DR. SCHIFFER ANDRÁS
DR. SCHIFFER ANDRÁS
DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Amiről én beszélni szeretnék, annak tulajdonképpen semmi köze magához a három csapáshoz, ez a Btk. újrafogalmazott 269/C. §-a, ami, azt gondolom - és erre nyújtottam be módosító javaslatot -, megérett arra néhány hónap után, hogy hatályon kívül helyezze az Országgyűlés. (Taps a Jobbik soraiban.) Azt gondolom, hogy ez a szakasz annak idején a választási kampány részeként erkölcsileg eléggé megkérdőjelezhető módon került be a büntető törvénykönyvbe.
Répássy képviselő úr az indokolásában arra utalt, hogy azért van szükség erre a szabályozásra - most ebben a pillanatban nem idézném fel itt a köztársasági elnök vélt mérlegelésére vonatkozó utalásait -, merthogy mintegy a védendő jogi tárgy... - bár ez egyébként ebből a megfogalmazásból itt nem derül ki, a XX. századi felsorolt tragédiák leszármazottainak a méltóságát mintegy védené, nem is értem egészen tisztán, elnézést.
Abban a helyzetben vagyok, hogy mindkét tekintetben érintettnek mondhatom magamat. Nekem volt egy dédanyám, akit elpusztítottak a holokausztban, és volt egy, akit az ávó börtönéből dobtak ki meghalni. Nem gondolom azt, hogy akár az ő emléküket, akár az én lelkivilágomat az nyugtatná meg, hogy ilyenfajta büntetőjogi tilalmakat eszkábálunk. Mondhatnám azt is, hogy annak idején, amikor először ezek a jogszabályok felmerültek, hogy ilyenfajta tilalmakat kellene bevezetni a büntető törvénykönyvbe, az a nagyapám, aki megjárta az Andrássy út 60-at '44-ben és aztán 1950-ben is, nem igazán értette, hogy miért van erre szükség.
Azt lássuk világosan, hogy egyrészt ezek a büntetőjogi farigcsálások arra nem alkalmasak, hogy egyébként a különböző rasszista cselekményeket szankcionálják, főleg nem arra, hogy megelőzzék. Ugyanakkor sajnálattal látom, hogy a Fidesz-KDNP-pártszövetség bele készül menni abba az utcába, amit egyébként az MSZP-SZDSZ kipróbált az elmúlt években, nevezetesen, hogy különböző taktikai, pártpolitikai okokból visszavesznek a politikai szabadságjogokból. Ez a szakasz igazolhatatlan, szükségtelen és aránytalan korlátozását jelenti a szólásszabadságnak.
Arról van szó, és azért gondolom, hogy nem állja ki az alkotmánybírósági próbát, mert egyfelől az Alkotmánybíróság annak idején, a nevezetes első gyűlöletbeszéd-határozatban, a 30/1992-esben világosan megmondta azt, hogy egyértelmű üzenetet kell tartalmaznia a diszpozíciónak.
Az alkotmányos büntetőjog követelményei szerint a büntetőjogi szankció kilátásba helyezésével tilalmazó magatartást leíró diszpozíciónak határozottnak, körülhatárolhatónak, világosan megfogalmazottnak kell lenni. Ehhez képest a jelentéktelen színben való feltüntetés aligha elégíti ki ezt a követelményt.
Továbbmegyek: az alkotmányos büntetőjog követelményeit akkor elégíti ki egy büntetőjogi tilalom, ha igazolható a jogi szakirodalomban “clear and present danger”-nek, tehát a közvetlen és nyilvánvaló veszélynek a fennállta. Tehát világos az, hogy az a cselekmény, amit tilalmaznak, kizárólag annak közvetlen, belátható következménye az, amelyik a büntetést igazolja. Arról van szó, hogy ezekben az esetekben a sérelem csupán feltételezés és nem világos az, hogy mi az a jog, mi az az alkotmányos jogérték, aminek a közvetlen sérelme igazolja ezt a súlyú korlátozását a véleményszabadságnak. A másik oldalról viszont azzal állunk szemben, hogy egy ilyen típusú tényállás, ami már februárban bekerült a büntető törvénykönyvbe, egész egyszerűen lehetetlenné tehet történeti, politikai vitákat.
Nézzük meg, hogy honnan tekintjük, mondjuk, jelentéktelen színben való feltüntetését akármelyik diktatúra különböző bűnesetének? Ez azzal a következménnyel jár, hogy gyakorlatilag a tudományos kutatás szabadságát terelik egy olyan terepre, ahol nagyon könnyen bele lehet ütközni a büntetőjogi tilalomba. Ráadásul szintén az idézett 30/1992-es alkotmánybírósági határozat elég keményen kimondta azt, hogy az állam a vélemény szabadságát, a szabad véleménynyilvánítást annak érték- és igazságtartalmára tekintet nélkül védi. Tehát objektív korlátok állhatnak a véleményszabadság korlátjaként, és semmiképpen sem elfogadható az, semmiképpen sem alkotmányos korlát az, amikor egy büntető törvénykönyvi tényállás leírásában ideológiai fogalmakat használnak.
Én ezt mondtam akkor is, amikor a Szocialista Párt évekkel ezelőtt a gyülekezési törvénynek egy olyan barkácsolásával kísérletezett, hogy a fasiszta jellegű tüntetések betilthatók. Ki dönti azt el, hogy egy tüntetés fasiszta jellegű? Kérdésem lenne Répássy képviselő úrhoz egészen konkrétan: adott esetben a nyilaskeresztes mozgalmak által elkövetett cselekmények beletartoznak ebbe a tényállásba? Itt nemzetiszocialistáról beszélünk. Komolyan gondoljuk azt, hogy egy világnézetileg, ideológiailag semleges államban elfogadható, hogy a jogalkalmazó ideológiai fogalmakat fog mérlegre tenni?
És akkor arról nem is beszéltem, és ezzel kezdtem, a személyes részével, hogy nem gondolom azt, hogy jót tesz a magyar társadalom morális állapotának, ha elkezdünk a XX. századi traumákkal kufárkodni, elkezdjük az össze nem hasonlítható szenvedéstörténeteket összemérni. Ezek nem összemérhetők. Ha nem összemérhetők, akkor viszont egyenlőségjelet sem lehet közéjük tenni.
Ezért nagyon kérem önöket, hogy azt a játszmát, amit valóban a Szocialista Párt kezdett el, utoljára februárban kampánynyitányként, amikor pönalizálta a holokauszttagadást, ezt ne folytassák. Ezért kérem azt, hogy azt a módosító indítványunkat, amely egyébként a februárban beiktatott 269/C. §-nak a hatályon kívül helyezésére irányul, fogadják el, és nem gondolom, hogy a köztársasági elnök “vétó nem emelése” önmagában már egy alkotmányossági fügefalevél lenne, hiszen a köztársasági elnök korábban világosan kifejtette, hogy nem minden alkotmányosan egyébként aggályos törvényt, kihirdetésre váró törvényt küld meg az Alkotmánybírósághoz.
(20.00)
Ebben nyilvánvalóan a mindenkori köztársasági elnöknek van egy mérlegelési jogköre. Nem gondolom, hogy ennek a most kormányra kerülő pártszövetségnek azzal kell nyitnia, amivel egyébként a leköszönő kormányzat zárt, hogy alkotmányosan megkérdőjelezhető büntetőjogi passzusokkal kívánja a politikai szabadságjogokat korlátozni.
Köszönöm szépen. (Taps az LMP és a Jobbik soraiban.)
