ROGÁN ANTAL
ROGÁN ANTAL
ROGÁN ANTAL (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Alkotmánybíróság előző év végén hozott döntése, azt gondolom, mindenki számára nyilvánvalóvá tette azt, amit persze sokan tudtunk, sokszor hallottunk, miszerint - főleg Budapesten -, a parkolás területén törvénytelen és rendezetlen állapotok uralkodtak az előző esztendőkben. Ennek a törvényjavaslatnak - pontosabban két törvényjavaslatnak - az Alkotmánybíróság útmutatását és döntését figyelembe véve az a célja, hogy a törvénytelen és rendezetlen állapotok helyett törvényes és rendezett körülményeket teremtsen a parkolás területén az egész országban, beleértve Budapest területét is. Másik oldalról természetesen mind a két törvényjavaslatnak az is a célja, hogy kőbe véssen és megerősítsen bizonyos olyan alapvető normákat, amelyek, azt gondolom, hogy tőlünk nyugatra teljesen természetesek, Magyarországon viszont nem teljes egészében voltak azok, főleg Budapest területén. Ilyen norma például az, hogy minden olyan forint, amit parkolás céljából fizetnek be a polgárok akár Budapesten, akár az ország más területein, egyértelműen eljusson az önkormányzatokhoz, ne magáncégeket és ne vállalkozókat gazdagítson.
Ennek a törvényjavaslatnak az egyik legfontosabb célkitűzése és talán a legnagyobb változás az előző esztendők gyakorlatához és törvényi feltételeihez képest, hogy véget vet a magáncégek vircsaftjának a parkolás területén. Innentől kezdve egyértelművé teszi, hogy parkolási szolgáltatást és parkolásüzemeltetést, -ellenőrzést csak maga az önkormányzat vagy pedig az önkormányzat százszázalékos tulajdonában lévő, az önkormányzat által alapított cég láthat el. További olyan garanciákat is beemelünk a törvényjavaslatba, a kétharmados önkormányzati törvénymódosításba, amely egyébként azt is garantálja, hogy mondjuk, egy ilyen közszolgáltatással megbízott önkormányzati cég továbbértékesítésére a későbbiekben nincsen lehetőség, ennek megfelelően a törvényjavaslat előírja, hogy a parkolásüzemeltetéssel, parkolásszervezéssel foglalkozó cég tulajdonrésze egyébként nem elidegeníthető. Én azt gondolom, ez is egy olyan fontos garancia, amely egyértelművé teszi: mostantól kezdve, ha a törvényjavaslat életbe lép, és a jelenleg még meglévő, magáncégeknél lévő szerződések kifutnak, illetve azokat az önkormányzatok felmondják, abban az esetben kialakulhat egy olyan gyakorlat, hogy valóban teljes egészében az ország területén - Budapestet is beleértve - önkormányzati üzemeltetésbe kerül a parkolás. Én azt gondolom, hogy ennek indokoltságát talán az is alátámasztja, hogy főleg budapesti példák alapján elég jól látszik, hogy érdemi különbség van kerületek között abban a tekintetben, hogy valahol magáncég látja el a parkolásüzemeltetés feladatát, vagy éppenséggel önkormányzati kézben van ez tartva. Általában az a tapasztalat, hogy az önkormányzati kézben tartott területeknél több bevétel jut el az önkormányzatokhoz, mint a magáncégek által üzemeltetett területen. Ebből számtalan vita is kialakult az elmúlt esztendőkben. Én azt gondolom, hogy e téren a törvényjavaslat végre tiszta és világos helyzetet teremt.
Hogy magának a törvényjavaslatnak a formai feltételeiről és rendszeréről is beszéljünk néhány szót, szeretném azt világossá tenni a tisztelt Ház számára, hogy itt alapvetően - ahogy azt az elnök úr is jelezte - két törvényjavaslatról beszélünk: egyik oldalról a kétharmados önkormányzati törvény módosításáról, másrészről pedig a közterületi parkolás jogi feltételeinek megteremtése érdekében a közúti közlekedésről szóló, valamint a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény együttes módosításáról.
Tisztelt Országgyűlés! Ennek a két törvényjavaslatnak most az együttes általános vitáját folytatjuk le itt a tisztelt Házban, így természetesen az egyes szempontokra a két törvényjavaslat kapcsán én is együttesen szeretnék kitérni. Azt szeretném leszögezni, hogy ennek a törvénynek a megalkotását - mármint a külön parkolási törvénynek az önkormányzati törvény módosítása mellett történő megalkotását - az Alkotmánybíróság alapvetően elvárta és előírta, tehát az Alkotmánybíróság elvárásainak csak úgy tudunk eleget tenni, hogy számtalan olyan szempontot, amit egyébként korábban az önkormányzatok rendeleteikben szabályoztak, most a törvénybe emeljük át.
Azt is szeretném azonban nyilvánvalóvá tenni, hogy egyik törvényjavaslatnak sem az a célja, hogy minden önkormányzat helyett minden rendeletalkotási munkát elvégezzen, hiszen a törvény nyilvánvalóan az ország egész területére terjed ki, nemcsak Budapestre. Azt gondolom, hogy sem Budapesten, sem pedig az ország más városaiban az Országgyűlés nem vállalkozhat arra, hogy megalkossa a parkolásszervezés és -üzemeltetés részletes szabályait, ezt nyilvánvalóan a helyi önkormányzatoknak a saját rendeleteikben kell megtenni; erre az önkormányzati törvény megfelelő passzusa, amit most megfogalmazunk benne, megadja a lehetőséget és a felhatalmazást az önkormányzatok számára, viszont ezzel párhuzamosan a kereteket a másik törvényjavaslat jelöli ki. A keretek kijelölése tekintetében az egy nagyon fontos szempont, ami a parkolásnál, azt gondolom, eddig hiányzott, és az Alkotmánybíróság ezt joggal tette szóvá, nevezetesen eddig Magyarországon az önkormányzatok gyakorlatilag önkényesen állapíthatták meg a parkolási díjakat.
(14.10)
Innentől kezdve viszont ez nem történhet így meg, hiszen két dolog is történik a törvényjavaslat elfogadásával. Egyik oldalról bevezetünk egy maximált parkolási díjat, ezt pedig bizonyos értelemben az autó mindenkori üzemben tartási költségeihez kötjük. Jó kérdés, hogy miért ahhoz. Azért, tisztelt Országgyűlés, mert ebben az Alkotmánybíróság is egyetértett az indokolásában, és végül is ezek a nemzetközi normák és az elfogadott gyakorlat is, hogy a parkolás alapvetően nem egyfajta adó, hanem a parkolás egy forgalomszervezési, egy forgalomirányítási eszköz, amit nyilvánvalóan azért vezetnek be a városok, hogy főleg a belvárosi részeiket, illetve bizonyos más területeiket megóvják, mondjuk, az autók tömeges használatától, és ösztönözzék azt, hogy lehetőség szerint a közösségi közlekedést minél nagyobb számban használják az emberek, és ennek érdekében alakítják ki a parkolási területeket, a parkolási zónákat, és szabják meg azoknak a díjtételeit.
De nyilvánvaló, hogy ha viszont ez a cél, és eleve azt akarjuk elérni, hogy egyébként, mondjuk, a városok bizonyos területeire autóval minél kisebb számban menjenek az emberek, kivéve azokat, akik ott élnek, akkor értelemszerűen az autó üzemben tartásainak a költségeihez kell mindezt kötni, mert így logikus, és természetesen így követheti egymást, ha változik az autó üzemben tartási költsége, a parkolási díj és az autó üzemben tartási költsége együttesen. Ezért határozzuk meg a maximált parkolási díj összegét egyébként a mindenkori 95-ös ólmozatlan benzin előző éves átlagárának a kétszeresében.
Csak azért, hogy példákat mondjak önöknek, ez azt jelenti, hogy bizonyos értelemben most például Budapest területén ezzel egyes parkolási díjakat csökkent is ez a törvényjavaslat. Budapesten ma a legnagyobb parkolási díj, amit a budai Vár területén kell egyébként a kiemelt övezetben fizetni, 640 forint/óra. Ehhez képest, hogyha most az előző évi átlagárakat veszem figyelembe, akkor az a maximum, amit a mostani törvény megfogalmaz, gyakorlatilag körülbelül 545 forint/óra. Ez természetesen azt jelenti, hogy legalább ebben az egy övezetben csökkenni kell a díjaknak.
Azt gondolom, hogy a többi budapesti övezeten belül is például logikus lenne, hogyha nem is ilyen arányú, kisebb mértékű, de valamilyen csökkentést határozna el a Fővárosi Önkormányzat. De itt szeretném elmondani azt, amire már az előbbiekben is utaltam, hogy ennek a törvényjavaslatnak nem az a célja, hogy mindenhol, minden zóna parkolási díjait meghatározza, ez a helyi önkormányzatok feladata, nyilvánvaló, Budapest területén ezt a Fővárosi Önkormányzat a saját rendeletében szabályozza le, csak érvényesül egy logika, ami logika eddig is úgy nézett ki, hogy bizonyos értelemben arányban voltak egymással a legmagasabb zóna árai, valamint természetesen a többi zóna árai. Azt gondolom, ezeket az arányokat a kiszámíthatóság érdekében érdemes tartani, de a törvényjavaslat ehhez csak a kereteket adja meg, és a kereteken belül a legmagasabb parkolási díjat szabja meg és írja elő alkalmazásra az önkormányzatoknak. Ez természetesen azt jelenti, hogy az önkormányzatok ennél alacsonyabb parkolási díjat bármikor megállapíthatnak, magasabbat azonban nem.
Szeretném azt is leszögezni, hogy most már végre azt is világosan definiálja a törvényjavaslat, hogy egyébként milyen feltételek mellett lehet valahol a parkolási övezetet kiterjeszteni, ahol mondjuk, eddig ingyen volt a parkolás. Nyilvánvaló, azt hiszem, ezt polgármester kollégáim, önkormányzati képviselő kollégáim, akik közül számosan vannak itt a teremben, nagyon jól tudják, hogy erre rendszerint lakossági igény akkor fogalmazódik meg, amikor bizonyos területek túlterheltté válnak forgalomszervezési szempontból, és akkor érdemes mindezt megtenni.
Gondolok itt arra, hogy például nagyon nagy számban foglalják el a parkolóhelyeket. Budapesten belül erre klasszikusan az a példa, de azt hiszem, vidéki városokban is előfordul ez sokszor, hogy bizonyos területeken az emberek lerakják az autóikat, ahol még ingyenesen lehet parkolni, és onnantól kezdve indulnak el tömegközlekedéssel. Ezzel kvázi az utcákat használják a nem létező vagy csak kevés számban meglévő ingyenes P+R parkolók helyett. Ilyenkor nyilvánvaló, a helyben ott élők érdekei is azt diktálják, és az önkormányzatok érdekei is azt diktálják, hogy ezt a terhelést csökkenteni lehessen. Most erre megszabunk egy számot, ez a szám pedig arról szól, hogy 70 százalékos telítettség után lehet egyébként bevezetni a parkolási díjat és beemelni valamilyen területet parkolási övezetbe. Ez a 70 százalékos telítettség azonban nyilvánvalóan csak abban a formában érvényes, hogy addig, amíg ez nem következik be, nem lehet oda kiterjeszteni a parkolási területet, de itt már bizottsági vitákban is több helyen hallottam, hogy van arra nézve igény, hogy ez legyen egy olyan automatizmus, hogy ha viszont 70 százalék alá kerül, akkor automatikusan vonják ki azt a területet a parkolási övezetből.
Én szeretném arra felhívni a képviselőtársaim figyelmét, hogy ez csak látszólag logikus. Valójában egy jojóhoz vezetne, ami úgy néz ki, hogy az egyik fél évben, mondjuk, egy területen nagy számú parkoló autó megjelenik, mert addig ott ingyenes volt a parkolás. Fél évig ott telített helyzet van, utána bevezetik a parkolási díjat, nyilvánvaló, hogy a díj következtében azok, akik eddig csak azért parkoltak ott, mert ingyen volt, már nem fogják ezt tenni, jelentősen, esetleg 70 százalék alá esik a telítettség, azt követően fél év múlva eltörlik a díjat, és fél év múlva kezdődik az egész elölről. Ennek természetesen nemcsak társadalmi költségei, hanem anyagi költségei is vannak, gondolok itt a parkolásüzemeltetés megszervezésére, órák kitelepítésére, és még sorolhatnám. Én azt gondolom, ez ne lenne célszerű, ezért ezt az automatizmust nem alkalmazzuk. Egyébként megjegyzem, nyugat-európai országok, illetve nagyvárosok rendeleteiben sem alkalmazzák, hanem az történik, hogy lehetősége van arra az önkormányzatnak, itt is a törvényben lerögzítettek alapján, hogy bármikor felülvizsgálhatja egyébként egy területen egy parkolási övezet létét vagy nem létét. Ezt természetesen célszerű bizonyos időközönként tenni. Bécsben például az az ökölszabály, hogy ezt ötévenként teszik meg.
Én azt gondolom, hogy éppen ezért azok a formai kellékek, amelyeket itt megfogalmaz a törvényjavaslat, elegendőek abból a szempontból, hogy a helyi önkormányzatok, illetve a főváros területén a Fővárosi Önkormányzat a részletszabályokat a maga gondosságával megfelelően meg tudja fogalmazni és egyébként meg tudja alkotni.
Tisztelt Országgyűlés! Szeretnék arról is beszélni, ami azt gondolom, hogy egy fontos dolog, és alapvetően a kétharmados önkormányzati törvényben található meg, hogy természetesen itt nemcsak a parkolással kapcsolatban, legalábbis a szűken vett felszíni közterületi parkolással kapcsolatban, hanem egyébként is az önkormányzati törvényben meg kellett oldanunk néhány problémát, amit többek között az Alkotmánybíróság döntése idézett elő.
A régi önkormányzati törvényen belül az Alkotmánybíróság egy szakaszt megsemmisített, ami addig a felhatalmazást adta a Fővárosi Önkormányzatnak is, de egyébként más önkormányzatoknak is arra nézve, hogy a parkolási rendeleteiket megfogalmazzák. De ugyanebben a szakaszban volt például a közterületek szabályozására vonatkozó pont vagy éppenséggel a közterület-felügyeletek kialakításának és működtetésének a rendjére vonatkozó felhatalmazás is. Bár ezek nincsenek szoros összefüggésben a parkolással, de ezeket nyilvánvalóan vissza kell emelnünk ahhoz, hogy például a közterületek használatának a rendjére vonatkozóan törvényes szabályok tudjanak működni Magyarországon vagy a közterület-felügyeletek működésére vonatkozóan. Ezeket egyrészt maga a beterjesztett módosító indítvány megteszi. A másik oldalról szeretném jelezni, hogy például a közterület-felügyeletekre vonatkozóan a Fidesz képviselőcsoportja már nyújtott be olyan módosítót, amelyet majd szeretnének is támogatni, és kiegészíti még ezzel kapcsolatban ezt a kétharmados önkormányzati törvénymódosítást.
(14.20)
Ugyancsak van egy olyan passzusa, amelyik viszont kifejezetten arról rendelkezik, hogy lehetőséget nyit a mélygarázsok építése területén kialakult súlyos jogi problémákban. A soproni mélygarázs esete nyilvánvalóvá tette, hogy Magyarországon a meglévő törvényi körülmények alapján gyakorlatilag csak úgy építhető tér alá, közterület alá mélygarázs, ha azt az önkormányzat maga teszi meg a maga forrásaiból, százszázalékos tulajdonában tartva, és nem terheli meg.
Én azt gondolom, hogy ez a helyzet ma nagyon nehezen tartható az országnak egy jelentős részén, hiszen az önkormányzatoknak nincs annyi forrásuk, hogy ilyen mélygarázs-létesítéseket a saját költségvetésükből finanszírozzanak, ennélfogva meg kell teremteni az önkormányzati törvényben azt a lehetőséget, hogy törvényben szabályozott módon az elidegeníthetetlen törzsvagyon körébe tartozó közterületek esetében lehessen mélygarázsépítésre vonatkozó konstrukciókat kialakítani. Ezt a felhatalmazást megadja az önkormányzati törvénymódosítás, de az ezzel kapcsolatos részletszabályokat egy külön törvényben majd meg kell alkotnia a tisztelt Háznak. Nyilvánvaló, hogy erre a következő törvényhozási időszakok valamelyikében kerül sor, feltehetőleg a kormány előterjesztése alapján.
Ezt a passzust azért szerettem volna külön kifejteni, mert félreértés volt abból a szempontból, hogy ezt több bizottságban is a közterületi parkolással összefüggésben értelmezték, de a kettőnek ebben a formában egymáshoz semmilyen köze nincs; legfeljebb annyi, hogy egyik is parkolás, másik is parkolás.
Tisztelt Országgyűlés! Arra még mindenképpen szeretnék kitérni, hogy a bizottsági viták során is nagyon sok olyan észrevételt kaptam, amelyeknek egy jelentős része, azt gondolom, megfontolható. Éppen ezért a benyújtott módosító indítványoknál előterjesztőként sem, Kósa képviselőtársammal nem szeretnénk elzárkózni ezek befogadásától. Egyenként meg fogjuk ezeket vizsgálni, azt gondolom, több olyan jó és fontos módosító indítvány is van, ami a törvény részévé tehető. Remélem, hogy a részletes vita során ezekre egyenként is tudok reagálni, végig tudjuk ezeket tekinteni, és azt követően a tisztelt Ház tud dönteni arról, hogy melyeket emeljünk be a benyújtott javaslatok közé, és esetleg melyek azok, amelyek még kiérleletlenek és nem elfogadhatók.
Volt olyan, amire kitértem, gondolok itt erre a 70 százalékos szabályra, hogy miért nem tartom indokoltnak, mert ez nagyon sok helyen elhangzott. Szeretnék egy másikat is kiemelni. Természetesen törekedtünk arra nagyon sok helyen, hogy lehetőség szerint egyértelműbbé tegyük azt a helyzetet, ami mondjuk, a parkolást szolgáltató és a parkolást igénybe vevő között kialakul, de azt gondolom, itt nem tudunk még tökéletes megoldásokat alkalmazni, mert például volt igény arra, hogy lehetőség szerint, például aki mobilparkolással veszi igénybe a parkolást, adott esetben, ha őt megbüntetik, akkor SMS-ben kapjon erről értesítést. Amellett, hogy csendben jelzem, hogy SMS-ben értesítést kap akkor, amikor lejár az általa addig fizetett parkolási időtartam, onnantól kezdve számíthat arra, hogy meg fogják büntetni. Az újabb SMS a büntetésről természetesen megoldható, de csak technikailag.
A jelenleg fennálló jogszabályok alapján adatvédelmileg az problémát okozna, hogy egyébként külön szolgáltató látja el a mobilparkolást, és mondjuk, ebből a szempontból a parkolásüzemeltetést jó néhány területen, és míg az egyiknek van felhatalmazása az adatok nyilvántartására, a másiknak ebből a szempontból nincsen. Amíg nem hidaljuk át ezt a különbséget, és azt gondolom, hogy ez nem ennek a törvényjavaslatnak a feladata meg a célja, mert nem tudná megtenni, addig bevezethetünk ugyan egy ilyen szabályt, de ez azzal jár együtt, hogy ez nem lesz alkalmazható, legalábbis törvényesen nem.
Éppen ezért én azt gondolom, hogy nem szabad megterhelni ma ezt a jogi szabályozást olyan elvárásokkal és előfeltételekkel, amelyeknek egyébként a jelenlegi jogszabályi környezetben nem tud eleget tenni. Ez nem jelenti azt, hogy ezeket később ne lehetne a tisztelt Ház elé visszahozni, én ezeket indokoltnak tartom, de akkor számolni kell azzal, hogy ez más jogszabályok módosításával is együtt jár.
Tisztelt Országgyűlés! Most csak néhányat ragadtam ki egyébként a szóba került témák közül, minden bizonnyal van még rengeteg, amely vagy az általános vitában, vagy a részletes vitában elhangzik. Én leginkább azt szeretném kérni a tisztelt Háztól, hogy ebben a tekintetben legyen kooperatív, és segítse a törvényjavaslat minél hamarabbi elfogadását. Hiszen ne felejtsük el: abban az esetben, ha ezt a törvényjavaslatot a tisztelt Ház időben nem tárgyalja meg és nem fogadja el, akkor július 1-jével, Budapesten főleg, tarthatatlan és nehéz helyzet tud kialakulni. Éppen ezért ennek a törvényjavaslatnak az elfogadására szükség van, és azt gondolom, hogy mielőbbi kihirdetésére is szükség van, hiszen az önkormányzatoknak ezzel kapcsolatban még részletszabályokat, rendeleteket alkotniuk kell.
Ezért elképzelhető, hogy lehet olyan szaka a mostani vitának, amikor kezdeményezni fogjuk esetleg egyes vitaszakaszoknak az összevonását. A jelenlegi menetrendben erre ugyan nem feltétlenül van szükség, de amennyiben ez a helyzet mégis kialakul, akkor természetesen erről szeretnénk előterjesztőként is egyeztetni a tisztelt frakciók képviselőivel, és akkor kérném a támogatásukat, hiszen épp abból a szempontból a sürgősségnek nagyon komoly helye van, hogy az Alkotmánybíróság nem sok időt hagyott ennek a problémának a rendezésére és a megoldására.
Végül az általános vitában is tisztelettel várom képviselőtársaim, illetve a frakciók képviselőinek a hozzászólását és javaslatait, és remélem, hogy a részletes módosító indítványok megismerése után egyébként a részletes vitában a tartalmi kérdések közül minél többen közös nevezőre is tudunk jutni, és reményekedem abban, hogy bár általános támogatása volt magának a célnak, a végén magának a javaslatnak is teljes értelemben az Országgyűlés részéről.
Annyit még előrebocsátanék, hogy itt, ha jól tudom, bár személyesen pont a tisztelt Ház miatt nem tudtam rajta részt venni, de budapesti polgármesterek, mármint a parlamentben nem érintett polgármesterek mai egyeztetésén a Fővárosi Önkormányzatban a javaslatnak egy abszolút pozitív támogatása született meg. Úgy érzik, hogy ez a javaslat képes arra, hogy megoldja a problémákat, és egyébként megteremti azokat a kereteket, amelyekre, mondjuk, a helyi rendeletalkotáshoz, a helyi problémák kezeléséhez szükség van.
Köszönöm szépen a figyelmet, és tisztelettel várom képviselőtársaim hozzászólásait. (Taps.)
