KARÁCSONY GERGELY
KARÁCSONY GERGELY
KARÁCSONY GERGELY (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az önkormányzati választási rendszer átalakításával kapcsolatosan elég sok minden elhangzott már itt a teremben, úgyhogy valószínűleg én is némileg ismétlésekbe fogok bocsátkozni.
Az első dolog, amit hozzátennék a vitához, hogy valóban, ez a törvényjavaslat kicsit kijózanító hatással volt az ellenzéki képviselőkre, rám személy szerint is. Miközben a nemzeti együttműködésről beszélünk, vagy például a választójogi törvény kapcsán nagyon helyesen és bölcsen a jövendőbeli kormányzati többség egy paritásos bizottság felállítását és egy megfelelő időt rendelt hozzá ahhoz, hogy hozzányúljunk a parlamenti választási rendszerünkhöz, ehhez képest itt egy nagyon gyorsan beterjesztett és nagyon gyorsan elfogadás közeli helyzetbe kényszerített döntésről lehet szó, hiszen hamarosan önkormányzati választás lesz. Menet közben a játékszabályokat megváltoztatni eleve nem túlságosan szerencsés, ráadásul ezek a változtatások eléggé egyértelmű politikai szándékot fejeznek ki, ha úgy tetszik, elég egyértelműen kilóg a politikai lóláb abban az értelemben, hogy miközben alapvetően a kisebb képviselő-testületek kialakítása a hívó szó, valójában egy rendkívül aránytalan önkormányzati választási rendszer kialakítása az, ami történik.
A változtatási javaslat minden elemében ezt a hatást fejezi ki. Az összes technikai részlet mind arról szól, hogy hogyan lehet egy többségi logika alá rendelni a magyar önkormányzati választási rendszert. Ez a rendszer egyébként a '94-es módosítás nyomán, amikor csak - megjegyzem - az akkori ellenzéki pártok kivonultak a szavazáskor, eleve egy eléggé aránytalan választási rendszer lett. A helyi képviselő-testületek választásánál Európa szinten minden országában arányos választási rendszert alkalmaznak a nagyobb településeken, egyedül Angliában és Walesben van relatív többségi rendszer, ott azonban a nagyobb képviselő-testületek miatt tulajdonképpen még az a rendszer is adott esetben arányosabb eredményt hozhat, mint ami most a javaslatban megfogalmazódik.
Ez a fajta többségi logika érvényesül a leghajmeresztőbb javaslatban, amiről már a képviselőtársaim szóltak, és ami valóban véleményem szerint sérti az egyenlő szavazat elvét, ez pedig az, hogy az egyéni eredmények 50 százalék fölötti részét töredékszavazatként szintén megkapja az adott településen valószínűleg győzelmi helyzetbe került párt vagy pártszövetség. De tovább erősíti a többségi logikát az, hogy a korábbi 60:40-es arány az egyéni mandátumok és a kompenzációs mandátumok között most megváltozik, és nagyjából átlagosan 70:30-as kompenzációs arány jön létre. Tovább erősíti az aránytalanságot egyébként az is, hogy önmagában csökken a mandátumok száma. Ha valaki jól ismeri a választási rendszerek működését, pontosan tudhatja azt, hogy minél kevesebb a kiosztható mandátum, annál aránytalanabb a rendszer, függetlenül attól, hogy milyen logikát alkalmazunk. Csak megjegyzem, hogy a Fidesz javaslata, amely az országgyűlési választási rendszer átalakításáról szól, nagyon bölcsen éppen ezért meg akarja szüntetni a megyei listákat, és ehelyett egy országos listát szeretne. Egyébként ezzel korábban minden választási szakértő egyetértett, hogy a megyei listás mandátumok nem működnek Magyarországon, mert túlságosan kevés a kiosztható mandátumok száma.
Tehát itt most tulajdonképpen a csökkentésből adódó aránytalanság és a választási szisztémából adódó aránytalanság egyszerre jelentkezik, amelytől gyakorlatilag teljes mértékben egyszínűvé fognak válni a helyi képviselő-testületek. Nemcsak arról van szó, hogy ezek a képviselő-testületek valószínűleg szeptemberre mind fideszes színezetűek lesznek, hanem arról lesz szó, hogy a legtöbb képviselő-testületben nem lesz igazából mérvadó és kellő súlyú ellenzék, függetlenül attól, hogy milyen párt fogja megnyerni az önkormányzati választást most vagy négy év múlva. Ha az LMP nyerné meg, és földcsuszamlásszerűen mindenhol zöld színű képviselő-testületek lennének, annak sem örülnék, mert a helyi demokrácia éppen hogy megerősítésre szorul, és nem arra, hogy még inkább a helyi klientúrák és az egyívású politikai testületek kezébe tegyük a döntéseket.
(21.10)
Csak szeretném fölhívni a figyelmet arra, hogy nagyon gyenge lábakon állnak a helyi demokrácia intézményei Magyarországon. A helyi képviselő-testületek, néhány kivételtől eltekintve, nem tartják be azokat a törvényi kötelezettségeket, hogy a közvélemény számára hozzáférhetővé kell tenni bizonyos adatokat. Ezeket nagyon kevesen szokták megtenni. Ha megnézi valaki a települések vagy a budapesti kerületek honlapjait, akkor láthatja azt, hogy milyen régen voltak utoljára frissítve ezek a honlapok. Egyszerűen az átláthatóság helyi szinten még annyira sem érvényesül, mint országos szinten.
Vagy szeretném fölhívni a figyelmet arra, hogy a helyi népszavazások törvényi szabályozása valamilyen rejtélyes okból különbözik az országos népszavazásokétól. Sokkal nehezebb népszavazást elindítani, és sokkal nehezebb eredményes népszavazást elérni. Legutóbb éppen Páty kapcsán láttuk azt, hogy hiába szavazott Páty település lakosságának többsége a pátyi beruházás ellen, a helyi képviselő-testület továbbra is köti az ebet a karóhoz, és kitart a beruházás mellett, amit egyébként például a jövő nemzedékek ombudsmanja is nagyon aggályosnak tartott.
Ez a javaslat elsősorban nem a kisebb képviselő-testületek, nem a kevesebb képviselő, hanem a kevesebb képviselet javaslata. Ez a javaslat nem azt szolgálja, hogy - Bibó István szavaival élve - a helyi önkormányzatok a szabadság kis köreit alkossák, hanem még inkább kiveszi a kontroll alól a helyi döntéshozókat, és egy olyan politikai egyhangúságot vagy egyszínűséget generál mechanikusan a többségi elv túlzott hangsúlyozásával a képviselő-testületekben, ami végül is a helyi demokrácia kárára fog szolgálni.
Én azt remélem, hogy a jövendőbeli kormánytöbbség meghallgatja az ellenzéki kritikákat. Mi szeretnénk, a Lehet Más a Politika szeretne a parlamenti választási reformhoz hasonló módon itt is konstruktív észrevételekkel élni. Én azt gondolom, a javaslataink között van több is olyan, ami megfontolás tárgyát képezheti. És azt remélem, hogy végül is valóban az a jelenleg kicsit nehezen értelmezhető helyzet, hogy tulajdonképpen mennyire is akar a Fidesz-KDNP-szövetség élni vagy adott esetben akár még visszaélni is azzal a felhatalmazással, amit a választáson kapott, én azt gondolom, hogy ennek az egyik tesztje lehet az önkormányzati választási rendszerrel kapcsolatos javaslat. És én azt remélem, hogy a végső szavazáson, a végszavazáson az eredeti javaslathoz képest egy jóval átgondoltabb és esetleg az ellenzéki képviselők támogatására is alkalmas javaslatról szavazhatunk.
Én azt kérem, hogy fontolják meg ezeket, és azokat az ellenzéki javaslatokat, amelyeket megfogalmaztunk, részben a Lehet Más a Politika, de más ellenzéki pártok részéről is, fontolják meg, és valóban a nemzeti együttműködés jegyében erről az egyébként valóban nagyon fontos politikai intézményről is valamifajta konszenzus alakulhasson ki a Házban.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az LMP padsoraiból.)
