DR. HILLER ISTVÁN
DR. HILLER ISTVÁN
DR. HILLER ISTVÁN oktatási és kulturális miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! A közoktatásról szóló törvény egyházi ingatlanok átvételével kapcsolatos rendelkezései korábban az Alkotmánybíróság határozatai és iránymutatásai alapján kerültek meghatározásra.
Első ízben 1993-ban a 4/1993. alkotmánybírósági határozatban foglalt állást az AB, hogy hogyan kell viszonyulnia az államnak az egyházi iskolák létesítéséhez, az állami, önkormányzati iskolafenntartás kérdéseihez, illetőleg az egyházi iskolák által ellátott feladatok finanszírozásához. Ez a határozat mutatott rá arra, hogy: “Az állam nem tagadhatja meg annak a jogi lehetőségét, hogy akár vallásos, akár ateista elkötelezettségű iskolák jöjjenek létre, és az ehhez szükséges jogszabályt az államnak meg kell alkotnia. Ha az egyház vagy magánszemély világnézetileg elkötelezett iskolát alapít és működtet, az állam támogatni köteles azokat olyan arányban, amilyen arányban ezek az intézmények állami feladatot vállalnak át.”
Ennek a határozatnak, tisztelt képviselő asszonyok és képviselő urak, az szolgált alapul, hogy az akkori ellenzéki párt, a Fidesz aggódott az önkormányzati iskolák egyházi fenntartásba adása miatt, egyébként jogosan, mivel számos településen csak egyetlen iskola működik. Ugyanez a határozat mutatott rá arra is, hogy ha nincs is joga a szülőnek ahhoz, hogy az állam az ő, tudniillik a szülő meggyőződése szerinti világnézetű iskolát nyisson, az a védelem megilleti, hogy a gyermekét ne legyen köteles vallási vagy világnézeti meggyőződésével ellentétes iskolába járatni. Bármely világnézetileg elkötelezett iskolának a lelkiismereti szabadságot biztosító alternatívája csak a semleges állami, önkormányzati iskola lehet. A szülőnek, legyen bármilyen meggyőződése is, világnézetileg semleges iskolába járatni a gyermekét sokkal kisebb lelkiismereti terhet jelent, mint attól eltérő, sőt esetleg ellentétes elkötelezettségűbe. Azok számára tehát, akik nem kívánnak egy adott elkötelezettségű iskolába járni, az államnak nem csupán a jogi lehetőséget kell megadnia a lelkiismereti szabadság szerinti magatartásra, hanem lehetővé kell tennie a semleges állami, önkormányzati iskola igénybevételét.
Tisztelt Országgyűlés! A közoktatásról szóló törvényhez benyújtott jelen T/23. irományszámú módosító javaslat alapvetően változtatja meg az önkormányzatok feladatellátási kötelezettségét, ehhez kapcsolódóan az egyházi iskolaátvétel egész rendszerét. Azt sajnálattal kell megjegyeznem és megállapítanom, hogy bár a törvényjavaslat nemcsak a közoktatás szerkezetét érinti, de legalább ugyanakkora mértékben a költségvetést és az önkormányzati feladatellátást is, az előbb említett érintett bizottságok a javaslatot nem is tárgyalták. Számomra ez azért is érthetetlen, mivel így nem kerülnek felszínre az önkormányzati érdekek, és nem kerülnek megvitatásra a finanszírozás várható kérdései sem. Nyilván történnek majd számítások, és a pénzügyekért, a gazdasági ügyekért felelős majdani miniszter úrral megtörtént az egyeztetés, hogy lehet tudni: mindaz, amit itt módosító indítványként, illetve a közoktatási törvény módosításaként javasolnak, az a költségvetés tekintetében mit jelent.
A módosításról nem nyilváníthatott véleményt sem az Országos Köznevelési Tanács, sem a Közoktatás-politikai Tanács, mint ahogyan nem ismert a szülői szervezetek és a tanulói érdekképviseletek véleménye sem. Nem ismerjük az érintett szakszervezetek álláspontját, holott az intézményátadás alapvetően változtatja meg a foglalkoztatottak helyzetét, hiszen adott esetben közalkalmazottból munkavállalókká válnak. Elmaradt természetesen az önkormányzati érdek-képviseleti szervekkel történő egyeztetés is.
Az indokolás szerint a törvénymódosításra azért van szükség, hogy ne nyíljon lehetőség még átmeneti ideig sem a kettős finanszírozásra. Ez az állítás azonban hamis. Éppen ez a javaslat helyezi hatályon kívül azokat a rendelkezéseket, amelyek kizárják a kettős finanszírozás lehetőségét. A hatályos rendelkezések szerint a kiegészítő hozzájárulás számításánál ugyanis figyelembe kell venni az önkormányzatok által az oktatási feladatokhoz nyújtott támogatást is.
Tisztelt Ház! A benyújtott javaslat azon a rendszeren változtat alapvetően, amelyet az önök, tisztelt kereszténydemokrata, tisztelt fideszes képviselő asszonyok és képviselő urak, korábbi, 1998 és 2002 közötti kormánya vezetett be. Ezt önök vezették be. A szabályokon azóta alapvetően nem változtattak. A saját korábbi rendelkezésükön kívánnak most a közoktatási törvény jelen módosításával alapvetően változtatni, hiszen a közben eltelt időben alapvető változtatások nem, csak kiegészítő jellegűek voltak. Az önök által benyújtott törvényjavaslat azt teszi lehetővé, sőt inspirálja, hogy a helyi önkormányzat megszabaduljon az iskolájától, átadja azt egyházi jogi személy részére, függetlenül attól, hogy az adott településen biztosítani tudja-e más iskolában az oktatást azok számára, akik nem kötődnek az adott egyházhoz. Ez a megoldás sérti minden olyan szülő és minden olyan tanuló érdekét, aki nem kíván világnézetileg elkötelezett iskolába járni, vagy más világnézetű iskolát kívánna igénybe venni. Ez a megoldás, tisztelt képviselő asszonyok és képviselő urak, sérti az alkotmányt. Sérti az alkotmányt, amely szerint az államnak gondoskodnia kell arról, hogy a tankötelezettség teljesítéséhez szükséges feltételek rendelkezésre álljanak, így mindenekelőtt az ingyenes és kötelező általános iskola.
Az állam e kötelezettségéről az önkormányzati feladatellátás keretében gondoskodik. Az önkormányzatok által fenntartott iskola jellemzője, hogy nem kötődhet egyetlen valláshoz vagy világnézethez sem. Amennyiben az önkormányzat átadja az iskoláját egyházi jogi személy részére, abban az esetben a szülő, illetve a tanuló aránytalan teher nélkül nem jut hozzá az ingyenes és az egyetlen valláshoz vagy világnézethez sem kötődő iskolához.
Az Alkotmánybíróság a 18/1994. alkotmánybírósági határozatában foglalkozott az egyházi fenntartásban működő iskolák finanszírozási kérdéseivel. Ennek keretei között mutatott rá, pontosítva a korábbi határozatát, arra, hogy az állam olyan mértékű anyagi támogatást köteles nyújtani, amilyen arányban ezek az intézmények, mármint az egyház által fenntartott intézmények állami, illetőleg önkormányzati feladatokat vállalnak át. Az Alkotmánybíróság a 22/2009. alkotmánybírósági határozatában arra is rámutatott, hogy különbséget kell tenni a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. számú törvény hatálya alá tartozó iskolák között, valamint az önkormányzatok által az egyházak részére átadott iskolák között.
(21.50)
Rámutatott arra is, hogy az egyházi funkciók gyakorlását szolgáló ingatlanok visszajuttatása nem minősül más érintett tulajdonosokkal szemben önkényes megkülönböztetésnek. A történelmi egyházak esetében ugyanis elsődlegesen nem kárpótlásra, hanem alapjog gyakorlása anyagi feltételeinek biztosítására kerül sor. Ezt idéztem.
Ezért is tesz különbséget a közoktatásról szóló törvény az említett törvény alapján az egyházi jogi személyek részére visszaadott iskolák és a többi iskola között. Az említett törvény hatálya alá tartozó iskolák esetében az érintett egyházi jogi személy egyoldalú nyilatkozattétellel jogosulttá válik a kiegészítő hozzájárulásra. Az önkormányzatoktól átvett iskolák esetében ez a kötelezettség azonban nem áll fenn. Ilyenkor ugyanis nem állami feladat átvételéről van szó, hanem helyi önkormányzati feladat átvételéről.
Az Alkotmánybíróság az 1042/B/1997. határozatában vizsgálta meg a közoktatásról szóló törvény 81. § (11)-(12)-(13) bekezdését. A törvény előírásait az Alkotmánybíróság alkotmányosnak találta. Ebben a határozatában is alkotmányosnak találta azt a különbséget, amelyet a közoktatásról szóló törvény rendelkezései tartalmaznak a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó iskolák esetében.
Tisztelt Országgyűlés! A benyújtott törvényjavaslat számunkra elfogadhatatlan, mivel lehetővé teszi, hogy a helyi önkormányzatoktól szinte az állam finanszírozása mellett kerüljenek át iskolák, óvodák vagy éppen kollégiumok egyházi fenntartásba. A közoktatásról szóló jelenleg hatályos törvény meghatározza azt az eljárási rendet, amelynek megtartásával a fenntartói jog változására sor kerülhet.
Az önök által benyújtott javaslat nem veszi figyelembe, hogy az önkormányzati ellátórendszer működtetéséért a helyi önkormányzat a felelős, és amennyiben a feladatot másra ruházza át, annak költségvetési fedezetét elő kell teremtenie, és biztosítania kell a feladatot átvevő részére.
A törvényjavaslat hatályon kívül helyezi azokat a rendelkezéseket, amelyek arról rendelkeznek, hogy a helyi önkormányzatok által nyújtott támogatást figyelembe kell venni a kiegészítő támogatás összegének megállapításánál. Ez a javaslat ellentétes az egyenlő finanszírozás követelményeivel is, mivel éppen emiatt következhet be kettős finanszírozás. Semmi nem zárja ki - mint ahogy e törvényi rendelkezés beépítése előtt sem zárta ki -, hogy az egyházi jogi személy a helyi önkormányzattól is támogatást kapjon az állam által biztosított támogatás mellett.
A benyújtott javaslat költségvetési szempontból is elfogadhatatlan. Nem számol azzal, hogy e módosításnak milyen várható költségvetési hatásai lehetnek, illetve nem tárja az Országgyűlés elé, hogy döntése esetén ez a költségvetés számára mit jelent, milyen esetleges terhet. Az a megoldás, amely ma a közoktatásról szóló törvényben megtalálható, kellő biztosítékot nyújt ahhoz, hogy az érdekeltek megfelelő felkészültséggel, körültekintéssel adják át, vegyék át az iskolát, óvodát, kollégiumot.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Képviselő Asszonyok és Képviselő Urak! Az állam szerepét az oktatásügyben, ezen belül elsősorban a közoktatásban erősíteni kell. Két út lehetséges. Az állam olyan szerepet játszik, amelyben szerepét úgy erősíti meg, hogy ezt a feladatot, tudniillik a közoktatási feladatokat átadja. Ebben láthatóan önök azt az irányt képviselik, hogy az állam szerepének megerősítése abban jelentkezzék, hogy egyházak számára, illetve egyházi fenntartók számára adjanak át iskolákat. Természetesen ez meggyőződésük szerint, hiszen a kereszténydemokrata nevet viseli a pártjuk, ennek a pártnak a képviselői, számomra ez érthető.
Nincsen félreértés közöttünk - nem értünk egyet. Ez tehát nem valamiféle olyan gondolkodásmód, amelyben egyik a másikat nem érti. Pontosan értem, amit mondanak, világos, egyértelmű, összefogottnak láttam a tisztelt előadó képviselő úr véleményét is. Nem értünk egyet. Szeretném tehát leszögezni, hogy nem valamiféle egymás melletti párhuzamos gondolkodás van, hanem amit önök állítanak, értem, tiszteletben tartom; nem értek vele egyet, nem is fogok vele egyetérteni, ennek megfelelően fogjuk kialakítani a döntésünket.
Van azonban egy másik irány is. Mivel hiszek abban, hogy egy nyelvet beszélő és egyébként egy célért gondolkodó emberek képesek a másikra hatni, elmondom. Az állami szerepvállalás megerősítése más formában is lehetséges. Ez egy lehetőség, amiről önök beszélnek; az a lehetőség, amiről én beszélek, az állami fenntartású iskola, illetve alternatív iskolarendszer működtetése, úgy, hogy a jelenlegi fenntartórendszert nem megbontja, hanem kiegészíti.
Nem arról van tehát szó, hogy önkormányzati iskolák mint rendszer megszűnne, nem arról van szó, hogy egyházi fenntartású iskolák mint rendszer megszűnne - ugyanezt, kérem, hadd ne mondjam el alapítványi, magán-, illetve egyesületi fenntartók esetében is -, hanem az állami szerepvállalás megerősítése során éppen, semmivel nem nagyobb költségvetési teherrel, mint amiről itt önök esetlegesen beszélnek, az állami feladatokat egy világos és egységes rendszerben, a minőségbiztosítást is magában hordozó állami fenntartású (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) iskolák rendszerében érdemes elképzelni.
Elnök Úr! Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
