DR. BÁRÁNDY GERGELY
DR. BÁRÁNDY GERGELY
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársak! Tisztelt Áldozatok! Először is engedjék meg, hogy szolidaritásomról biztosítsam önöket és mindazokat, akik a rendőri jogsértések miatt sérelmet szenvedtek, s kifejezzem reményem az iránt, hogy mielőbb kárpótolják őket. Ha kártérítés jár, akkor az mihamarabb jár, ez így helyes. De engedjék meg, hogy szolidaritásomról biztosítsam azokat a rendőröket és családjukat is, akiket a közrend védelmében végzett munkájuk ellátása közben sebesítettek meg magukat tüntetőnek nevező utcai huligánok, bűnözők.
Nagyon sok megfontolandó, szép, igazságot tartalmazó gondolatot hallottunk Lázár képviselő úrtól is, Balog képviselő úrtól is, és mindazoktól, akik az előttünk fekvő határozati javaslat érdemeit méltatták. Én csak kerestem az összefüggést a dokumentum és a felszólalások között, és az az igazság, hogy néha nem találtam meg. Hallottuk azt is, természetesen egészen más konstellációban, mint ahogyan én szólok most erről, ki kulturáltabb formában a felszólalása során, ki kicsit kulturálatlanabb formában, bekiabálással, de a kettős mércét emlegette. A problémám pontosan ez ezzel az előttünk fekvő dokumentummal, a kettős mérce. Ha ez a dokumentum csupán a kártérítésről szólna, ahogyan Lázár képviselőtársam mondta, akkor azt tudom mondani, hogy támogatnám is a magam részéről, mert ahogyan mondtam, és ahogyan kezdtem a felszólalásom, ha valakinek jár a kártérítés, akkor az mihamarabb jár.
Ebben a körben egy gondolatot engedjenek csak meg. Az, hogy bíróság elé kerülnek ezek az ügyek, nem meglepő, és nem csak ezekben az ügyekben van így, ugyanis közpénzből csak akkor lehet kifizetni kártérítést, hogyha a jogalap nem vitatott, akkor, hogyha a tényállás egészen bizonyos. Az én meggyőződésem is az, hogy azokban az esetekben, amikor ez így van, akkor az államnak peren kívül meg kell egyeznie. Nem tudom, hogy azokban az eljárásokban, amelyek most a bíróság előtt vannak, mi a helyzet. Nem tudom, hogy ott vitatott-e a követelés, ugyanis ha valaki vitatott követelést fizet ki közpénzből, akkor az hűtlen kezelést követ el. Azt gondolom, ezt senki nem várhatja felelős állami tisztségviselőktől.
Ha a dokumentum arról szólna, amiről Schiffer képviselőtársam szintén beszélt, hogy a büntetőeljárás-jogi törvény egyes rendelkezéseinek felülvizsgálata szükséges, és ezt tegyük meg, messzemenőkig támogatnám. Különösen mondom ezt az előzetes letartóztatás intézményére, amellyel maximálisan egyetértek, hogy nincs jól szabályozva a büntetőeljárás-jogi törvényben.
(16.50)
Ha ez a dokumentum arról szólna, hogy vizsgáljuk meg azt, amit egyébként évek óta vizsgál a kormány, a parlament, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, hogy hogyan lehet felgyorsítani a bírósági eljárásokat, akkor is támogatnám azt, ami ebben a dokumentumban szerepel, illetve magát a dokumentumot, a határozati javaslatot, mert úgy gondolom, hogy itt bizony adósságai vannak a Magyar Országgyűlésnek. Nem csak ezekben az eljárásokban húzódnak el az ügyek, tisztelt képviselőtársaim. Aki gyakorló jogász - és most hadd utaljak én erre, jómagam is, Schiffer képviselőtársam is, és vagyunk itt még néhányan ebben a teremben -, azok nagyon jól tudják, hogy az, hogy az ügyek sajnos három évig elhúzódnak, az egyáltalán nem kirívó eset, az, hogy öt-hat évig elhúzódnak, még talán az sem, de volt olyan ügyem ügyvédként, amelyik két vagy három évvel ezelőtt fejeződött be, és ’89 előtt kezdődött el, tisztelt képviselőtársaim, tehát ebben a vonatkozásban igenis van hátralékunk és van adósságunk. A bírósági eljárások felgyorsítása közös felelősségünk, de nem erről szól a határozati javaslat. A határozati javaslat beszél arról, hogy milyen tömeges emberi jogsértések történtek a rendőrség oldaláról.
A jogsértések tényét, tisztelt Országgyűlés, én magam sem vitatom, történtek ilyenek, sőt annak ellenére, hogy volt, aki ezt kétségbe vonta, ugyanakkor egy másik mondatában még példát is mondott erre, saját magát talán felülbírálva: nem egy eljárás végződött tudomásom szerint jogerősen is úgy, amelyik rendőröket marasztalt el ezekben az ügyekben, tehát a felelősségre vonás megkezdődött. Nekem még az ellen sincs kifogásom, hogy ez tovább folyjon, sőt az ellen sincs kifogásom, hogy ez kiterjedjen akár felsőbb vezetőkre is, de ez nem az Országgyűlés, hanem az igazságszolgáltatás feladatköre, erről nem országgyűlési határozatot kell hozni, hanem ezzel kapcsolatban rendőrségi, ügyészségi és bírósági eljárást kell indítani, ha szükséges.
Az előttünk fekvő javaslat azt a látszatot kelti, és engem talán ez zavar a legjobban vagy nagyon, hogy volt egy szituáció, amiben vannak békés tüntetők, és ezekre brutálisan rátámadnak a rendőrök. Nos, hát ez nem igaz; ez nem igaz, mert úgy gondolom, hogy azt a több tucat rendőrt, aki megsérült, nem a társaik verték meg, legalábbis én így gondolom, és így tudom. (Közbeszólás a Jobbik padsoraiból: Volt olyan is!) Úgy gondolom, hogy nem a rendőrök gyújtották fel a rendőrautót és a vízágyút, úgy gondolom, hogy nem ők szedték fel az utcaköveket, úgy gondolom, hogy nem ők emeltek barikádokat, úgy gondolom, hogy nem ők ostromolták meg a TV-székházat, úgy gondolom, hogy nem ők fosztották ki igen méltón a Televízió büféjét; nem, nem ők voltak. Úgy gondolom, hogy nem miattuk nyújtotta be az önök képviselőtársa, Rogán Antal fideszes színekben azt a javaslatot, ami a rendbontók megfékezéséről, a felelősségük kiterjesztéséről szól. Úgy gondolom, hogy ezt se a rendőrök miatt nyújtotta be, és úgy gondolom, hogy biztosan nem téves az összes bírói ítélet, amiben tüntetőket marasztaltak el azért, mert rendőrökre támadtak, azért, mert megrongálták a közvagyont vagy éppen magánvagyont, márpedig erről a dokumentum, a határozati javaslat egy árva szót nem szól, és ez hiba, mert úgy gondolom, hogy meghamisítja az eseményeket, a történteket. A másik, ami komoly problémám, és ezzel kapcsolatban Schiffer képviselőtársam véleményét osztom: nem feladata a Magyar Országgyűlésnek véleményt mondani egy másik hatalmi ág tevékenységéről.
Tisztelt Képviselőtársaim! Olvasnék egy mondatot ebből a határozati javaslatból: “Tovább súlyosította a helyzetet, hogy az előzetes letartóztatások indítványozásakor és elrendelésekor első fokon az ügyészi és a bírói szervezet sem volt képes alkotmányos rendeltetésének megfelelni, és személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedésekre az esetek többségében megfelelő szakmai indok hiányában a büntetőeljárás alapelveinek semmibevételével került sor.” Nos, hát azt sem tartom helyesnek, ha egy másik hatalmi ág képviselője bírálja az igazságszolgáltatást, ezt sem tartom helyesnek, azt viszont példátlannak tartom - és őszintén remélem, hogy legalább ezt megfontolják az előterjesztők -, hogy az első hatalmi ág, a törvényhozó hatalom hivatalos határozatban mondja ki azt, hogy nem jól és nem helyesen jár el a bíróság. Az megint egy más kérdés, hogy természetesen, ha úgy látom, vagy úgy látjuk, hogy nem jó a törvény, és rossz törvények miatt jár el helytelenül, ebben az esetben megvan a lehetőségünk a jogszabályalkotásra, de arra, hogy arról véleményt mondjunk, hogy a meglévő törvényeket rosszul alkalmazza a jogalkalmazó, azt gondolom, hogy nincsen lehetőségünk; nincs lehetőségünk, főleg nem egy hivatalos határozatban. Úgy gondolom, hogy ez a felfogás a hatalmi ágak elválasztásának súlyos félreértelmezése kormánypárti képviselőtársaim részéről. A parlament feladata a jogalkotás.
Szeretnék két gondolatot mondani evvel kapcsolatban. Úgy gondoltuk, pontosan az események kapcsán, hogy szükség van jogalkotói közbelépésre, ezért számos ponton módosítottuk a büntető törvénykönyvet, ez ugyanis a parlament feladata és jogköre. Súlyosabban minősülnek a garázdaság egyes esetei, súlyosabban minősülnek azok a bűncselekmények, amikor hivatalos személyt támadnak meg, amikor intézkedő hivatalos személyt támadnak meg, itt viszont mi nem mértünk kettős mércével, tisztelt képviselőtársaim, mert minden esetben mellétettük azt, hogy ugyanakkor az is súlyosabban minősül, amikor valaki a hivatali hatalmával visszaélve, egyébként arra nem érdemes embereket jogszerűtlenül bántalmaz. Melléemeltük ugyanis a büntetési tételkeretek vonatkozásában e bűncselekményeknek a “bántalmazás hivatalos eljárásban” elnevezésű vagy alcímet viselő bűncselekményt és a kényszervallatást is, ugyanis ezek is súlyosabban minősülnek, mint korábban minősültek, tehát a kettős mércét mi nem alkalmaztuk a jogalkotás során. Ugyanígy nemcsak a hivatalos személy elleni erőszak előkészülete vált bűncselekménnyé, hanem a bántalmazás hivatalos eljárásban és a kényszervallatás előkészülete ugyanígy. Ez a parlament feladata, és nem az, hogy tanácsot adjon, és véleményezze a jogalkotót.
Ezen indokok alapján én a magam részéről biztos, hogy nem tudom támogatni ezt a javaslatot (Moraj a KDNP padsoraiban. - Szászfalvi László: Szégyen!), annak ellenére, hogy megismétlem, hogy ahol nem vitatott a kártérítés jogalapja, ott egyezzen meg az állam.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.)
