SZILÁGYI PÉTER

Teljes szövegű keresés

SZILÁGYI PÉTER
SZILÁGYI PÉTER, az LMP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. A központi államigazgatási szervekről szóló törvényjavaslat vitájában már kifejtettük az álláspontunkat és az aggodalmunkat az új közszolgálati jogviszony megteremtésével kapcsolatban, ugyanakkor bíztunk abban, hogy a kormányoldal szem előtt tartva a közigazgatás hatékonyságát, a közszolgálatban dolgozók pártsemlegességét és függetlenségét, egy számunkra is elfogadható javaslattal áll elő. Sajnos, nem így történt.
Bár a javaslat tartalmaz néhány szimpatikus, a hatékonyság növelése irányába mutató rendelkezést, az számunkra összességében elfogadhatatlan. Még mindig nem világos, hogy miért nem fér bele ez a javaslat a köztisztviselői törvénybe, ahol eddig is voltak a kormánytisztviselőkre vonatkozó szabályok. Véleményünk szerint a közszférán belüli kasztosodás nem egészséges dolog. Az helyes, hogy magas követelményeket támasztanak, és a megbecsülés is ennek megfelelő, mégis indokoltabb volna egy egységes közszolgálati rendszer, amelyen belül akár a községi önkormányzati tisztviselő is felérhetne a csúcsra a megfelelő címek, juttatások megszerzésének lehetőségével.
Az erős állam építését célzó erőfeszítések egyikeként ezzel a javaslattal is abba az irányba mozdítja el a kormányzat a dolgokat, hogy ne legyen esély egy olyan, viszonylag stabil köztisztviselői elit kialakulására, amely képes az önálló tájékozódásra, gondolkodásra, a helyzetelemzésre, az alternatívák feltárására, a politikusokkal, más hivatalviselőkkel, civil szervezetekkel való együttműködésre, és amely ugyanakkor képes ellenállni az érdekképviseletek nyomásgyakorlásának.
A rövid határidőn belüli, indokolás nélküli elbocsátás lehetőségének megteremtése elősegíti azt, hogy szuverén gondolkodású köztisztviselők helyett szervilis mamelukok töltsenek be különféle tisztségeket a minisztériumokban és egyéb kormányzati szervekben. Számos más munkavállaló helyzetéhez hasonlóan immár a köztisztviselői pozíció is sérülékennyé válik majd, ami kedvez a főnökökhöz való túlzott lojalitás eluralkodásának.
Egy szó mint száz, katonai logikájú, erősen hierarchikus állam épül, amely első látszatra erősnek tűnhet, de amely a tisztviselő kiszolgáltatottsága, erős személyi függése miatt valójában igencsak sebezhető lesz. Valójában nem az állam katonai, bürokratikus értelemben vett erősítése lenne ma aktuális, hanem az, hogy miként hozhatunk létre okos, a közérdekeket maximálisan szem előtt tartani képes államot.
A köztisztviselői státusok jövőbeli fokozott sebezhetőségét cseppet sem ellensúlyozza majd az a körülmény, hogy a kormány-tisztviselői pozíció betöltése pályázati eljárás útján viszonylag magas képzettségi követelmények megfogalmazása mellett történik majd. Nem érdektelen megemlíteni, hogy a tervezet szerint a pályázatok elbírálásába be lehet vonni a munkavállalók érdekszervezetét, de ez nem lesz kötelező.
(18.30)
Tisztelt Előterjesztők! Lenne egy kérdésünk arra vonatkozóan, hogy a köztisztviselői etikai kódex hogyan fog viszonyulni az új jogviszonyhoz. Külön etikai kódexet szeretnének létrehozni, vagy pedig a köztisztviselőkre vonatkozó etikai kódex lesz irányadó?
Szeretném ismertetni a felmondási időhöz kapcsolódó aggályunkat. Jelenleg a köztisztviselők kiemelt munkajogi védelmet élveznek, ezt és a kiemelt fizetést tekintik a fejlett Nyugaton a független és a mindenkori kormányzathoz lojális köztisztviselői kar zálogának. A javaslat a felmondási időt két hónapban határozza meg.
Ez a szabályozás szerintünk felháborító, azt eredményezi, hogy a mindenkori kormány egy az egyben lecserélheti a teljes köztisztviselői kart, vagyis azt nem csak vezetői szinten alakíthatja át. Ehhez képest tetszőleges nagyobb cégnél a kollektív szerződés keretein belül lényegesen komolyabb munkaügyi védelem illeti meg az alkalmazottakat, ez előrevetítheti a durva tisztogatást az állami szférában. Az az érv, hogy dinamikusabban tudják átalakítani az állami szférát, nem állja meg a helyét. Aki adópolitikával foglalkozott eddig, holnaputántól nem ért a területalapú támogatásokhoz vagy a Japánnal való kapcsolatokhoz.
Szeretnék rátérni a kormány-tisztviselői jogviszony munkáltatói megszüntetésére. A kormányzatban szükséges transzparencia és függetlenség ellen hat, ha a munkáltató indoklás nélkül szüntetheti meg a kormánytisztviselő jogviszonyát. Önök, tisztelt előterjesztők - hozzánk hasonlóan -, hatékony, szakmailag felkészült kormányzati politikában érdekeltek. A köztisztviselők magasabb fokú védelme záloga annak, hogy pártpolitikától nem befolyásoltan, függetlenül végzik magas szintű szakmai tevékenységüket. Hogyan fér ez össze azzal, hogy a munkáltató nem lesz köteles szakmai alapon megindokolni a kormánytisztviselő alkalmatlanságát?
Természetesen itt nem csak morális aggályaink vannak. Az Európa Tanács európai szociális chartájának 24. cikkében úgy rendelkezik, hogy a felek elismerik a dolgozók jogát ahhoz, hogy munkaviszonyukat ne lehessen megszüntetni tényleges ok nélkül, amely összefügg képességükkel, magatartásukkal vagy a vállalkozás, létesítmény vagy szolgálat működési szükségleteivel. Az Európai Unió alapjogi chartájának 30. cikkelye szerint az uniós joggal, valamint a nemzeti jogszabályokkal és gyakorlattal összhangban minden munkavállalónak joga van az indokolatlan elbocsátással szembeni védelemhez. Az ET hivatkozott egyezménye és az EU alapjogi chartája egyértelműen tiltja a valós indok nélküli elbocsátást, amely követelményeknek a törvényjavaslat nem felel meg, így az sérti az alkotmány 7. § (1) bekezdésének és 70/B. §-ának rendelkezéseit.
Csatlakoznék az előttem szólóhoz, a hatálybalépés időpontjával is problémánk van. Bármilyen tartalommal is lép hatályba a javaslat, nem tartjuk célravezetőnek a háromnapos hatályba léptetést, ugyanis az olyan kirívóan rövid, hogy az a kellő felkészülési idő alkotmányos követelményeit bizonyosan sérti.
Ahogy korábban említettem, céljaink egybeesnek a tekintetben, hogy szakmailag felkészült, hatékonyan dolgozó köztisztviselőkre és kormánytisztviselőkre van szüksége nemzetünknek. Az LMP frakciója több módosítást is benyújtott a javaslathoz, amely ezt segítené anélkül, hogy a köztisztviselőkből kormánykatonákat csinálna.
Kérem önöket, tisztelt előterjesztők, fontolják meg javaslatainkat. A javaslat jelenlegi formájában a Lehet Más a Politika számára nem támogatható.
Köszönöm. (Taps az LMP soraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem