DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Viszonylag röviden fogom ismertetni az alkotmányügyi bizottságban lezajlott vitát, mert utána a képviselőcsoportunk vezérszónokaként is felszólalok, és nem akarom megismételni ugyanazt az érvelést.
Az Országgyűlés alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottsága május 19-ei ülésén megtárgyalta a javaslatot, és - pontosan idézem - 21 igen szavazattal, 4 nem ellenében tárgysorozatba vette a javaslatot, valamint 18 igen és 7 nem szavazattal általános vitára alkalmasnak tartotta.
A vita nyilván elsősorban a javaslat alkotmányossága körül folyt. Hozzáteszem, hogy nehéz egyszerre megítélni a javaslat különböző elemeinek az alkotmányosságát, hiszen négy különféle büntetőjogi rendelkezés kerül egy törvényjavaslatba, így külön-külön kell megítélni ezeknek az alkotmányossági kérdéseit, bár kétségtelen, végső soron mind a köztársasági elnök, mind pedig a képviselők is egyszerre fogják majd megítélni, hogy vajon alkotmányossági szempontból életbe léphet-e ez a törvény.
A középmértékes büntetés visszaállításánál alkotmányossági szempontok azért nem merültek fel, és nem is merülhetnek fel, mert ezt a kérdést az Alkotmánybíróság már egyszer megvizsgálta, és elutasította a beadványt, amelyben a hatályos törvény alkotmányosságát kifogásolták, és a megsemmisítését kérték, tehát ez a része a javaslatnak alkotmányosan nehezen támadható. Más szakmai vita van ezzel kapcsolatban, de ezt majd érintem a felszólalásomban.
(18.20)
A javaslat másik része: az úgynevezett három csapás vonatkozásában az alkotmányossági kérdés az, hogy hozható-e olyan törvény, amely bizonyos bűncselekmények esetén, bizonyos feltételek megléte esetén a bírót egyetlen döntésre, pontosabban: egyetlen büntetés kiszabására kötelezi, mégpedig az életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabására kötelezi.
Ezt az Alkotmánybíróság ilyen aspektusból még biztosan nem vizsgálta meg, hiszen ez egy új törvény ebből a szempontból, új javaslat. Azt azonban lehet állítani, hogy - ahogyan Balsai István is utalt rá - a bírák mérlegelési szabadsága, a bírói függetlenség, az ítélkezési szabadság természetesen a törvények keretei közötti ítélkezési szabadságot jelenti. Tehát a büntető törvénykönyv más büntetési nemeknél is tartalmaz olyan rendelkezést, hogy bizonyos feltételek megléte esetén a bíró köteles valamely büntetési nemet alkalmazni. Tipikusan egyébként a pénz-mellékbüntetés esetén van például ilyen rendelkezés. Tehát most is van a büntető törvénykönyvben erre példa, igaz, hogy nem ilyen súlyú büntetés esetén, de más büntetés esetén van kötelezően alkalmazandó büntetés.
(A jegyzői székben Tarnai Richárdot Móring József Attila váltja fel.)
A javaslat harmadik eleme a közfeladatot ellátó személyek elleni erőszak alapesetéből kiemeli és súlyosabban bünteti a pedagógusok, tehát a közoktatásban dolgozó pedagógusok sérelmére elkövetett, közfeladatot ellátó személy elleni erőszakot. Ennek az analógiája most is megtalálható a Btk.-ban, hiszen a hivatalos személyek köréből éppen egy előző, egy évvel ezelőtti törvénymódosítás kiemelte a rendőröket, és ha jól emlékszem, a pénzügyőröket, és az ő sérelmükre elkövetett hivatalos személy elleni erőszakot súlyosabban bünteti. Ennek pontosan az analógiája kerül most megfogalmazásra, ezért azt gondolom, hogy ezzel szemben se nagyon merülhet fel alkotmányossági érv. Szakmai érvek felmerülnek, ezt majd érintem a felszólalásomban.
Végül a negyedik rész: a holokauszt nyilvános tagadása nevű büntető tényállás helyébe lépő új tényállás, amely a nemzetiszocialista és a kommunista bűnök nyilvános tagadásaként kerülne az új Btk.-ba. Ezzel kapcsolatban is jogosan alkotmányossági szempontokat is mérlegelni kell.
Itt egy zsinórmértékünk van, hogy a köztársasági elnök úr, aki maga is alkotmánybíró volt, a holokauszttagadás büntethetőségét nem találta alkotmányosan aggályosnak. Egyelőre nem tudjuk, hogy az Alkotmánybíróság mit mondana, ha elé kerülne ez a tényállás, de mivel ez az új tényállás, amit mi bevezetni kívánunk, elvi szempontból nem jelent más büntetőjogi és alkotmányossági problémát, ezért vélhető, hogy a köztársasági elnök nem emelne kifogást ezzel szemben.
A javaslat többi részéről majd a felszólalásomban szeretnék beszélni. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)
