DR. GAUDI-NAGY TAMÁS
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Ezen kibontakozó vitához hozzákapcsolódva a büntető törvénykönyv módosítása tárgyában nem lehet szó nélkül elmenni amellett, hogy ne jegyezzük meg azt, Bárándy Gergely képviselőtársam figyelmét felhívva, hogy a magyar büntetőjog történetének gyönyörű ívét, amit felvázolt: Finkey Ferenc, Angyal Páltól kezdődően olyan szép ívet írt le ez a magyar büntetőjog - eljutottunk Draskovics Tiborhoz (Derültség a Jobbik, az LMP, a Fidesz és a KNDP soraiban.), aki meghozta a lex tojás törvényt, meghozatta az Országgyűlésével, és ez a lex tojás törvény… (Közbeszólások.) Igen, egyébként képviselőtársam nagyon helyesen mondja, tehát - ahogy kicsit tréfásan mondani szokták - egy bizonyos produkció nem jöhetett volna létre valakik közreműködése nélkül: a Magyar Szocialista Párt 2006-os szemkilövetése nélkül és a Magyar Szocialista Párt és az SZDSZ büntetőpolitikája nélkül, amely közbiztonsági válsághelyzetet eredményezett az országban, és amelynek nyomán magyar emberek teljesen kiszolgáltatásra kerültek a tömeges vagyon elleni és személy elleni bűncselekményeknek, bizony ezek nélkül a Jobbik Magyarországért Mozgalom ilyen erővel nem kerülhetett volna be az Országgyűlésbe, külön köszönjük nekik ezt a munkát.
(21.10)
Azonban azt semmiképpen nem köszönjük meg, hogy azt a véráldozatot, amit hoztak, és ezt semmiképpen ne tréfáljuk el, hiszen pár órával ezelőtt beszéltünk arról, és remélem, hogy fog majd dönteni rövidesen az Országgyűlés arról, hogy meghozza majd azt a döntést arról, hogy a 2006. őszi áldozatokat jóvátételben kell részesíteni, illetve az emberi jogi bizottság kebelén belül az albizottság fogja vizsgálni a 2002 tavaszától 2010-ig terjedő politikai szabadságjogsértéseket, tehát bizony emellett nem lehet szó nélkül elmenni.
A közbiztonsági válsághelyzetet nemcsak adott esetben most már az LMP kezdi felismerni, hogy van egy ilyen jelenség, hanem bizony ezt a Jobbik már nagyon régóta mondja, és olyannyira, hogy én is szeretnék egy kis sajtószemlét tartani a Barikád című kiváló hetilapból (Derültség a Jobbik padsoraiban.), amit ajánlok minden képviselőtársam figyelmébe. Két rövid hírt olvasnék fel. Az egyik: “Gyereket zsarolt a vonaton: zsarolás megalapozott gyanújával vett őrizetbe egy 25 éves nyírteleki férfit múlt héten a nyíregyházi rendőrkapitányság. A férfi előző este a vonaton megszólított egy 15 éves fiút, először pénzt követelt, majd leszállt vele a görögszállási állomáson, a fiatal sértett mobiltelefonját elvette, azzal több hívást lebonyolított, mielőtt visszaadta, ezután kiforgatta a fiú táskáját, elvette több ruhadarabját, illetve a pénzét. A férfi többször megfenyegette a sértettet” - ez az egyik hír. A másik: “Stohl András drogozott is. Kábítószert találtak a múlt héten súlyos balesetet okozó Stohl András vérében” - és a többi, és még folytathatnám. “Újra nyomoznak Gyurcsány titokminisztere ellen” - ez is egy érdekes hír, reméljük, hogy sikeresen fognak nyomozni ebben az ügyben.
Mindenesetre ebből is levezethető, és saját élményeimet én is el tudom mondani, a Jobbik Magyarországért Mozgalom képviselőjelöltjei közel ötezer lakossági fórumot tartottak, és e lakossági fórumok közös üzenete valóban az volt, hogy tarthatatlan helyzet van az országban, nem védi meg a magyar állam közbiztonsági szervezetrendszere az embereket azoktól a súlyos vagy kevésbé súlyos, látszólag bagatellnek tűnő bűncselekményektől, amelyek viszont az emberek mindennapi életét lehetetlenné teszik. Bizony, ezt ismerte fel a Jobbik Magyarországért Mozgalom, amikor megalkotta a programját. A programjában kifejezetten erős, komoly teret szentelt a közbiztonsági válsághelyzet megoldásának, és többek között olyan elemeket is feltüntetett, amelyek most szerepelnek ebben a javaslatban. Tehát én magam is csatlakozom Volner János képviselőtársamhoz, Staudt Gábor képviselőtársamhoz és mindenkihez, aki támogatta ezt a javaslatot, hogy önmagában jó, hogy hozzányúl most a jogalkotó a büntető törvénykönyvhöz, azonban sajnos nekem is azt kell mondanom, hogy sokkal szűkebbet fog a lehetőségeken, mint ami a kétharmados többségnek rendelkezésre állna. Nem igazán értem, hogy ha az a hatalmas erő, elszántság és bátorság megvan sok jelentős, nagyon komoly, összmagyar sorskérdéseket is érintő törvény megalkotásához, mint az állampolgársági vagy mint a nemzeti összetartozás törvénye, akkor a Btk.-hoz miért nem olyan erővel és átfogó igénnyel nyúlnak hozzá, amint azt a jelen helyzet megkívánná.
Itt csak röviden szeretnék utalni arra, hogy mi az, ami kimaradt ebből a javaslatból; néhányat még kiegészítenék Volner János javaslataiból. Például a politikusbűnözés elleni fellépés keretében a büntető törvénykönyvi büntetési tételek szigorítása, kétszeresre emelése szerepel a Jobbik programjában, ezt szívesen ajánljuk még egyszer a Fidesz-KDNP-többség figyelmébe, de ha nem teszik, akkor majd mi magunk fogunk előterjeszteni javaslatot ennek érdekében. Illetve menjünk tovább: a korrupciós bűncselekmények elleni szigorú fellépés érdekében teljes körű vagyonelkobzás biztosítása, előírása és nagyon szigorú szabadságvesztés büntetés kiszabása azoknak, akik korrupciós bűncselekményekkel csapolják meg a közpénzeket. Ez is egy olyan lehetőség, amellyel bizony élni kell, és nagyon remélem, hogy nem azért nem került be a Btk.-módosításba ez a két javaslat, mert adott esetben a Fidesz-KDNP úgy gondolja, hogy ebben az ügyben nem kell jogalkotási eszközökkel lépnie, nem kell a jövőre szólóan megakadályozni azt, hogy ilyen típusú bűncselekményeket elkövessenek.
De hosszan lehetne még folytatni a sort, egyet azonban látni kell, hogy valóban, ahogy Staudt Gábor képviselőtársam mondta, a büntetés elkerülhetetlenségének tétele sokkal erőteljesebb visszatartó erővel bír, tehát én amellett volnék, hogy sokkal erőteljesebb visszatartó erővel bír az, ha egy mindenkori bűnelkövető - akár legyen bagatell bűncselekmény, akár legyen egy tyúk ellopása, vagy akár legyen egy idős néni kirablása -, én úgy gondolom, hogy mindenképpen egy olyan teljes körű átvilágítását kell hogy eredményezze a rendőrségnek, és egy olyan hatékony rendőrség életre hívását, amely képes ezeket a védelmi intézkedéseket a lakosság érdekében megtenni. Ehhez pedig mindenképpen ajánlom a Fidesz-KDNP figyelmébe a csendőrség szükségképpeni létrehozását, amely a vidéki helyzetet tudná rendezni. Európa húsz országában működő modellről van szó, Európa húsz országában igenis sikeresen működik ez a biztonsági modell, ez Magyarországon is egy hagyománnyal bíró intézmény, az 1880-as években jött létre, és igen nagy sikerrel működött.
Viszont addig is azért ajánlom figyelembe az intézkedések sorában azt a lehetőséget, hogy ha két hét alatt szeretnének rendet tenni az országban, akkor egyrészt egy nagyon komoly fába vágták a fejszéjüket, és a Borsod megyeiek, Nógrád megyeiek vagy a Somogy megyeiek nagyon nagy figyelemmel várják ezt a két hetet, főleg annak lejártát, hogy mi fog történni, de egy eszközrendszert azért hadd ajánljak mindenképpen. Itt beszéltünk nemrégiben a 2006. őszi áldozatokról. Ezeket az áldozatokat, ezeket a vérveszteségeket azok a készenléti rendőrök okozták jórészt, akik izraeli vízágyúkkal és gumilövedékekkel kergették a tüntetőket. Ha őket megfelelő vezényléssel a válságövezetekbe levezényeljük, akkor bizonyára végre méltó munkát kapnak, és végre nem a politikai szabadságjogaikat gyakorló embereket lövik, ütik, verik, hanem adott esetben végre az igazi biztonsági kockázatokkal számolnak le.
Én most konkrétan még két olyan részével szeretnék foglalkozni a javaslatnak, amelyhez kapcsolódóan módosító indítványt terjesztettem elő, és arra kérem a tisztelt Házat, hogy fontolja meg ezek támogatását. Az egyik a büntetési tételek középmértékes kialakítása, a középmértékes szabály bevezetése. Ez egyrészt egy üdvözlendő szabály, nem akarom hosszan sorolni az érveket, hogy miért, másrészt viszont felmerül egy olyan kérdés, amely mellett nem lehet elmenni, és ha a javaslatom szerinti módosítás nem épül be, akkor úgy gondolom, hogy egy olyan körnek, tehát a társadalomra veszélyesség szintjén sokkal alacsonyabb szinten álló elkövetői körnek is nagyon súlyos büntetésekkel kell szembenéznie.
A következőről van szó. A 2002-2010 közötti időszak sajnos tökéletes példáját adta annak, hogy hogyan lehet egy politikai véleménynyilvánítást gyakorló csoporttal, erőteljes társadalmi réteggel szemben visszaélésszerűen fellépni. Az őszödi hazugságbeszéd óta hihetetlen erővel terjedt el az ellenállás az országban, és ezzel szemben a rendőri fellépés is tömegessé vált, azonban az ilyen tüntetések során óhatatlanul összeütközések is történtek. Nem kevés esetben, olyan esetet ismerek a saját ügyvédi jogvédő gyakorlatomból, amikor egy tüntető nem a klasszikus, hogy úgy mondjam, odahajítok egy követ a rendőr fejére, hogy sérüljön meg csak azért is, hanem még megpróbálja megvédeni a társát egy rátámadó rendőrtől, megpróbálja elhárítani a rendőr gumibotütését. A magyar bírói büntetőgyakorlat ezt kíméletlenül hivatalos személy elleni erőszak bűntettének fogja minősíteni, és ebben az esetben egy ilyen tényállás mentén így most már a középtartományba fog kerülni a büntetési tétel, tehát több mint kétéves szabadságvesztéssel, azaz egy letöltendő szabadságvesztéssel fogják fenyegetni az ilyen típusú embert, aki egy forrófejű tüntetőként adott esetben átlépi a jogos védelem határát, mert azért ne felejtsük el, 2006 őszén az emberek döntő többsége jogos védelmi helyzetben volt, és szándékváltás hatására lépett oda, lépett szembe a rendőrökkel, számos jól öltözött, öltönyös ember lépett fel annak érdekében, hogy megvédje magát és társait a rendőri erőszakkal szemben.
Tehát az én javaslatom az, hogy a Btk. 83. §-a egészüljön ki egy (5) bekezdéssel, amelyben azt mondaná ki a jogszabály, hogy ez a büntetési szabályrendszer, büntetéskiszabási rendszer azokra nem alkalmazható, akik cselekményüket politikai szabadságjogaik gyakorlásával összefüggésben követték el.
(21.20)
Ez egy kellően tág keretet ad arra a jogalkalmazónak, hogy az egyesülési jogát, a véleménynyilvánítási szabadságát, gyülekezési jogát gyakorló, de alapvetően politikai szabadságjogokkal élő személyi kört ne juttassa azonnal börtönbe egy ilyen heves, forrófejű lépés esetén adott esetben, szemben természetesen azon cselekményekkel - összemérhetetlen a társadalmi veszélyessége egy olyan cselekménynek -, aminek során, mondjuk, egy intézkedő rendőrjárőrrel szemben egy kis faluban, elő akar állítani egy körözött személyt, tartozzon bármely nemzetiséghez... - véletlenül se szeretnék nemzetiséget mondani, de mondjuk ott szamurájkarddal, vasvillákkal rohannak rá, és majdnem meglincselik a rendőröket. Ég és föld a kettő közötti különbség. Tehát kérem, hogy ezt fontolják meg.
A másik pedig az előterjesztés 6. §-a, tehát a holokauszttagadás tényállásának témaköre. Elsőként szögezzük le: nem Sólyom László a magyar hatályos alkotmány, ne keverjük össze a kettőt. Tehát a hatályos alkotmány szövege, a 64. § (3) bekezdés: védi a véleménynyilvánítási szabadságot. Az, hogy Sólyom László erről mit gondol vagy mit nem gondol, az az ő ügye, bizonyos mértékben közügy is persze és magánügy is, de az, hogy ő most a múltkor saját korábbi három döntését megtagadva mégsem bocsátotta előzetes normakontrollra ezt a bizonyos legutolsó, a Bajnai-féle kormány utolsó ülésnapján elfogadott törvényjavaslatot, az legyen az ő titka, ki tudja, hogy miért tette. Egy biztos, hogy nagyon rosszul tette, és szembement azzal a hatályos alkotmányos szabályozással és nemzetközi jogi joggyakorlattal, amit a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság egyébként már meg is haladott, a 12/2000-es alkotmánybírósági határozatot éppen a Bajnai-esetben a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság már bőven átlépte. Ugyan a vörös csillag kapcsán mondta azt, hogy önmagában az ilyen típusú jelvény viselése úgymond nem jelent normasértést, de hozzáteszem: bármely más önkényuralmi jelképre is ez elmondható most már. Viszont ennek nyomán pedig ez azt jelenti, hogy a véleménynyilvánítási szabadságot nem lehet lekorlátozni arra, hogy valamely múlt történelmi tény tekintetében ki mit gondol és ezt három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetni.
Persze, hozzá kell tegyük azt is, hogy magyarként nekünk nagyon furcsa és nagyon fáj, hogy például a hungarocídium, a magyarság ellen elkövetett tömeges irtások, a délvidéki magyarságirtás például, ahol 40 ezer magyar embert végeztek ki Tito partizánjai, vagy pedig a doni katasztrófa, vagy a mohácsi vész, vagy bármilyen más magyar vérveszteség miért nem került bele ebbe a törvénybe mint védendő jogi tárgy. Azt gondolom, hogy ebbe az utcába nem szabad belelépni, és ha a véleménynyilvánítási szabadságnál vagyunk, mindenképpen el kell mondanom azt is, ismét felhívva a Fidesz-KDNP figyelmét arra, hogy most is zajlanak koncepciós eljárások. Véleménynyilvánítási szabadsága miatt hurcolták meg és ítélték el Szima Juditot, a Tettrekész Magyar Rendőr Szakszervezet főtitkárát, aki rendőr-szakszervezeti főtitkárként csupán annyit mondott a civil ruhás bizottság egyik sajtótájékoztatóján, hogy megkéri a rendőröket arra, hogy ne kövessenek el bűncselekményt, ezen túl pedig a rendőri vezetők nagyon korrupt és sok esetben politikai érdekeket kiszolgáló, gyalázatos tevékenységére hívta fel a figyelmet.
Tehát igenis, ez nagyon rossz út, nyilván módosítani kell majd ezt a jogszabályt is, ami például a bujtogatás bűncselekményének tekinti azt, ha egy rendőrszakszervezet képviselője szót emel a rendőri szervezeten belüli visszásságok ellen.
Természetesen azt is meg kell szüntetni, hogy jelenleg a büntető törvénykönyv katonai rendelkezései például egyéves elévülést adnak egy olyan rendőrnek, aki kilép a rendőri állományból az általa elkövetett vétség esetén. Így például könnyen lehet, hogy már néhány rendőr adott esetben megúszhatta a felelősségre vonást. Ezt is meg kell akadályozni.
Tehát arra kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák ezt a javaslatot, tehát én magam előterjesztettem a Schiffer Andrással megegyező javaslatot annak érdekében, hogy ezt a holokauszttagadásos jelenlegi Btk. tényállást hatályon kívül kell helyeznie az Országgyűlésnek. Ez lehet az egyedül elfogadható alkotmányos megoldás, minden más út egyedül az Alkotmánybíróság általi hatályon kívül helyezéshez vezethet. De miért adjunk ennyi időt, miért dolgoztassunk ennyi embert ezzel az üggyel, sokkal egyszerűbb, ha most az Országgyűlés ezt belátja és ennek megfelelő döntést hoz.
Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)
