DR. FÓNAGY JÁNOS
DR. FÓNAGY JÁNOS
DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz), a napirendi pont előadója: Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Az önök előtt fekvő törvénymódosító javaslat alapján egy új típusú nemzeti vagyongazdálkodás egységes rendszere kerül kialakításra. Ennek során az állami vagyonnal való gazdálkodás - nemzeti vagyongazdálkodásként - önálló ágazati szakpolitika szintjére emelkedik, amelynek eszközei az átlátható tervezés és forráskezelés, a tevékenység optimalizálása, takarékosabb és hatékonyabb rendszer kialakítása, a folyamatokba épített következetes ellenőrzés megvalósítása, továbbá egyértelmű felelősségi viszonyok következetes alkalmazása.
A területen jelenleg nincs valós és következetes ellenőrzés, nincsenek egyértelmű felelősségi viszonyok, hiányzik az egységes tervezés és forráskezelés, valamint a tevékenység optimalizálása. A jelenlegi, az állami szervezeten belül széttagolt, egységes működési elveket jó részben nélkülöző állami vagyongazdálkodást ezért indokolt a jövőben önálló ágazatként megjeleníteni. Ennek szervezeti megnyilvánulásaként az újonnan létrehozandó Nemzeti Fejlesztési Minisztérium lesz a magyar állam vagyonával történő vagyongazdálkodás kizárólagos ágazati irányítója és felügyelője. Ettől az elvtől csak törvény kifejezett rendelkezése alapján lehet eltérni.
Az ágazati szinten gyakorolt és felügyelt - a magyar állam vagyona feletti - tulajdonosi joggyakorlás és az állami vagyongazdálkodás legfontosabb jellemzői - amelyek egyben az e körben ellátandó legfontosabb feladatokat is jelentik - az alábbiakban foglalhatók össze:
Az állami vagyon felhasználása annak rendeltetésének megfelelően történhet, ami egyrészről jelenti azt, hogy szigorúan az állami feladatok ellátásához kell kapcsolódnia, másrészről ugyanakkor a vagyonnal való gazdálkodásnak a társadalmi szükségletek kielégítését is kell szolgálnia.
A fenti célokat elősegítő kormányzati gazdaságpolitika megvalósításához szükséges az egységes elveken alapuló, önálló ágazatként megjelenő vagyongazdálkodás megteremtése.
(16.10)
Az új típusú, értékalapú vagyongazdálkodás alappillére az átlátható, hatékony és takarékos gazdálkodás és az ehhez szükséges intézményi működés és szervezeti-intézményi rendszer felépítése, megteremtése és biztosítása. Az egységes nemzeti vagyongazdálkodás keretében az állam gondos gazdaként felelősen megóvja, takarékosan működteti és hosszú távon gyarapítja a közös nemzeti vagyont a nemzet egészének érdekét figyelembe véve. Az értékgyarapítás magába foglalhatja az állami vagyon üzleti alapú hasznosítását is, beleértve ebbe a vagyoni kör változását eredményező értékesítést, valamint az állami vagyon növelését s a vagyoni kör bővítését is.
Az önálló ágazati szintre emelt állami vagyongazdálkodás biztosíthatja a fenti célok egységes elvek szerinti megvalósítását. Az állami vagyonról szóló törvény jelen módosítása során azokat a legfontosabb elvi és szervezeti kereteket rögzíti, amelyek hatálybalépését követően megindulhat az eddigi rendszer átfogó megreformálása, azaz az új típusú állami vagyongazdálkodási rendszer kialakítása.
Tisztelt Képviselőtársaim! A vagyontörvény jelenleg hatályos rendelkezése szerint az állami vagyon feletti tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a magyar állam nevében a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács gyakorolja. A tanács a feladatait a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság útján, annak ügyvezető szerveként látja el. Ez a szabályozás az állam tulajdonosi jogainak gyakorlására egy független, ugyanakkor polgári jogi értelemben rendezetlen jogállású testületet hozott létre.
A Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács, miközben ő maga polgári jogi szempontból semmilyen jogképességgel nem rendelkezik, jognyilatkozatot nem tehet, az állam törvényes képviseletét nem láthatja el, ugyanakkor a törvény jogokkal és kötelezettséggel ruházza fel. Hatásköre ugyanis nem más, mint a magyar állam - amely kizárólag a vagyoni jogviszonyok alanyaként rendelkezik jogi személyiséggel, polgári jogi jogképességgel - tulajdonosi, vagyoni jogainak és kötelezettségeinek gyakorlása.
A Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács a jelenlegi szabályok szerint az állam jogait és kötelezettségeit ténylegesen, harmadik személyek irányában joghatályosan gyakorló és jogképességgel is rendelkező MNV Zrt.-nek ténylegesen nem része, annak ügyvezetését, valamint a tulajdonosi döntésekkel kapcsolatos feladatokat kívülről látja el.
A jelenlegi jogi szabályozási helyzet mind a jogi aggályokra, mind a vagyongazdálkodás új - önálló ágazatként jelentkező - állami struktúrájában központi szerepet játszó szervezet valóban hatékony működéséhez fűződő közérdekre figyelemmel, továbbá az eddigi két év működési tapasztalataira is tekintettel változtatást igényel. Az önálló ágazatként megjelenő, alapvetően egységes elveken nyugvó, az állami vagyon feletti tulajdonosi joggyakorlási elv érvényesítése érdekében, a törvénymódosítás értelmében a megszűnő Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács helyett a jövőben a magyar államot a saját vagyona tekintetében megillető tulajdonosi joggyakorlói pozíciót a nemzeti fejlesztési miniszter gyakorolja, aki e feladatát fő szabály szerint - a törvény eltérő rendelkezésének hiányában - az MNV Zrt. útján látja el.
A törvénymódosítás rögzíti a miniszter egyértelmű és érdemi döntési és felügyeleti jogkörét az állami tulajdonra vonatkozó döntéshozatali eljárási rendben. A miniszter ágazatirányítóként és az MNV Zrt. feletti tulajdonosi jogok gyakorlójaként egyaránt képes a kellő ellenőrzésre az állami vagyongazdálkodás tekintetében. Ebben a rendszerben a felelősségi viszonyok egyértelműek és átláthatóak, melyek kellő garanciát jelentenek a folyamatos ellenőrzés megvalósulásához fűződő társadalmi érdekek érvényesítéséhez.
A törvénymódosítás megszünteti azon elemek többségét, amelyek az MNV Zrt. mint a magyar államot megillető tulajdonosi joggyakorlás központi szereplője tekintetében a gazdasági társaságokra vonatkozó általános szabályoktól eltérő rendelkezéseket tartalmaztak, és olyan szabályozási elemeket épít be a törvénybe, amelyek az MNV Zrt. jövőbeni működését képviseleti, munkahatékonysági és felelősségi szempontból is egyértelművé és a vagyongazdálkodási célok megvalósítására alkalmasabbá teszik.
A törvénymódosítás megteremti a Vtv. egyes rendelkezéseinek egyértelmű jogi megfogalmazását, s ezáltal lehetőséget biztosít az egységes jogalkalmazásra, megnyitja a lehetőséget, hogy a tervezett átfogó törvénymódosításig is az új típusú vagyongazdálkodás elveit figyelembe véve történjen a tulajdonosi joggyakorlás az állami tulajdonban álló vagyontárgyak felett.
Tisztelt Ház! A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság 1996 óta működik. Jogállásáról a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény XXXI. fejezete rendelkezett. Az Országgyűlés a 2001. évi XX. törvény megalkotásával kiteljesítette a szakosított hitelintézetekre vonatkozó szabályozás rendszerét, a Magyar Fejlesztési Bankról szóló törvény elfogadásával ugyanis valamennyi szakosított hitelintézet a rá vonatkozó külön törvény előírása szerint működhet. Az önálló törvényi szabályozás gyakorlati indoka az volt, hogy az önálló, korábbinál részletesebb szabályok meghatározása által az MFB Zrt. a nemzetközi pénzpiacokon kellő súllyal, világos és könnyen áttekinthető státusszal jelenhetett meg.
Az MFB mindenkori feladata a kormány gazdaságpolitikájának támogatása banki eszközökkel, vagyis fejlesztésihitel- és tőkefinanszírozással elősegíteni a gazdasági növekedést, a versenyképesség javítását, a munkahelyteremtést, a foglalkoztatás megerősítését, a regionális különbségek mérséklését.
Az MFB akkor képes a megváltozott gazdasági környezetben, az elhúzódó pénzügyi-gazdasági válságban a beszűkülő pénzpiacokon forrásokat gyűjteni, eszközöket közvetlenül vagy refinanszírozással a fejleszteni, beruházni kívánó hazai vállalkozók rendelkezésére bocsátani, ha a törvénymódosítás ezen új kihívások kezelésére alkalmassá teszi a bankot. Az MFB-törvény korábban hatályos rendelkezéseire alapozva azonban ismételten meg kell erősíteni, hogy jóllehet, az MFB mint állami fejlesztési bank nem profitorientált, és nem versenyez a kereskedelmi bankokkal, ugyanakkor mint a pénz- és tőkepiacról forrásokat felvevő és azokat kihelyező szakosított hitelintézet nem tekinthet el a szokásos banki megtérülési követelményektől.
Ehhez kapcsolódóan ugyancsak ismételt megerősítést igényel, hogy éppen az MFB által bevont, éven túli lejáratú forrásokon fennálló állami, törvényi kezességre tekintettel a hitelintézet - nagyon korlátozott körre kiterjedő kivételekkel - alapvetően a szokásos banki prudenciális szabályokat kell hogy alkalmazza.
Az MFB pénzügyi intézményrendszerben betöltött szerepe, a pénz- és tőkepiac területén elfoglalt pozíciója, tevékenységének jellege miatt a kereskedelmi bankok piacán nem jelentkezik versenytársként. A módosítások - figyelembe véve a szabályozásból származó előnyök és hátrányok mérlegét, s ezek egymásra gyakorolt hatását is - az állam piaci részvételével nem eredményeznek piactorzító befolyást. A törvénymódosítás nem érinti azt a feladatkört sem, hogy az MFB-nek az általa bel- és külföldről gyűjtött, éven túli forrásokból alapvetően közép- és hosszú lejáratú, fejlesztési célú hiteleket kell nyújtania döntően kis- és középvállalkozások részére, emellett továbbra is szükséges, hogy a banknak - a saját tőkéjét meg nem haladó összegben - lehetősége nyíljon a fejlesztések megvalósítását közvetlen vagy közvetett tőkejuttatással is elősegíteni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az elhúzódó gazdasági válság kedvezőtlen hatásainak kiküszöbölése, a hazai gazdaság különböző területén felmerülő állami részvételt is szükségessé tevő fejlesztési feladatok finanszírozási igénye indokolja, hogy a törvénymódosítás szűk körben kiegészíti a fejlesztésihitel- és tőkefinanszírozással érintett területeket, elsősorban a turisztika, az agrárium és a vidékfejlesztés területén.
(16.20)
Az MFB feladatai között hangsúlyosabban megjelenik, hogy a bank a magyar állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorol törvényben meghatározott állami tulajdonú gazdálkodó szervezetek esetében nemzetgazdasági szempontból jelentős fejlesztések, beruházások megvalósítása, bővítése, hatékonyságának növelése, valamint a versenyképessége javítása érdekében. A törvénymódosítás azonban garanciális okokból meghatározza a tulajdonosi joggyakorlás tartalmát, és egyértelművé teszi, hogy a bank állami tulajdonú társasági részesedést nem privatizálhat.
A törvénymódosítás következtében ugyanakkor nem változik az a szabályozás, amely szerint a bank kizárólag az MFB-törvényben felsorolt feladataihoz közvetlenül kapcsolódó üzletszerű tevékenységet végezhet. A módosítást követően is érvényesül, hogy az MFB Zrt. a pénz- és tőkepiacról felvett, visszafizetendő forrásokból a központi, az állami költségvetés helyett nem finanszírozhat olyan, részben vagy egészben meg nem térülő infrastrukturális vagy egyéb beruházásokat, amelyeknek megvalósítása költségvetési feladat.
Az MFB működésével kapcsolatban problémát jelent a hatályos szabályozás, amely lehetővé teszi több vezérigazgató alkalmazását. A bank vezetésének vezérigazgatói szinten történő megosztása következtében a működés, a szervezet nem átlátható, a felelősségi viszonyok tisztázatlanok. A törvénymódosítás szerint a vezető állású személyek, ügyvezetők megválasztásához, kinevezéséhez nem kell a felügyelet engedélye, de a felügyelet a megválasztást, kinevezést követően jogosult annak az érintett személynek a felmentését kezdeményezni, aki a törvényi előírásoknak nem felel meg. A felügyelet előzetes kontrollját tehát utólagos felügyeleti kontroll váltja fel.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az európai uniós csatlakozási tárgyalások során a szolgáltatások szabad áramlása című tárgyalási fejezetben a pénzügyi szolgáltatások vonatkozásában a kormány az Eximbank Zrt. mellett kérte az MFB mint szakosított hitelintézet úgynevezett kivételi listára helyezését az Európai Unió banki irányelve hatálya alól. Az EU az MFB kivételi listára helyezését, gyakorlatilag a közösségi prudenciális előírások alóli felmentését annak idején megadta.
A törvénymódosítás az MFB Rt. kivételi listára helyezésének megalapozottságát nem érinti. A szabályozás a többi vonatkozó európai uniós előírást nem sérti, tehát javaslatunk EU-konformnak tekinthető. A törvénymódosítás az elhúzódó gazdasági válság által generált új kihívásokra adott válaszok mellett az MFB-törvény rendelkezéseinek koherenciáját, az egyes törvényszakaszok más jogszabályokkal való összhangját és a következetes jogértelmezés biztosítását szolgálja.
Tisztelt Ház! A tervezet a felsoroltak mellett tartalmazza az APEH és a VPOP összevonásának előkészítésére vonatkozó rendelkezéseket. A nemzeti bevételek egy szervezetben történő kezelése elősegíti az állami bevételi célok hatékonyabb teljesülését, egyben lehetővé teszi az adórendszer hatékonyságának növelését, az ezzel kapcsolatos eljárások egyszerűsítését, gyorsítását és átláthatóságát.
Tisztelt Ház! Mindezek alapján tisztelettel kérem, hogy a javaslatot megtárgyalni és elfogadását szavazataikkal támogatni szíveskedjenek.
Elnök Úr! Köszönöm a türelmét, és köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz, a KDNP, a Jobbik és az LMP soraiban.)
