DR. SCHIFFER ANDRÁS

Teljes szövegű keresés

DR. SCHIFFER ANDRÁS
DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Sajnálom, hogy Bárándy képviselő úr nincs a teremben. Én továbbra is azt szeretném aláhúzni, hogy rendkívül szerencsétlen volt önmagában a februári jogalkotási produktum, és nem kellene tovább folytatni egyrészt azt, hogy a büntető törvénykönyvbe aktuálpolitikai taktikázgatások folytán nyúl bele a jogalkotó, másrészt pedig számot kéne vetni azzal is, hogy a szólásszabadság korlátait eléggé világosan kijelölte az Alkotmánybíróság, és eléggé világosan kijelölte 1992-ben abban a tekintetben is, hogy ahhoz, hogy a vita szabadsága érvényesüljön, ahhoz, hogy például a történeti kutatások szabadsága érvényesüljön, hol van az a határ, amin már nem lehet túllépni.
És még valamit szeretnék megerősíteni abból, amit legutóbb elmondtam. Nem fér össze, többek között az sem fér össze az állam ideológiai semlegességével, ha büntetőjogi tényállásokba olyan elemeket csempészünk, olyan kifejezéseket rakunk bele, és adott esetben olyan kifejezéseket kell a jogalkalmazónak értelmeznie, amiben - hogy is mondjam - adott szavak értelmezésében legalábbis nincs konszenzus a társadalmon belül. Ez most a konkrét, tehát a Répássy képviselő úrék által beterjesztett szövegverzióra vonatkozik.
Egyebekben pedig még egyszer szeretném megerősíteni azt, hogy például a holokauszt, de ugyanígy egyébként a kommunizmus áldozatainak az emlékét vagy a túlélők érzékenységét nem önmagában azzal védjük meg, ha büntetőjogi tényállásokat kreálunk. Sokkal inkább védi a holokausztáldozatok emlékét vagy a kommunizmus áldozatainak emlékét, ha tudomásul vesszük azt, hogy ahhoz, hogy egy egészséges demokratikus politikai légkör kialakuljon egy országban, nem kell mindent eljogiasítani, teret kell hagyni a szabad vitának. Abban az esetben, ha a polgárokat a jogalkotó fölmenti a normaalkotás felelőssége alól, lehet ideig-óráig ilyen szabályokat megalkotni, lehet pereket indítani és embereket adott esetben börtönbe zárni, de ettől még az a reflektív társadalmi légkör, amelyik helyére tudja tenni a társadalmi traumákat, és meg tudja adni a kellő tiszteletet az áldozatok emlékének, nagyon nehezen fog kialakulni.
Szeretnék továbbá utalni arra is, hogy akkor, amikor a különböző népirtásoknak, rémtetteknek a tagadását pönalizálnák, arra is gondoljanak, hogy ha már itt a védendő jogi tárgy az áldozatok emléke vagy a túlélők érzékenysége, nagyon sok minden más is van, nagyon sok minden más nyelvi eszköz van, ami ezt legalább ennyire sérti. Például ilyen sértő az is, amikor úgy nyilatkoznak meg, hogy mondjuk, a holokauszt nem a magyarság tragédiája volt. Én azt gondolom, hogy ez talán még inkább sérti a túlélők vagy éppen az áldozatok emlékét, ha őket egy ilyen nyelvi fordulattal kitagadják a magyarságból. Ezzel együtt azt gondolom, hogy nem járható út egy szabad, demokratikus jogállamban, amikor különböző nyelvi fordulatokat próbálunk meg súlyozni, és a büntető törvénykönyvbe beemelni.
Arról nem is beszélve, hogy a jelentéktelen színben történő feltüntetés önmagában is egy olyan elem ebben a javasolt tényállásban, ami minden egyéb érvelésem mellett önmagában nem fogja kiállni az alkotmánybírósági próbát, hiszen egész egyszerűen nem felel meg a normavilágosság követelményének. Egy jogállamban, ha a jogbiztonság követelményét ki kívánjuk elégíteni, akkor nem lehet ilyen tényállási elemeket egy büntetőjogi passzusba belecsempészni. Hogyan, ki fogja megállapítani azt, hogy mi a jelentéktelen színben való feltüntetés? Nagyon nagy az úszózóna a valódi, erkölcsileg is elítélendő adott esetben holokauszttagadás között, és aközött, amikor valaki valóban csak egy történeti kutatást végez. Ennek a terhét egész egyszerűen bűnös dolog ráterhelni a jogalkalmazókra.
Úgyhogy én továbbra is azt kérném a tisztelt Háztól, hogy ezt a nyilvánvalóan és erkölcsileg nem eléggé elítélhető módon kampányfogásként beemelt büntető törvénykönyvi passzust helyezze hatályon kívül a Ház, és azzal szolgáljuk az áldozatok emlékét, ha nem csinálunk pártpolitikai perpatvart abból, hogy meglehetősen nemtelen módon méricskélünk a XX. századi traumák között.
Köszönöm szépen. (Taps az LMP padsoraiból.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem