percet kell várni egy bizonyos körzetben - ez csak egy feltételezés, de önnek mint a belváros polgármesterének, gondolom, nem kell mondani, hogy sajnos ez az általános parkolási helyzet, hogy meglehetősen sokat kell várakozni -, akkor akár egy díjcsökkentés azt a hatást is kiválthatja, hogy több autó igyekszik be abba az övezetbe, magyarul: a díjcsökkentés pont az ellenkező hatást váltja ki. Tehát nem jobb lesz a forgalom önszerveződése, hanem rosszabb, ezáltal több szennyezést, több port, több szmogot fog arra a területre koncentráltan megjeleníteni, mint ami egyébként a cél lenne. Ezért voltam kénytelen azt mondani, hogy ez környezetszennyezési szempontból egy rossz szándék.
De a törvényjavaslat ezt önmagában nem tartalmazza, csak a nyilatkozatára utaltam, és bízom benne, hogy a jogalkotó felelős jogalkalmazóként úgy kívánja majd alkalmazni, hogy valóban a parkolásszabályozás eszközeként vagy a forgalomszabályozás eszközeként, egy eszközként, amely a nagy egész rendszer része, amelynek nagyon fontos eleme a forgalomszabályozás eszköze mellett, a parkolási rendszerek működtetése mellett a közösségi közlekedés elérhetőségének és minőségének a javítása. Rendkívül fontos része a közösségi közlekedés rendszerében a kerékpáros közlekedésnek az akadálymentesítése, tehát, hogy a forgalmi csomópontoknál ez lehetőleg balesetmentesen történhessen meg.
Tehát ez egy nagyon komplex rendszer, és nyilván nem lehet leszűkíteni, még akkor sem, ha ma a parkolási törvényről van csak szó, és kizárólag most erről beszélünk, nem lehet a gondolkodásunkat leszűkíteni ebben az egy témakörben.
Szeretném megjegyezni, hogy a tanulékonyság mellett azért belekerült néhány hiba, és ezekre a hibákra szeretném felhívni a figyelmet megfontolásra a tisztelt Országgyűlésnek. Én azt kimondottan hibának tartom, ha azt a kritikát elfogadjuk, ami én magam is megfogalmaztam, hogy nem volt átlátható az önkormányzatok bevételeinek útja, nem volt átlátható annak a felhasználása, és nem volt átlátható az elszámolási struktúra, amely az önkormányzatok és akár a saját tulajdonú parkolási társaságaik, akár a magántulajdonú parkolási társaságaik között lehetett.
Éppen ezért én nagyon is fontos és sarkalatos pontnak tartanám, hogy csak és kizárólag az önkormányzat saját számlájára folyjanak be a bevételek, és az önkormányzat pedig számoljon el az általa megbízott, akár százszázalékos tulajdonában lévő társasággal. Tehát ő számoljon el, a saját számlájáról fizesse ki csak azokat a számlákat, ami valóban indokolt, és ami valóban a feladat ellátása érdekében merült fel. Tehát az igazolt és tényleges költségeit fizesse meg annak a társaságnak, amelyet az önkormányzati társaságként megjelenít. Ez egy lényeges különbség a márciusban benyújtott törvényjavaslat és az önök által most benyújtott törvényjavaslat között.
Tehát továbbra is ragaszkodnánk ahhoz, hogy ha már azok az anomáliák, amelyeket mindannyian ismerünk, akkor a jövőben ezt úgy orvosoljuk, hogy egy jóval nagyobb átláthatóságot, egy jóval nagyobb transzparenciát jelentő, az önkormányzatok számláján megjelenő bevételt jelentsen ez az új szabályozás, és az önkormányzat pedig számoljon el a szolgáltatás alvállalkozójával, az önkormányzat százszázalékos tulajdonában lévő társasággal.
Szeretném jelezni, hogy továbbra is fenntartjuk azt a 250 férőhelyet meghaladó önkormányzati parkolási társaságoknál, hogy ott az internetes, illetve a bankkártyás fizetés legyen egy jogilag is szabályozott lehetőség. Egyetértek azzal, hogy bizonyos akadályozó tényezők vannak a büntetés kiszabásának SMS útján való megküldésével kapcsolatban. Azt gondolom, hogy érdemes most, ha már ez a szabályozás előttünk van, akár egy salátatörvény-kiegészítésként ezt a szabályozást kiegészíteni, hiszen amilyen rapid technológiával ez elénk került, azt gondolom, hogy ez megoldható egy kétharmados többség esetén. Tehát bízom benne, hogy ha már jogszabályt alkotunk, akkor az olyan jogszabály lesz, amelyet utána felelősen vállalhat, és amely alapján felelősen működhetnek az önkormányzatok és működtethetik a forgalomszabályozás eszközét.
A 70 százalékos telítettséggel kapcsolatban, ha szűken értelmezzük, még akár igaza is lehetett volna, hogy lehetnek olyan helyzetek, hogy kisebb ingások, féléves ingások lehetnek a forgalomtechnikában, ami miatt érdemes ezt figyelemmel kísérni, és érdemes bizonyos jogosítványokat az önkormányzatoknak adni.
Azért tartom fenn az állításomat, hogy mégis szükséges a 70 százalékos szabály, tehát hogy egy önkormányzatnak ne legyen lehetősége arra, hogy sarcként bevezeti a parkolást olyan területen is, ahol erre nincs szükség, és pontosan ezért volt az eredeti jogszabálytervezetben egy hároméves felülvizsgálati klauzula. Tehát a telítettséget nem évente kell felülvizsgálni, hanem háromévente, és vélhetően háromévente azok a kiegyenlítő hatások érvényesülnek, ami alapján megállapítható, hogy szükség van-e abban az adott zónában parkolási rendszerre vagy nem. És ha három év átlagában az jön ki, hogy nincs rá szükség, akkor egy önkormányzatnak ne legyen lehetősége.
Most nagyon extrém példát mondok. Ha egy polgármester a saját utcájában úgy határoz, hogy az legyen azért parkolóövezet, hogy neki és a barátainak mindig legyen parkolóhelye, azt gondolom, hogy ez helytelen eljárás. Nyilván nem erről szól a jogszabály, és nem is ezt kívánja elérni, csak egy extrém példát mondtam, hogy önök is érzékeljék, hogy van visszaélésre lehetőség abban, ha nem szabályszerű annak a jogszabálynak a szabályozottsága, és nem tér ki minden lehetőségre, akkor bizony ez visszaélésekre adhat lehetőséget. Abban egyet kellene értenünk, hogy a cél az, hogy ezeket a visszaélési lehetőségeket elkerüljük.
Az önök javaslatában, ha jól emlékszem, másképp szerepel, illetve kikerült az az eredeti javaslat, hogy magát az eljárást, ha egy autós nem fizette meg, és ezért pótdíjazásra került a parkolással kapcsolatban, akkor hogyan kell tárgyalni, hogyan folyik a bírósági peres eljárás. Azt gondolom, hogy továbbra is az lenne a méltányos - és ebben az eredeti javaslat iránymutató -, hogy az üzemben tartó lakóhelye szerinti illetékes területi bíróság legyen az, ahol ezt az ügyet tárgyalni kell, ha egyébként közben nem fizette meg a pótdíjat és a szükséges összeget.
Technológiában persze tudnék még néhány pluszinformációt adni, de talán ezek a legfontosabb és leginkább megfontolásra érdemes javaslatok, amelyek azt a célt szolgálják - és ebben a közös célban egyetértünk -, hogy a mostani szabályozásnál egy jobb szabályozás léphessen életbe július 1-jétől.
György képviselő úr ugyan kiment, azzal vitatkoznék, valószínűleg egy nyelvbotlás volt a részéről, azt mondta, hogy július 1-jétől alkotmányellenesség jönne létre. Hát nyilván nem jönne létre alkotmányellenesség, hanem egy szabályozatlanság jönne létre, és egy közlekedési káosz, forgalmi káosz jönne létre, de ez nem alkotmányellenesség önmagában. Vélhetően ez egy nyelvbotlás volt.
(15.00)
Tehát én azt kérem Rogán képviselő úrtól, hogy ezeket az érveket, indokokat figyelembe véve majd a törvényjavaslatok részletes vitájánál térjünk ki arra, hogy melyek azok a szabályozási területek és kérdések, amelyekben érdemes megfontolni az imént elhangzott érveket, és melyek azok a területek, ahol nyilvánvalóan mi is el tudjuk fogadni azokat az érveket, amelyeket ön mint előterjesztő vállalt és amely néhány pontjában, vélhetően tudatosan is, eltérést mutat az eredeti javaslathoz képest.
Úgyhogy ennek a kiegészítéscsomagnak a figyelembevételével mondom azt, hogy szükséges ennek a jogszabályi felhatalmazásnak a minél előbbi megteremtése, hogy az önkormányzatok jogszerűen élhessenek a forgalomszabályozás eszközrendszerével, az Alkotmánybíróság elvárásai szerint, és mondom azt, hogy ha ezekben a fontos részletkérdésekben meg tudunk állapodni, akkor természetesen tudjuk támogatni a törvényjavaslatot. (Taps az MSZP soraiban.)
