DR. GAUDI-NAGY TAMÁS
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nehéz megszólalni Sneider Tamás képviselőtársam szavai után. Ő is közvetlen átélője volt az eseményeknek, mint még nagyon sokan. Révész Máriusz - aki nincs itt - szintén áldozat volt, de már említettem Novák Elődöt, említettem Morvai Krisztinát, aki a lányaival együtt élte át az Astoria környékén azt a tragédiát, és említhetném azt a fiatalembert, aki ma nincs itt velünk, s aki nem volt olyan szerencsés, mint Sneider Tamás és társa, mert ott az ajtót betörték a rendőrök, rárohantak az ott lévő tíz emberre, és ízzé-porrá verték őket, köztük őt is.
(17.40)
Ez a fiatalember nem lehet itt. Elkezdtem az eljárást vele, megtettem a feljelentést, de a lelki terhet nem bírta elviselni, és tragikus hirtelenséggel elhunyt. Úgyhogy ezért is iszonyú súlya van ennek az ügynek, és ezért is értek egyet Balog Zoltán képviselőtársammal, amikor azt mondja, hogy igenis azt kell mondani: semmilyen erkölcsi joga nincs a bocsánatkérésen kívül a megszólalásra az MSZP képviselőinek ezen a napon.
Igazából a határozati javaslattal kapcsolatban két megfontolást szeretnék javasolni Gulyás képviselőtársamnak és az előterjesztőknek. A II. pontban, amikor meghatározzák az esemény időpontját, időpontkeretét, akkor 2006. szeptember 19-22-ét és 2006. október 23-át írnak. Én azt gondolom, hogy sokkal helyesebb a 2. oldalon az 1. pontban írt időkeretet figyelembe venni, tehát 2006. szeptember 17-től október 25-ig. Igazából október 24-e az igazi időpont, mert október 24-én hajnalban tartottak azok az embervadászatok még, amelyek során levadászták a Ferenciek téri barikád eleste után az áldozatokat. Tehát az a tiszteletteljes javaslatom, hogy a 2006. szeptember 17-től október 24-éig terjedő időszakra terjedjen ki ez a jóvátételi folyamat. Ugyanezt kell majd megtenni az albizottságban. Nagyon jó hírem van Schiffer András képviselőtársamnak: az az albizottság, amely fölállt most az emberi jogi bizottság kebelén belül, a 2002 tavaszától egészen máig terjedő szabadságjogi jogsértéseket fogja kivizsgálni, így többek között kivizsgálja 2008. szeptember 20-át is, ami a Hazatérés Templománál történt, és ki fogja vizsgálni adott esetben reményeim szerint még a tavalyi Erzsébet téri rendőrattakot is a gárdistákkal szemben.
Végül, de nem utolsósorban nagyon fontos az, hogy elgondolkodjunk azon, hogy a határozati javaslat 2. pontja meghatároz egy kört, hogy mikor nem indokolt kártérítésben részesíteni egyes személyi köröket, és meghatároz öt alpontban személyi köröket. Én azt gondolom, nagyon meg kellene fontolni azt, hogy ne tegyünk egy ilyen korlátozást a kormány és a kormány által irányított rendőri szervek elé, hiszen mindegyik ponttal kapcsolatban tudnék mondani olyan eseteket, amelyek méltatlan vagy igazságtalan helyzetet eredményeznének.
Például, ha megnézem, az a) pont: akinek a büntetőjogi felelősségét a magatartása miatt jogerős ítélet megállapította. Itt van annak a fiatalembernek az esete - Skardelli Viktor esete -, akit a Ferenciek téri barikád eleste után vadásztak le a rendőrök több társával együtt a Belgrád rakparton. Legyűrték őket, megalázó módon nyilatkoztak magyarságukról, megtaposták őket, megverték őket, és utána végül szabálysértés miatt elítélte őket a bíróság, és legjobb tudásunk ellenére sem tudtuk őket mentesíteni a jogkövetkezmények alól. Én azt gondolom, hogy a szükségesség-arányosság követelményét messze meghaladó rendőri intézkedések esetén nem tehetünk egy ilyen korlátozást, hiszen még akkor sem kap jogot a rendőrség arra, illetve visszafordítom Schiffer András szavait, tehát a rendőrség sem kap lehetőséget arra, hogy adott esetben egy formális jogszabályokat túllépő tüntető magatartását úgy torolják meg, hogy agyba-főbe verik, és megkínozzák utána a fogdákban.
De tudnék egy másik esetet mondani, például az e) pontot: akinek a feljelentését elutasították, vagy pedig a nyomozás megszüntetésére bűncselekmény hiányában került sor. Több tucat ilyen esetet tudunk, amikor az ügyészség tisztességtelen és nem alapos vizsgálata miatt elutasított feljelentésekre került sor. Ilyen esetekben teljesen méltánytalan lenne kizárni a személyi kört.
Vagy ott van az az esetkör, hogy kártérítési követelését a bírósági ítélet már elutasította. Ismételten fel kell hívnom a figyelmet arra, hogy 2002 és 2010 között sajnos a bíróságok nem egy esetben - ez kimutatható, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat számos esetében tetten érhető, de a Jobbik programja is tartalmaz erre való utalást - nem tudtak mentesülni a politikai elvárásoktól, és bizony ennek nyomán sokszor a hatályos jog ellenére születtek jogerős ítéletek. Ezért azt javasolnám tisztelettel, hogy ezt az egész 2. pontot vegyük ki, és maradjon az 1. pont, amelyben felkéri az Országgyűlés a kormányt, hogy haladéktalanul tegye meg a szükséges intézkedéseket, hogy a Magyar Államkincstár mindazon személyek megalapozott kártérítési igényét kielégítse, akik a tűzijáték, illetve 2006 ősze áldozatai. Én azt gondolom, az, hogy megalapozott igényt említ a határozati javaslat, bőven elég, és nem kell utána már olyan kizáró rendelkezéseket hozni, amelyek utóbb nagyon komoly méltánytalanságot eredményezhetnek.
Végül, de nem utolsósorban arra is felhívnám a figyelmet, hogy vannak olyan esetkörök, mint például egy Zoltán nevezetű ügyfelünk esetköre, akit október 24-én hajnalban a Március tizenötödike tér környékén gázolt le egy rendőri osztag, hagyott vérbe fagyva, szétverve. Máig nem tudjuk, hogy hova tartozik az a pár rendőr, melyik rendőri osztaghoz. Tehát itt valami még különlegesebb méltánylást érdemlő esetet kell alkalmazni.
Úgyhogy én végül is ezeknek a figyelemben tartása mellett idézném fel azt a gondolatot, amit a Civil Jogász Bizottság - amelynek magam is tagja voltam - jelentése tartalmaz, amely lényegében így fogalmazza meg Gyurcsány Ferenc és társai felelősségét, és ezt javasolom majd figyelembe venni az albizottság működésénél is: megállapítható tehát, hogy a szeptember 19-én, 20-án és 21-én történt tömeges rendőri brutalitás és tömeges önkényes letartóztatás előfutára volt az október 23-ai eseményeknek. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Demszky Gábor főpolgármester aktív felbujtásával, utasításával, Petrétei József rendészeti miniszter legalábbis passzivitásával, a jogsértések kivizsgálásának elmulasztásával és a később indított vizsgálatok blokkolásával közrehatottak az október 23-ai tömeges tragédia kialakulásában. Ezeket fogjuk szem előtt tartani a vizsgálat során.
A vizsgálat során nyilván arra is ki kell térni - végül egy utolsó kérés, egy figyelemfelhívás a Fidesz-KDNP többségéhez -, hogy ne felejtsük el soha azt, hogy jelenleg is vannak olyanok, akikkel szemben koncepciós eljárások folynak, jelenleg is vannak olyanok, Budaházy György és társai, akik jelenleg előzetes letartóztatásban vannak, nagyon komoly bűncselekményekkel vádolják vagy gyanúsítják őket, terroristának bélyegzik őket. Hallottuk, ugyanúgy terroristának nevezték azokat az embereket, akik ellenálltak a rendőri brutalitásnak. Tűrhetetlen ez az állapot. Wittner Mária - minden tiszteletem az ’56-os szabadságharcosé -, ő maga is azt mondta tegnap az emberi jogi bizottságban, amikor átadta Toroczkai László petícióját a politikai foglyok szabadon bocsátása érdekében; kérte az emberi jogi bizottságot, hogy haladéktalanul vizsgáltassa ki ezt az esetet, mert tűrhetetlen az, hogy azon embertelen rendszer ellen, amely ellen harcoltak azok az áldozatok is, akiknek a jóvátételéről most szó van, ugyanakkor, akik szintén ez ellen harcoltak, jelenleg börtönben legyenek, ráadásul méltánytalan előzetes letartóztatási körülmények között. Egyetértek Schiffer képviselőtársammal, hogy nagyon komoly reformra van szükség mind az előzetes letartóztatás, mind pedig a büntetőeljárás egyéb szabályai körében, hiszen a jogállami garanciák érvényesülését még ezzel az eszközzel is segíteni kell.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban. - Szórványos taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)
