DR. GAUDI-NAGY TAMÁS
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! Szávay képviselőtársam nagyon részletes és okszerű indokát adta ennek a bizonyos módosítási javaslatnak, amelyet valóban fundamentálisnak érzünk, hiszen ez az emléktörvény vagy összetartozási törvény valóban azon túl, hogy egy deklaratív norma, amelyik nagyon fontos az emléktörvények sorában - vissza lehetne hosszan menni: a Rákóczi szabadságharcról, az 1848-as szabadságharcról, az 1956-os szabadságharcról vannak szép emléktörvényeink -, itt azonban sokkal többet kellene tenni. Tehát én is arra inteném, arra hívnám föl, a jogszabály megfogalmazását alkalmazva arra intenénk a Fidesz-KDNP-többséget, hogy valóban kodifikálja be, tegye megkerülhetetlenné, kormányzati kötelezettséggé, hogy az oktatási rendszeren belül itassa át, vezesse be, ismételten találkoztassa össze a magyar embereket azzal a gondolatkörrel, amelynek valóban az a fundamentuma, hogy a magyar állam és a magyar nemzet határai nem esnek egybe.
Az általános vitában már utaltam rá, hogy a Magyarok Világszövetsége 2010 májusában szintén egy saját törvénytervezetet tett le az asztalra a nemzeti emléknappá nyilvánításról és ennek a tragédiának a magyar társadalomba való üzenetének az eljuttatásához. Itt azért nem lehet megkerülni azt a kérdést, hogy nem elég az oktatási rendszerbe való átvitele, emléknapok, megemlékezések tartása, hanem olyan jellegű kultúrpolitikát kell folytatni, ahol intézmények, kiadványok, médiatermékek, tudományos kutatások, konferenciák, találkozók, viták folyamata indul el. Sőt mi több, továbbmegyünk: a Jobbik programja kifejezetten tartalmazza azt a kitételt, hogy el kell indítani egy olyan hagyományt az általános iskolai és középfokú oktatási rendszerben, hogy az osztálykirándulások egy része vagy legalább egy évben egyszer elcsatolt területen működő magyar közösséghez vezessenek.
Tehát rengeteg olyan ötlet és lehetőség van, amit, úgy gondolom, ki lehetne használni. Persze azzal, hogy most a törvénybe nem kerül be, nem mondjuk azt, hogy tragédia történik. De nagyon bízunk benne, hogy a majdan felálló kormányzat konkrét kormányrendeletekkel vagy minisztériumi rendeletekkel megteszi a lépéseket annak érdekében, hogy a magyar társadalomban végre valóban tudatosodjon az, hogy nemcsak milyen meglepetés, hogy mondjuk, Székelyudvarhelyen magyarul beszél valaki, hanem lényegében nemzettársainkról van szó, éljenek akár a Felvidéken, a Délvidéken, Kárpátalján vagy Erdélyben.
És még azt se felejtsék el, hogy van egy Trianon Múzeumunk Várpalotán, amelyik alapítványi formában működik, meglehetősen mostoha viszonyok között. Nagyon méltó és szükséges dolog lenne, hogy ne csak Terror Háza működjön hatékonyan, szemléletesen bemutatva a magyar történelemnek egy nagyon nehéz időszakát, hanem bizony legyen egy Trianon-múzeum akár Budapesten is, amely hatalmas anyaggal hatásosan mutatja be a világ bármely tájáról érkező emberek számára, elsősorban természetesen a magyar fiatalok számára, hogy milyen fontos tudatában lenni annak, hogy az a csonkolás, ami megtörtént 1920-ban, valóban nagyon súlyos sebeket ejtett a nemzet testén.
Végül, de nem utolsósorban egy idézetet szeretnék ennek indokolásául felhozni. Francesco Nitti akkori olasz miniszterelnök nem kevesebbet mondott erről a csonkolásról, mint hogy “Magyarország megcsonkítása annyira becstelen, hogy senki nem vállalja érte a felelősséget. Mindenki úgy teszi, mintha nem tudna róla. Mindenki szemérmesen hallgat. A népek önrendelkezési jogára való hivatkozás csak hazug formula. Nincsen olyan francia, angol vagy olasz, aki elfogadná hazája számára azokat a feltételeket, amelyeket Magyarországra kényszerítettek.” Hát innét és e helyütt közöljük, hogy ez a mondás igaz ránk is, igaz kell hogy legyen végre ránk is, magyarokra.
Tehát igenis ki kell mondanunk azt, hogy nekünk magyaroknak ez a trianoni békediktátum és annak 1947-es jóváhagyása elfogadhatatlan. És minden egyes esetben szükséges arra is rámutatni, hogy nem elég önmagában az emlékezés, nem elég a szép szavak deklarálása, hanem a békerendszer felülvizsgálatára, ha úgy tetszik, revíziójára kell törekedni abban az értelemben, hogy ez összeegyeztethető legyen a nemzetközi joggal, akár a békés határváltoztatások lehetőségével, de mindenképpen a legmagasabb szintű önrendelkezési jog követelése formájában kell megnyilvánuljon elszakított sorba élő testvéreink számára és velük egyeztetett módon.
Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
(23.30)
