DR. SCHIFFER ANDRÁS
DR. SCHIFFER ANDRÁS
DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Jó, hát akkor itt - tényleg rövid leszek -, szóval, félre van értve (Dr. Józsa István közbeszól.), azt hiszem, tisztelt elnök úr, tisztelt Országgyűlés, ez az alkotmánybírósági határozat. Tudniillik itt van a kezemben a 95/2008-as, én ennek az indokolását olvasom, nem a párhuzamos meg a különvéleményeket, és az indokolás nagyon egyértelmű, abból idéztem, és megőrzi az alaptételeit a 30/92-esnek, és nagyon óvnám attól Bárándy képviselő urat, hogy megpróbálja megkérdőjelezni, vagy abbéli óhajának adjon hangot, hogy az Alkotmánybíróság kihátrál a 30/92-es alapelveiből. Az az alapjogvédelmi teszt, amit akkor az Alkotmánybíróság kifejlesztett, nem pusztán a szólásszabadságot védi. Én azt gondolom, hogy akkor, azokban az években az Alkotmánybíróság sokkal komolyabb alapjait rakta le a demokratikus jogállamnak, mint amit egyébként a törvényhozás akármelyik ciklusa képes volt megtenni.
De az igazi probléma egyébként politikai probléma. Arról van szó - és ezzel kellene szembenézni -, hogy akkor, amikor egy kormányzat egy katasztrofális társadalompolitikát tud maga mögött, ami lehetetlen helyzetbe hoz kistelepüléseket, egymás nyomorába zár cigány és nem cigány embereket, amikor gyakorlatilag nincsen semmi teljesítmény, amit egy választási kampányban fel tudnak mutatni, akkor előhúzzák a fasisztakártyát. Ezt nem kellene játszani, erről van szó. Nem kellene politikai kártyává tenni a XX. századi traumákat. Én erre kérem önöket folyamatosan, hogy vigyük ki a politikai színtérről azt, hogy ki mikor szenvedett többet. És higgyük el, hogy a rasszista cselekményekkel szemben sem ezek azok a tényállások, amelyek valódi védelmet fognak hozni!
Köszönöm. (Taps az LMP és a Jobbik soraiban. - Szórványos taps a Fidesz soraiban.)
