SZILÁGYI GYÖRGY
SZILÁGYI GYÖRGY
SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Az előttem felszólalók a törvényjavaslat több aggályos pontjára már felhívták a figyelmet, engedjék meg, hogy néhányat én is megemlítsek.
A javaslatban az szerepel, hogy az önkormányzat kijelölhet várakozási területet tereken és parkokban is, ahol várakozási díjat szedhet.
(15.50)
Ez azért aggályos, mert ezzel az önkormányzatoknak megadjuk azt a lehetőséget, hogy akár terek, parkok, zöldfelületek elvételével is kialakíthatnak parkolót. Hadd mondjak egy példát! A Városligetben mindig nehéz parkolni, főleg az Állatkert és a Vidámpark környékén. Miért ne gondolhatná úgy az önkormányzat, hogy a nagy bevétel reményében kikanyarít egy kis területet a Városligetből, és ott parkolót hoz létre? Mit számít az a pár fa meg némi zöldterület eltűnése, ha bevételt hoz a parkoló? A fa meg a fű meg nem fizet semmit.
A másik, hogy önök a díjfizetési kötelezettséget olyan új területeken akarják bevezetni, ahol a telítettség meghaladja a 70 százalékot. Mit jelent ez, mondjuk, a főváros kevésbé frekventált területei viszonylatában? Hegedűsné már említette, hogy itt két lehetősége lesz ezeknek a kerületeknek, mert kétségünk azért ne legyen afelől, hogy ők is parkolási díjat akarnak majd szedni, és evvel növelni szeretnék a bevételeiket. Hol tudnak pénzt szedni? A kórházak, orvosi rendelők és közintézmények környékén, mert ott mindig nagy a telítettség.
A másik lehetőségük - és ugye, Rogán képviselő úr említette itt a 70 százalékos telítettség vizsgálatát, hogy hogy képzelik el, és milyen lehetőségek vannak - pedig az lesz, hogy majd különböző praktikákkal javítják a telítettségi statisztikákat, hogy minél nagyobb területen lehessen parkolási díjat szedni, és mindannyian tudjuk, hogy a statisztikák manipulálhatóak. Hadd említsem csak Churchill egyik mondatát, amikor azt mondta, hogy ő annak a statisztikának hisz, amelyet ő maga hamisított.
Ezért fontosnak tartjuk, hogy a területek telítettségének a megállapításánál egy olyan jól átlátható, jól szabályozott és mindenképpen ellenőrizhető rendszert alakítsunk ki, amely minél jobban leszűkíti annak a lehetőségét, hogy ezek a statisztikák manipulálhatóak legyenek.
S végül néhány mondat az árképzésről. Az önök javaslatának következményeként azonnali drasztikus áremelkedés lesz a parkolási díjakban. Ma már az autózás, maga az autó nem luxuscikk, nem kiváltság, hanem a mindennapi élet része. A parkolási díjak ellenzői részéről sokszor elhangzott az az érv, hogy a parkolási díjak ellenében az autósok nem kapnak semmit. Lehet, hogy önök ezen kívánnak változtatni, hiszen ha ilyen mértékben emelkednek a benzinárak és a parkolási díjak, ha még nagyobb mértékben növelik a parkolási zónák területét, akkor csak a gazdagok, az úgynevezett felső tízezer kiváltsága lesz lassan Budapesten az autó használata.
A parkolási rendszer legnagyobb problémája, hogy elsődlegesen nem magát a problémát akarja megoldani, hanem profitorientáltan, bevételi forrásként tekintenek rá. Tehát nem az a cél a parkolási díj szedésével, hogy csökkentsék a telítettséget, a káros környezeti hatásokat, hanem hogy minél több pénzt szedjenek be az autósoktól. A legnagyobb problémám a törvényjavaslattal, hogy nem látom benne a legkisebb törekvést sem arra, hogy megteremtse annak a feltételét, amely a parkolási díjon és a büntetésen kívül arra ösztönözné az autósokat, hogy a súlyosan telített területeket elkerüljék.
Kérem, hogy amennyiben lehetséges, akkor vegyék figyelembe, és próbáljunk meg kidolgozni az elkövetkezendő időszakban egy olyan átlátható rendszert, ami arra ösztönözné az autósokat, és főleg itt, ugye, a P+R parkolók lehetőségét vetném fel vagy pedig azt, hogy a tömegközlekedésben kapjanak bármilyen kedvezményt az autósok, vagy pedig a városon belüli minél gyorsabb közlekedést próbáljuk meg javítani.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)
