DR. HORVÁTH ZSOLT
DR. HORVÁTH ZSOLT
DR. HORVÁTH ZSOLT (Veszprém), a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Hölgyeim és Uraim! Az előzőekben elhangzottaknak megfelelően én is szeretném elmondani és indokolni önöknek, hogy miért került benyújtásra a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény, amelynek létrejöttéhez, ahogyan már elhangzott, alkotmányos hátteret ad az alkotmány elfogadott módosítása, amely szerint a minisztériumok és a kormány alá rendelt szervek alkalmazottainak jogállását, díjazását, továbbá a felelősségre vonásuk módját külön törvény szabályozza. Ez a módosítás egyébként számos ponton helyre teszi a központi közigazgatásban a közszolgálati jogviszony eredetileg elvárt viszonyrendszerét.
Röviden összefoglalva, pontokba szedve a törvényjavaslat a következő új pilléreket fekteti le. A tudományos és szakmai közvélemény egyébként régóta megkülönbözteti az államigazgatás és a közigazgatás fogalmát. Ebből logikusan következik, hogy a különböző típusú nagy szervrendszerekben különböző jogállású tisztségviselők dolgozzanak. Ezt megvalósítva a kormány elválasztani tervezi a köztisztviselő és a kormánytisztviselő fogalmát. A kormánytisztviselő lényegében a kormányzati, tehát közvetlenül a végrehajtási, hatalmi ág alá tartozó államigazgatási alkalmazottakat jelenti. A törvény célja, hogy az állampolgárok érdekeit képviselő végrehajtás visszanyerje a tekintélyét, és jelezze, hogy a kormánytisztviselő nagyobb felelősséggel is tartozik.
A kormány ezzel a törvényjavaslattal nyitott, gyors és rugalmas rendszert szeretne kidolgozni. A kormány a közigazgatás gazdaságosságának és hatékonyságának növelése érdekében a szakmai kiválasztás, a magasabb követelmények érvényesülését vezeti be. Mindezek megvalósítását a következőkkel kell indokolni. Ahogyan említettem, a tudományos és szakmai közvélemény régóta megkülönbözteti az államigazgatás és a közigazgatás fogalmát, amelyben a közigazgatás egy nagyobb halmazt képez, miközben az államigazgatás szerves részét képezi az előbbinek. Az államigazgatás egyébként már a korábbi szabályozás szerint is az államigazgatás kormányzati központi szervei mellett az országos hatáskörű szerveket, a dekoncentrált szerveket, illetve a helyi illetőségű szerveket jelentette. Az önkormányzatiság rendszerváltáskori megjelentével azonban a közigazgatás és az államigazgatás megkülönböztetése fogalmilag is komolyabb elválasztást igényelt. Az államigazgatás és a közigazgatás tehát ennek a fogalmi rendszernek megfelelően különválasztandó.
Az új szabályozás szerint a kormánytisztviselő lényegében a kormányzat, tehát közvetlenül a végrehajtási hatalmi ág alá tartozó államigazgatási alkalmazottakat jelenti, azaz olyan személyeket, akik például nem az önkormányzatiság vagy egyéb speciális körülmények között dolgoznak. Ennek megfelelően a törvény hatálya a Miniszterelnöki Hivatal, a minisztériumok, a kormányhivatalok, a központi hivatalok, a központi államigazgatási szervek és területi helyi szervei, a kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve, a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező szerv, a rendőrség tisztviselőinek és ügykezelőinek közszolgálati jogviszonyára terjed ki. A törvény célja tehát az, hogy a kiemelt, nagy felelősséget magukon viselő kormányzati tisztviselők külön státust kapjanak, vagyis az állampolgárok érdekeit is képviselő végrehajtás visszanyerje a tekintélyét, de egyben jelezzen, hogy a kormánytisztviselő nagyobb felelősséggel is tartozik.
Egy következő elem indokolásaként én is kiemelem és elmondom: az államigazgatási közszolgálat egyik fontos lényege, hogy nem egymás mellé rendelt felek szabad és csak a jogszabály keretei között zajló egyeztetésének és megállapodásának tárgya és eredménye, hanem ez esetben az állam kinevezéssel felkéri a jogszabály által részletesen kidolgozott feltételrendszer szerint a jövendő köztisztviselőt, kormánytisztviselőt feladat és tisztség ellátására.
(17.40)
Szintén indokolandó törekvése a törvényjavaslatnak, hogy a jogalkotó a magyar közigazgatás-tudomány hagyományaival párhuzamosan leteszi voksát amellett, hogy a közigazgatás gazdaságosságának és hatékonyságának növelése nem jelent a jogállam eszméjével való szembenállást. Továbbá a jogállam csak hatékony közigazgatással valósítható meg.
A fentieket figyelembe véve a kormánytisztviselők értelemszerűen magasabb státusához, többletjogosultságaihoz többletfelelősség is kell hogy társuljon. A többletfelelősség elve a szakmai kiválasztást, a magasabb minőségi elvárásoknak való megfelelést kell hogy jelentse. A törvényjavaslat álláspontja szerint az államot szervezeti szempontból a bekövetkező mennyiségi és minőségi változásoknak megfelelően kell átalakítani. Ez pedig megköveteli a hivatásos és jól képzett szakapparátus növelését, továbbá egy erős, központi irányító apparátus kiépítését.
A jogalkotó eddig a magasabb sztenderdek érvényesülését figyelembe vette ugyan, azonban a fejlődés és a gyakorlat hatékonysági problémákra mutatott rá. A vezető közigazgatási dolgozók között a túlzott processzuális szemlélet, tovább természetesen az életpályamodell hasznosságának beismerése mellett a túlzottan megerősített védelem hajlamossá teheti, tehette a dolgozókat a kevésbé hatékony munkavégzésre. Mindezen túl a verseny nagyfokú kizárása a rendszerből a rugalmas ügyintézést és az ügyfélbarát közigazgatást mint fontos jogalkotói célt is hátráltatja. A nehézkes, rutinszerű, komplikált bürokratikus ügyintézést csak egy újabb típusú közigazgatási szemléletmód képes átstrukturálni.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mi az igazi célja ennek a törvényjavaslatnak? Az, hogy az államigazgatás és a közigazgatás szétváljon. Az, hogy az államigazgatást kormánytisztviselők, a közigazgatást köztisztviselők segítsék. Az, hogy a kormánytisztviselők más jellegű feladatot lássanak el, mint a köztisztviselők vagy más jellegű felelősség vonatkozzon rájuk, mint a köztisztviselőkre; hogy más jellegű bérezés vonatkozzon rájuk, mint ahogy eddig is, mint a köztisztviselőkre; hogy más jellegű szabályok vonatkozzanak ennek megfelelően rájuk, így jobban érvényesüljön a hatalmi ágak szétválasztása. A cél pedig természetesen egyértelmű: egy jól felkészült, hatékony apparátus, amelynek kialakítása mellett természetesen a gazdaságosságot is figyelembe kell venni.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindezen indokok mellett kérem a támogatásukat egy hatékonyabb közigazgatás megvalósítása érdekében. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Fidesz padsoraiban.)
