SNEIDER TAMÁS
SNEIDER TAMÁS
SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Talán kicsit szokatlanként itt az ellenzéki padsorokból én azért elég optimistán tekintek erre az előttünk álló tervezetre.
Miért tekintek ennyire optimistán? Látom már, hogy Heves városában a mostani terv szerint nyolc jobbikos képviselő fog egy darab fideszes képviselővel szemben ülni. Sok képviselőtársam itt azt mondta, hogy ne támogassuk ezt az előterjesztést, mert nem lesznek fideszes képviselők Észak-Magyarországon a városokban, és milyen rossz lesz az ilyen egyszínű városokban majd tevékenykedni. Én azt mondom, hogy nyugodtan akár támogathatnák is. Kicsit így kirívok a sorból, bár valószínűleg azért a pártfegyelem majd nálam is győzedelmeskedni fog ebben az esetben, de mindenesetre elgondolkodtató a tény, hogy azért nem olyan szörnyű ez a helyzet, legalábbis nekünk, Észak-Magyarországon sok-sok városban hatalmas lehetőségek nyílnak meg, ellenzék nem lesz velünk szemben, esetleg csak egy-egy képviselője található majd meg.
Nézzük tovább ezt a nagyon jó kis aránytalanságot! Ha azt nézzük, hogy például - maradok a saját pátriámnál, Egernél és Heves megyénél - eddig Egerben 25 képviselő volt, Heves megyében 40 képviselő volt; a mostani arányszámok alapján Egerben lesz 17, Heves megyében 15. Milyen arányos is ez a rendszer, az 50 ezer fős városnak 17 képviselője lesz, a 260 ezer fős megyei lakosságnak pedig 15. Nyilvánvalóan ez mind az arányokról szól, ahogy már itt elhangzott. Nos, ezek csak így gyorsan, hirtelen a számok, az adatok, amik mutatják azért, hogy milyen érdekes is ez a törvény.
(22.20)
De nézzünk egy kicsit komolyabban bele, hogy miről is van szó. Először is mindenképp megállapításként kell leszögezni, hogy Magyarországon komoly demokráciadeficit van, és Magyarországon - tetszik, nem teszik, a nyugat-európai példához képest - bizony a civil szféra messze-messze nem az, ami Nyugat-Európában működik. Mondom én, ugyancsak - hozzá kell tennem - civil szervezet képviselőjeként bejutott önkormányzati képviselőként - igaz, hogy már csak 5 vagy 6 napig leszek képviselő, mert nálunk az álláshalmozás nem működik; úgy látszik, ez frakciótól függ, hogy mely civil személy tartja jónak ezt a rendszert vagy éppen nem tartja jónak.
Nos, azért fontos a demokráciadeficit kérdése, mert mint Nyugat-Európában a civil társadalom nagyon komolyan valóban bele tud szólni az önkormányzatok működésébe, ott szinte természetes, hogy nagyon sokszor vannak olyan országok, ahol tanácskozási joggal vesznek részt az önkormányzati üléseken, nálunk ilyen egyáltalán nem létezik gyakorlatilag. Amikor arról volt szó, hogy majd a civilek ki tudnak harcolni különböző dolgokat, el tudom képzelni, hogy majd a városháza előtt esetleg tüntetnek, és így próbálják kiharcolni a jogaikat. Láttuk a Gyurcsány-kormány alatt, hogy milyen sok mindenre tudott hatást gyakorolni, mondjuk, a civil élet Magyarországon.
Nos, mit jelent mindez? Ez a gyenge civil élet, ez a demokráciadeficit? Gyakorlatilag nálunk azt jelenti, hogy valóban a polgármesterek a pénzek - mondjuk úgy hogy - etikátlan felhasználásával tudnak élni. Nem mondom azt, hogy törvénytelen, mert nem törvénytelen az, ha mondjuk egy kistelepülésen a polgármester háza előtt épül meg a járda, és nem, mondjuk, a falu másik végén, ezt csak egyszerűen etikátlannak szokták mondani. De ahogy itt már Ivády Gábor képviselőtársam elmondta, főleg a kistelepülések kérdésében: minél kevesebb a képviselő, annál könnyebb lebótolni a dolgokat.
Nos, mi lenne a cél ezzel szemben? Pontosan az, hogy a demokráciát erősítsük a önkormányzatokban, és szerintem leginkább a kistelepüléseken. Minél többen szóljanak bele a helyi közügyekbe, és ha Magyarországon persze elsősorban talán gazdasági, de nyilván szociológiai okok miatt is kevesen foglalkoznak a helyi közügyekkel, akkor talán nem árt, ha olyan - hogy mondjam? - ráhatással él az állam, hogy minél több képviselő legyen bent az önkormányzatokban. Akkor mindjárt felmerül - főleg a 2000 fő alatti települések tekintetében -, hogy mennyibe kerülnek a képviselők. Kérem szépen, talán nem arról kellene vitatkozni, hogy itt kevesebb legyen a képviselő, főleg a kistelepüléseken - azzal egyetértek egyébként én is, hozzá kell tennem, hogy a nagyobb városokban, megyékben csökkenjen a képviselők száma, csak hát nyilván máshogy, mint ahogy itt elő van terjesztve, de az, hogy kistelepüléseken is, azzal nem értek egyet.
Mert nagyon egyszerű. Ha önök azt gondolják, hogy itt rengeteg pénz megy el a képviselők tiszteletdíjára, egyrészt ez nem igaz. Mert nagyon sokan nem vesznek fel tiszteletdíjat, akik felvesznek, sokszor odaadják valamilyen adományként, de ha mégis úgy gondolják, hogy sokat vesznek fel, elég lenne az önkormányzati törvényben meghatározni azt, hogy adott esetben mi az a maximum - egy-két-három-négyezer forint -, amit az ilyen kistelepüléseken felvehetnek a képviselők. És mindjárt megoldanák azt a hatalmas költséget, ami szerintem nem éri el a százmilliót sem a kistelepülések tekintetében, ami kiadásra kerül.
Nos, én úgy gondolom, hogy elsősorban talán a képviselői jogállásról kellene még beszélni és elgondolkodni, hogy amikor itt csak fűnyíróelvszerűen, vagy nem is fűnyíróelvszerűen, hanem elég érdekes módon csökkentjük a képviselők számát, akkor miért nem foglalkozunk azzal, hogy az önkormányzati képviselők valóban mit csinálnak az önkormányzatokban. Milyen munkarendjük van? Mi a jogállás? Milyen kötelezettségeik vannak? Mik a felelősségeik? Erről kellene beszélni, mert valóban, ezt is Ivády Gábor képviselőtársam mondta, az emberek elsősorban azzal nem értenek egyet, hogy valaki képviselőként semmilyen munkát ne folytasson, akármilyen testületben is legyen. Ezen kellene változtatni minél gyorsabban, és akkor teljesen máshogy gondolkodnának a helyi települések lakói is a képviselőkről.
De lehetne gondolkodni a képviselők továbbképzéséről. Példának okáért például a kistelepüléseken. Miért nem ezzel foglalkozunk? Mert ez az egyik óriási nagy baj: kistelepüléseken gyenge az értelmiség jelenléte, ez egyértelmű, és bizony, születnek olyan döntések, hogy az ember haja szála is égnek áll adott esetben, de ez sokszor azért van, mert valóban, adott esetben nem értenek hozzá. De ha csak egy kis továbbképzést hajtana végre a magyar állam vagy ilyen törvényi rendelkezéseket hozna, már sokat változhatna a munka az önkormányzatokban. De szerintem még az sem lenne olyan rendkívüli eretnek dolog, ha valamilyen feltételrendszerhez is kötnénk azt, hogy valaki képviselő lehessen adott esetben. Nem árt, ha mondjuk írni, olvasni tud, ezért ezt szögezzük le. De most jelen pillanatban nem kell, hogy írni, olvasni tudjon ahhoz, hogy képviselő legyen valaki.
Nos, az adatok a kistelepüléseknél, ha megnézem, hogy mik az eddigi rendszer számai, akkor azt látom, hogy 100 lakosig 3 fő, 600 lakosig 5 fő, 1300 lakosig 7 fő, 3000 lakosig 9 fő, 5000-ig 11, 10 000-ig 13 fő volt a képviselők száma. Most nézzük, mi az új javaslat! 100 lakosig 2, 1000-ig 4, 5000-ig 6, 10 000-ig 8.
Ez az új javaslat tényleg nagyon szép katonás. Ezt el kell ismerni, ilyen szép, kerek számokat nem is lehetne jobban kitalálni. De vajon az előző, a '94-es törvényben miért hoztak akkor ilyen számokat, hogy 600, 1300 meg 1500? Miért ezekhez kötötték? Miért nem 1868, mondjuk, a lakosok száma, és ott lett volna 9 képviselő?
Megmondom, hogy miért. Nagyon egyszerű az ok. Azért, mert ez sokkal jobban igazodik a magyar településszerkezethez. Ilyen egyszerű. A magyar településszerkezet nem úgy alakult ki, hogy 100, 1000, 5000 és 10 000 fő. Ha megnézik, annak idején statisztikákat is használtak, hogy mégis nagyjából hogyan legyen ez a választási rendszer, és ez jött ki, mert ez alkalmazkodik a településszerkezethez, mondom még egyszer.
Nos, még egy gondolat a kislistával és a nagylistával kapcsolatban. Kérem szépen, ha ezt megszüntetjük, mit fog jelenteni a megyék tekintetében? Nagyon egyszerű. Gyakorlatilag azokból a városokból fognak kikerülni a képviselők, amelyek a legtöbb lakosúak az adott megyében. Teljesen logikus, hogy Heves megyében a harminc-egynéhány ezer lakosú Gyöngyös városa fogja eldönteni gyakorlatilag, hogy kik legyenek a képviselők, mert ott teljesen logikus, hogy a gyöngyösiek nagyrészt lehetőleg a saját helyi képviselőikre fognak szavazni, nem pedig adott esetben egy tiszanánai jelöltre, vagy mondhatnék bármilyen, sokkal kisebb települést.
Ez a 15 képviselő, aki megmaradt Heves megyében, állítom, hogy Gyöngyösről fog kikerülni, esetleg egy-két hatvani még bele fog férni talán a képviseletbe, és a kistelepülésekről gyakorlatilag esetleg egy-két képviselő valahogy a listán majd még helyet kap, de nagyon nem, mert annyira nem lesznek ismertek, természetesen. Nos, nem tudom, hogy ez-e a cél, de a jelenlegi tervezet szerint mindenképp így fog ez működni.
Nos tehát, summa summarum: a megyei önkormányzatokban ugyebár nagyrészt csak városi képviselők fognak ülni, a kistelepüléseken jóval kevesebb képviselő lesz. Mondhatnám a saját egyik kis falvamat, Aldebrőt, ahol a mostani hétről négyre fog lecsökkenni.
Mit jelent ez az én olvasatomban? Az én olvasatomban azt jelenti, hogy bár a Fidesz programjában a vidékfejlesztés prioritásként szerepel, és ez egy nagyon szép szólam, de az első törvény, amit meghozunk, nem más, mint hogy elvesszük a települések képviselőit, megyei önkormányzatokba lehetőleg be sem juttatjuk ezeket a képviselőket. Kérem szépen, az elmúlt nyolc évben az MSZP elvette a kistelepülésektől az iskolákat, elvette a postákat, elvette a közbiztonságot, hogy így fogalmazzak, sok mindent, de leginkább az emberek hitét vette el. Ha önök ezt így megszavazzák, akkor most a képviselőket veszik el.
Kérem szépen, én azt szeretném, ha a falurombolásnak az eddigi üteme nem folytatódna a Fidesz-kormányzás idején is, és gyakorlatilag azt, hogy elsorvasztotta az MSZP a falvakat Magyarországon, nem pecsételné meg politikailag a Fidesz azzal, hogy sokkal kevesebb képviselőt és ezáltal sokkal kisebb politikai erőt képviseljenek a helyi kistelepülések a magyar közéletben. Gondolják át még egyszer ezt a javaslatot!
Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
