DR. KOVÁCS ZOLTÁN
DR. KOVÁCS ZOLTÁN
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Néhány dologra szeretnék reflektálni e felszólalás keretében. Az egyik a sokszínűség, amit jó néhányan emlegettek. Ismerek olyan önkormányzatot, amelyik kétszínű: jobboldali és baloldali. Két párt jutott be az önkormányzatba a tízezer feletti listán. Tehát a jelenlegi választói rendszerben is lehet arról beszélni, hogy vannak sokszínű önkormányzatok, és vannak kevésbé sokszínű önkormányzatok. Ez nem ettől függ, hanem főleg attól, amiről Kósa Lajos beszélt az imént kétperces felszólalásában, hogy az egyénektől függ, kire szavaznak a választópolgárok. Az egyébként nagyon nagy hiba, amiről Karácsony Gergely beszélt, ha nem ismerik a választópolgárok, hogy kik az ő képviselőik. Ez a képviselő hibája is, ha nem ismerik meg a választópolgárok. Akik már régebb óta önkormányzati képviselők, azokat ismerik a választópolgárok. És aki valóban újra be akar szállni ebbe a politikai ringbe, a helyi önkormányzati rendszerbe, annak sokat kell tenni azért, hogy megismertesse az ő koncepcióját, programját a választópolgárokkal.
Szó volt itt a Jobbik képviselője részéről a politikai álláshalmozásról. Nem akarok személyeskedni, de inkább tartom jónak azt, hogy a politikus országgyűlési képviselő és önkormányzatban is benne van, mint ha mondjuk, a közigazgatásból, amely egyébként külön ága a hatalmi ágak megosztásának, jön be a politikába. A kettő sokkal messzebb van attól, mint hogy politikus politikusként akár két testületben is van. Az egyéb családi kapcsolatokról nem kívánok beszélni.
Ami Pál Tibor képviselő úr hozzászólását illeti, amelyben a hatalomkoncentrációról beszélt, szeretnék a jelenlegi rendszerből néhány példát felsorolni. Itt úgy fogalmazódott meg képviselőtársunk részéről, hogy 60-40 százalék az arány. Botka László vezérszónoka volt az MSZP-nek, Szeged polgármestere. Ott a Fidesz 35 százalék körüli mandátumot tudhat magának, az ellenőrzési jogosítványokat biztosító pénzügyi ellenőrző bizottságban 12 százalékot kapott a Fidesz. De hogy egy másik bizottságról is szóljak, a jogi és ügyrendi bizottságban 25 százalékot, ami kvázi házbizottságként is működik. De ne menjünk messze, maradjunk a fővárosnál. Pál Tibor jól tudja ezt, a BKV 10 tagú felügyelőbizottságában sikerült egyetlen ellenzéki képviselőnek helyet adni, miközben egyfőnyi különbség van az ellenzék, illetve a kormánypártok között a kormánypártok javára. Most az MDF színes magatartására nem kívánok külön kitérni. Az szmsz-t is úgy alakították ki a fővárosi közgyűlésben, hogy a bizottságokhoz delegálták a döntési jogköröket, és ott egyharmad-kétharmad arányt alakítottak ki, nehogy véletlenül is gond legyen az egyfős többséggel. Ez pedig a jelenlegi, úgynevezett arányos rendszer, amiről a képviselőtársak beszéltek. Jelenleg a fővárosban az MSZP-SZDSZ-koalíció részéről ez a gyakorlat.
Nem kívánom ezt folytatni. Valamelyik képviselőtársunk arról beszélt, hogy ha kevesebb a képviselő, az talán a közélet tisztaságát különösebben nem befolyásolja, de az sem, ha több. Új szlogen van, nem tudom, hallották-e már: Újbudán valamit visz a Wieszt. A közélet megtisztulásának egyik eleme lehet az ilyen jellegű cselekmények kisöprése az önkormányzati rendszerből. Ott sem a testület előtt zajlanak a döntések gazdasági ügyekben, hanem bizottsági szintre delegálták ezeket.
(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Ami az arányosság elvét illeti, helyesnek tartom azt, hogy a megyei önkormányzatokban a korábbi aránytalan helyzet kiküszöbölésre kerül, a lakosságszámhoz igazodik, pontosabban a választópolgárok számához. Példaként elmondtam, hogy a kicsi Tolna megye esetén több képviselője van a megyei önkormányzatnak, mint mondjuk, a jóval nagyobb Veszprém megye esetében. A 10 ezer fő alatti lista esetében nem volt vita a képviselők között, csak az elnevezés változott, jobban kifejezi a jelenlegi rendszert, egyéni listának hívjuk.
Az arányosság ugyanígy nem teljesíthető minden tekintetben. Mert Kolber képviselő úr arról beszélt, hogy az arányosság nincs meg. Hát egy 100 fő alatti településen, és több mint száz van ilyen, ott akkor is, ha 2-3 képviselő van, akkor 30, illetve 50, vagy ha egy képviselő van, 100 főt tud mindösszesen képviselni. Ezt nem lehet összefüggésbe hozni egy 20 ezres városban történő képviselettel.
Ami az ajánlószelvények megszerzését illeti, a 10 ezer fő feletti választás esetében jól látjuk, hogy jelenleg 20-30 ajánlószelvénnyel el lehet indulni a választásokon. Ez a létszámcsökkentés következtében 30-40 ajánlószelvénnyé növekszik, ami bárkinek, civileknek is elég. Ha egy szervezet 30-40 ajánlószelvényt nem tud összeszedni, hogy el tudjon indulni az önkormányzati választásokon, akkor az egy komolytalan civil szervezet.
(22.00)
Ami pedig az arányosság másik részét illeti, a fővárosban a megyei önkormányzat mellett még van listaállítási lehetőség. Valóban, a főváros az ország legnagyobb városa, ott nem lehet összehasonlítást tenni az egy képviselőre jutó választópolgárok számát illetően a 10 ezer fő alatti településekkel azonosan, hiszen egyszerűen a helyzetből adódik, hogy itt az arányosságot semmiképpen sem lehet aszerint létrehozni, hogy ez a jelenlegi helyzetnél még inkább arányos legyen.
Tisztelt Képviselőtársak! Azt gondolom, ennek a törvénynek a gerince mindenképpen jó, biztosítja a lehetőséget az őszi önkormányzati választás előkészítésére. Valóban van néhány felvetett gondolat, amiről itt beszéltek a képviselőtársak, amit érdemes megfontolni az elkövetkezendő időszakban, akár a kompenzációs lista vonatkozásában, illetve a küszöb vonatkozásában. Végig fogjuk gondolni előterjesztőként a hogyan továbbot, a részletes vitában erről nyilván konkrétan fogunk majd beszélni.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)
