DR. PAPCSÁK FERENC
DR. PAPCSÁK FERENC
DR. PAPCSÁK FERENC, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy személyes megnyilatkozást engedjenek meg nekem. Engedjék meg, hogy a zuglói polgároknak megköszönjem azt a lehetőséget, hogy négy év után újra ebben a patkóban szólhatok önökhöz, és ilyen fontos ügyekben, mint az állami vagyon és az állami vagyonnal való gazdálkodás kérdése foglalkozhatunk és foglalkozhatom.
Talán az országnak, hazánknak ez egy nagyon-nagyon fontos pillanata, mert valóban itt volt már az idő és megérett már az idő a változásra, hogy megállítsuk azt a hatalmi nyomulást, amellyel lényegében ezt az országot szinte - mondhatom azt - padlóra küldték, az állami vagyont kiárusították, az ország polgárait pedig meglopták. Itt vannak azok a személyek egyébként, akik ezt tették, hála istennek, már csak hárman. (Taps a Fidesz, a KDNP és a Jobbik padsoraiból.) Most már csak ketten…
A törvénytervezet álláspontom szerint az egyik legfontosabb területet, az állami vagyonkezelésnek, az állami vagyonnal való gazdálkodásnak a jogszabályi változásait tartalmazza, tehát mielőtt azonban a konkrét jogszabályi rendelkezések értelmezésébe, illetőleg értékelésébe kezdenék, nagyon fontos, hogy nézzük meg, milyen helyzetbe is taszították Magyarországot, az államunkat, a közös entitásunkat a korábbi évek kormányai. (Dr. Józsa István közbeszól.)
Az állam egyik legfontosabb szerepe álláspontom szerint a szabályozó, az igazgatási és az elosztó funkcióján túl a vállalkozói, a gazdaságfejlesztési és az úgynevezett megrendelői szerepe. Hála istennek, ma már tényleg nincsenek a parlamenti patkóban azok a személyek - így a Szabad Demokraták Szövetsége -, akik az elmúlt években hazánkat, nem tudni, milyen okból, de gyengének szerették volna látni, és az a helyzet, hogy le is gyengítették.
Képviselőtársaimmal, akik akkor, illetőleg az 1990-es évek után itt voltak, nagyon sokat küzdöttünk azért, hogy egy erős állam legyen egy erős gazdasággal, és az az ország, amelynek erős az állama, annak a polgárai is nagy valószínűséggel erősek lesznek.
A terület, amelyet vizsgálunk, nagyon fontos, és szükséges visszamenni 1990-be, illetőleg ’95-be, mert hiszen azóta lényegében egy változatlanul fennálló struktúra, egy változatlanul fennálló gazdálkodási forma figyelhető meg ezen a területen. Ezért is üdvözlendő ez a jogszabály, mert hiszen egy önálló miniszteriális ágazattá, egy államtitkársággá szerveződik a korábbi évekkel ellentétben, ahol lényegében egy hátsó udvarban, mondhatom úgy, egy mutyi világot építettek ki, ahol a politikustársakat fizették ki a szocialista-szabad demokrata képviselők, illetőleg az őket szolgáló kormányok.
1989-ben még 1830 állami vállalattal rendelkezett ez az ország. Azt mondhatjuk, hogy a volt szocialista országok közül ez volt a legerősebb olyan állam, amely ugyan állami vállalati és monolit struktúrával bírt, köszönhetően ugyan a szocialista rendszernek, amit természetesen mindannyian elítélünk, de amikor a rendszerváltozás elérte ezt az országot, egy nagyon-nagyon erős állami vállalati struktúra volt megfigyelhető. A mai napra ez az 1830 vállalat már csak 100-150 cégből áll, azaz ez alatt a húsz év alatt eltűnt lényegében az állami vagyon. Kiprivatizálták a gázszolgáltató vállalkozásokat, értékesítették a banki szektort, az áramszolgáltatókat és a mezőgazdasági cégek jelentős részét, tönkrement a növényolajipar, nincs már Magyarországon könnyűipar.
Azt gondolom, hogy egy speciális privatizációval állunk szemben, mert hiszen szokták mondani, hogy a magánosítás a magánszektorba irányul, de a magyarországi privatizációnak sajátos gondolata az, hogy a magyar állami vállalatot külföldi államok, illetőleg külföldi államok által tulajdonolt vállalkozások vásárolták meg.
(16.40)
Tehát az a szomorú hír, hogy ha egy áramszolgáltatónak havi díjat fizetünk, akkor egy külföldi államot vagy azoknak a polgárait fogjuk azzal az összeggel gazdagítani.
De nem mehetünk el az elmúlt nyolc év és az elmúlt nyolc év botrányai mellett sem. Például Veres képviselőtársam említette azokat a pártdelegáltakat, akik az elmúlt években ott voltak a felügyelőbizottságban az ÁPV Rt.-nél, majd amikor önök hatalomra kerültek 2002-ben, megkapták Bábolnát ajándékként, és tönkretették Bábolnát, a földjét - mondhatom - elprivatizálták, és magát a nemzetközi hírű vállalkozást leültették. De említhetném a Budapest Airport értékesítését is. Ebben a Házban ön azóta is válasszal adós az ország közvéleményének, mert hiszen nem mondta meg, hogy az a 450 milliárd, amit akkor kaptak, mire fordítódott, és mire költötték el.
Sukoró kérdése is idetartozhat, de a Malév privatizációját is említhetném, amikor példátlan eset volt, itt, ebben a Házban kérdeztem meg öntől, hogy ön honnan vette a bátorságot pénzügyminiszterként, hogy az ÁPV Rt. igazgatóságának ülésére elmenjen, és lényegében politikai nyomás alá helyezze az igazgatóságot, hogy egy egyébként a saját hazájában is kétes hírű testvérpárnak értékesítse Magyarország nemzeti légitársaságát. Szomorú ez a helyzet, azt gondolom, és innen kell felállnunk. De említhetném a főváros, mondhatom, köztulajdonban lévő vállalkozásainak a helyzetét is. Lényegében már nincs olyan vezető, aki ne ülne börtönben közülük - előzetesben, de ettől még ott vannak.
Fontosnak tartom tehát ebben a kérdésben, amennyiben az új kormány megkezdi a működését, az elszámoltatást. Az áttekintés egyik legfontosabb területe lesz ez. Azt gondolom, itt nagy hatékonysággal és körültekintéssel kell majd eljárnunk, természetesen a jogszabályok és a jogszerűség keretei között.
A jogszabályról: a vagyongazdálkodás, azt gondolom, valóban a legfontosabb. Szervezeti szempontból a szabályozás, amit ez a jogszabály érint, három területet ölel fel, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., a Magyar Fejlesztési Bank és a vám- és pénzügyőrség kormánybiztosának a kérdését. Fontos még egyszer megemlíteni, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban egy önálló ágazattá válik, amelynek két szervezeti pillérét fogjuk tudni elkülöníteni, az egyik a Fejlesztési Bank, a másik pedig a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő.
Ha a módosításokat nézzük, akkor a személyi változások kívánkoznak legelőre, kevesebb igazgatósági taggal és kevesebb felügyelőbizottsági taggal fognak működni ezek a szervezetek. Öt évre fogják őket kinevezni, és csak és kizárólag szakemberekből fog állni ez a testület, azaz pártdelegáltak nem fognak részt venni ebben a munkában, a pártdelegálti státus megszűnik, és ahogy az előterjesztő már mondta, a Vagyongazdálkodási Tanács is mint szervezeti forma, amely polgári jogi értelemben egy értelmezhetetlen jogi alanyisággal nem rendelkező testület volt, megszűnik, és csak és kizárólag a felelősség és a tapasztalat fog számítani. A miniszter fogja őket kinevezni, és majd a miniszter hívhatja őket vissza, és egyetemlegesen felelnek, a polgári törvénykönyv adta szabályok szerint szigorú felelősséggel fognak tartozni az általuk megkötött ügyletekért, illetőleg az általuk végzett tevékenységért.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz kétféle vagyoni kör tartozik, a kincstári vagyon, amely forgalomképtelen, illetőleg a korlátozottan forgalomképes vagyoni kör. Szintén csak ez maradt meg az országunknak. Itt említhetném a víz, a termálvíz és a föld problémáját. Meg kell őriznünk, illetőleg gondosan kell hogy gazdálkodjunk ezzel. Sőt, arra biztatom majd a következő kormányt, illetőleg a szervezetet, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőt, hogy vásároljanak, legyenek bátrak, és vásároljanak a földből, illetőleg gondoskodjanak arról, hogy a jövő generációja mind gazdagabb legyen ebben az országban. Ez egyébként a jogszabályi változásból is tükröződik, hogy egy aktívabb szerepet kíván majd betölteni a társadalom és a gazdaság életében a Nemzeti Vagyonkezelő.
A másik vagyoni kör természetesen az üzleti vagyoni kör. Itt társaságokról beszélhetünk, amelyeknél a cél a hatékony és az eredményes működés, működtetés. Nem értek egyet a képviselőtársammal, Veres képviselő úrral, hogy az állami szektor nem fogja tudni ellenőrizni ezeket a társaságokat. Egyrészt az Állami Számvevőszék minden évben ellenőrzi a tevékenységét, a felügyelőbizottságnak és a felügyelőbizottsági tagoknak nagyon súlyos felelőssége mutatkozik majd meg, és a tulajdonosi kontroll is nagyon fontos.
A tevékenységét tehát tisztán és világosan fogja tudni végezni, a hatáskörök pedig elválnak majd és áttekinthetők lesznek, a munkáját a nemzeti vagyongazdálkodási irányelvek alapján, amivel majd itt, a Parlament falai között is meg fogunk tudni majd ismerkedni, illetőleg az éves nemzeti vagyongazdálkodási programmal fogja végezni, és természetesen az üzleti tervek is ismertté válhatnak a képviselők számára, hiszen a bizottságok bármikor meghallgathatják egyébként az érintett személyeket.
A másik változást érintő terület a Magyar Fejlesztési Bank, amit itt említettünk, közvetlenül a miniszter fogja felügyelni ezt a területet. A változtatás az állam gazdasági szerepének, jelentős pillérének fogja tekinteni ezt a szervezetet. Személyileg az igazgatóság száma itt is csökken, illetőleg a felügyelőbizottsági tagok száma itt is csökken. Szigorú összeférhetetlenségi szabályok mutatkoznak meg mind a két szervezet esetében, hasonlóan a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz. Itt a vagyoni kör, illetőleg a szerepek szépen, áttekinthetően elválnak egymástól, hiszen a vállalkozói vagyoni körben a Fejlesztési Bank pénz- és tőkepiaci szerepe áttekinthető. Meg kell említeni, hogy nem piaci versenytársa a bankoknak, hiszen nem is lehet az a szervezeti státusából eredően.
Nagyon fontos jövőbeli szerepe lesz egyébként a Fejlesztési Banknak az önkormányzati és a vállalkozói szektor szempontjából. Ezt egyébként a jogszabály 10. §-a szépen megfogalmazza, amikor azt írja, hogy a piaci elégtelenségek mérséklése érdekében az önkormányzatok részére éven túli forgóeszközhitelekkel és különböző finanszírozási módokkal lehetőséget fog tudni adni arra, hogy likvidebbek legyenek ezek a szervezetek.
Összefoglalóan megállapítható, hogy a változás és a változtatás, annak gyorsasága rendkívül fontos, ne történhessen meg például semmilyen visszafordíthatatlan lépés, amit egyébként ebben az átmeneti egy-két hétben még a jelenlegi menedzsment elkövethet, tehát akár szerződéseket köthetnek, akár bármit. Éppen ezért szükségesnek tartom, hogy a parlament a lehető leggyorsabban, a legsürgősebben tárgyalja ezt a kérdést. Szükséges és fontos, hogy önálló ágazati szintre emelkedjen az állami vagyonnal való gazdálkodás. Ez egyébként ennek a területnek rangot is ad majd, és az új típusú vagyongazdálkodás jogszabályok általi, előterjesztők szerinti módosításával válhat, válik hatékonnyá, költségtakarékossá, értékmegőrzővé és értéknövelővé ez a terület.
Kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák szavazatukkal ezt az előterjesztést. Nagyon szépen köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)
