DR. SZAKÁCS IMRE
DR. SZAKÁCS IMRE
DR. SZAKÁCS IMRE, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A mai napon az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság megtárgyalta Navracsics Tibor, Répássy Róbert és Rétvári Bence T/45. számú törvényjavaslatát a kormánytisztviselők jogállásáról. A bizottságnak két kérdésben kellett döntést hoznia, egyrészt a napirendrevételről, másrészt pedig az általános vitára való alkalmasságról. A bizottság többségi 18 igen szavazattal mind a tárgysorozatba-vételt, mind pedig az általános vitára való alkalmasságot támogatta. Mint az elnök úr felvezetőjéből kiderült, a bizottságban többségi és kisebbségi vélemény is kialakult. Én a többségi véleményről szeretném tájékoztatni a tisztelt Házat.
Elhangzott a vita során, hogy a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényt a múlt héten az Országgyűlés jelentős többségi szavazatával elfogadott alkotmánymódosítás alapozza meg, hiszen az alkotmány 40. § (3) bekezdésében a következő alkotmánymódosítást fogadta el a tisztelt Ház: “A minisztériumok és a kormány alá rendelt szervek alkalmazottainak jogállását, díjazását, továbbá felelősségre vonásuk módját külön törvény szabályozza.” Nos, ez az a külön törvény, amelyik ezt szabályozza.
A vita során elhangzott, hogy a kormánynak az a joga, hogy a kormányzati struktúrát, illetőleg azoknak a munkatársaknak, akik a kormányzati munkában korábban köztisztviselőként, mostantól pedig - ha a parlament elfogadja a törvényjavaslatot - kormánytisztviselőként fognak dolgozni, a jogállását, munkaszabályait és díjazási szabályait megállapítsa a törvény, ez szükséges is, hiszen - szintén a vitában elhangzott, hogy - a jelenlegi tizenhárom minisztériummal szemben nyolc minisztérium lesz a jövőben. Nyilván nem sok értelme van az olcsóbb államigazgatásnak, az olcsóbb állami működés bevezetésének abban az esetben, ha a minisztériumok száma jelentősen csökken, ugyanakkor az a köztisztviselői vagy kormány-tisztviselői kar, amely korábban a minisztériumokban volt, egy az egyben továbbvinné a munkát az új minisztériumokban. Ez mindenképp hozzátartozik.
Répássy Róbert már említette és a vitában is elhangzott, hogy egy fontos eleme az új javaslatnak, hogy a tavalyi 2009/67. számú alkotmánybírósági határozatban foglaltakat is kezeli a törvény. Nevezetesen arról van szó, hogy aránytalanság állt fenn az Alkotmánybíróság szerint a jogviszony szabad felmondásának jogában. Egyik oldalról a munkavállaló köztisztviselő kéthavi felmondási határidővel ezt megtehette, a másik oldalról az állami, illetve minisztériumi munkáltató ezt nem tehette meg, csak jelentős időbeli eltéréssel. Ezt az aránytalanságot is próbálja a törvény rendezni.
A vitában elhangzott, hogy a munkavégzésen túl további jogosultságokat is rendez a törvény, amely adott esetben a köztisztviselőből kormánytisztviselővé válók esetében a teljesítményarányos díjazást is lehetővé teszi, illetőleg olyan változások történtek, illetve történnek a törvény elfogadásával, ami lényegesen javíthatja a köztisztviselői, közszolgálati munkát, s azt az elvárást, amit az állampolgárok megfogalmaznak az államigazgatással szemben, hatékonyabban lehet megtenni.
Én a bizottság többségi véleményét tolmácsoltam. Köszönöm a lehetőséget, hogy ezt előadhattam. Köszönöm. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)
