IVANICS FERENC
IVANICS FERENC
IVANICS FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Előterjesztők! Azt gondolom, hogy tényleg egy olyan törvény fekszik előttünk, amely már régóta el kellett volna hogy jöjjön ide az Országgyűlés képviselői elé, és ebben a formában. Mert a törvény maga pontosan kifejezi mindazt, amit gondolni lehet, mindenre vigyáz, nehogy megsértse más nemzetek jogát, ahogyan Lendvai Ildikó az előbb használta, más nemzetek becsületének kétségbe vonása nélkül fogalmazza meg mindazt, ami velünk történt kilencven évvel ezelőtt és azóta.
Ami miatt én fontosnak gondolom, hogy erről a törvényjavaslatról és módosító indítványról beszéljek, az az a szemlélet, ami gyakorlatilag most több mint egy hete itt a parlamentben megvalósul.
Az ajánlás 6. pontjához szeretnék hozzászólni, ez az a bizonyos május 9-ei módosító indítvány. Azt gondolom, hogy ez a módosító indítvány pontosan megmutatja azt, amiben a Fidesz másképpen tervezi a jövőt. Az elmúlt héten többször elhangzott, hogy a szavazófülkékben véghezvitt forradalom okán most egy másfajta gondolkodás jön el. A “forradalom” szó, mint ahogyan én ezt a múltkor elmondtam itt, gyökeres változást jelent. És igen, mi gyökeres változást szeretnénk.
Hiller István itt az előbb az érvelésében úgy indokolta ezt a módosító indítványt, amelyben azt mondta, hogy az európaiság a Trianonra adott válasz - ezt jól értelmeztem, ugye? (Dr. Hiller István közbeszól.) Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag megint belekeverünk valami mást, megint nem a saját ügyünkkel foglalkozunk, megint nem azzal nézünk szembe, ami a miénk. Csak ha biztos alapokon állunk, csak ha saját magunkban rendeztük a kérdést, akkor lehet kifele tekinteni.
Azt gondolom, hogy ez a törvényjavaslat erre kiváló alkalmat teremt. 1920 után ebben az országban 27 évig még európaiság volt. A két háború között ez egy európai ország volt. A második világháború elvesztése után… (Dr. Hiller István: A zsidótörvények…- Közbeszólás a Jobbik soraiból. - Az elnök csenget.) Én úgy tudom, hogy Németország is Európához tartozik, attól függetlenül nem megvédve azokat a törvényeket. Tehát sajnos az európai történelembe sok minden beletartozik - sajnos.
Az, hogy Magyarország idejutott, két diktatúrának köszönhető: a fasizmusnak és a kommunizmusnak. Ahhoz, hogy elvesztettük az európaiságunkat, hogy eltűntünk Európa térképéről, mind a két ideológiának súlyos köze van. Mind a kettő Magyarország és az emberiség ellensége. Tehát azt gondolom, hogy a május 9-ét ezért is felesleges idekeverni, mert bizony a Trianon nem az európaiságunk elvesztését jelentette, hanem egy egész más helyzetet teremtett számunkra.
A második gondolatkör, amiről beszélni szeretnék, az az, hogy merünk-e nemzeti kérdésekben megszólalni, vagy megint bekeverjük az internacionalizmust.
(23.50)
Megint próbálunk másokhoz nyúlni, másokhoz kapaszkodni, vagy azt mondjuk, hogy igen, itt állunk mi, magyarok, 90 év ilyen történelem után, és ez a véleményünk Trianonról. Vagy megpróbáljuk megint elhelyezni valahová. Ez egy súlyos trauma, amely bennünket ért, hiszen az ország óriási kapacitásokat vesztett, de ez a szembenézés nem megy anélkül, ha nem magunkon kezdjük a rendbetételt, ezért a nemzeti kérdésekkel kell foglalkozni és nem a nemzetközi kérdésekkel; ebben a szóhasználatban talán már nem annyira sértő, bár azt gondolom, az internacionalizmus jól mutatja azt a gondolkodásbeli fordulatot, amit a szavazófülkékben is vártak az emberek, és megadtak lehetőségként a Fidesznek.
A szembenézésről már beszéltem, azt gondolom, hogy ez a törvény jól mutatja ezt, hiszen a paragrafusai alkalmat teremtenek arra, hogy minden aspektusból végiggondoljuk. Bent van az emlékezésnek több formája is. Bent van az, hogy ez az oktatásban is elengedhetetlenül szerepeljen, és a mindennapi gondolkodásnak természetes része legyen.
Egy dologra szeretném még felhívni azok figyelmét, akik 2004. december 5-ével még mindig nincsenek tisztában. 2004. december 5-e a magyar társadalomban egy olyan törésvonalat mutatott meg, amely nem a bal- és jobboldal között húzódott, amely nem a Szocialista Párt és a Fidesz között húzódott, hanem azok között húzódott, akik ismerték és értették a határon túli magyarok problémáit, szemben azokkal, akikkel el lehetett hitetni, hogy ezek az emberek vészt hoznak rájuk.
Ezért volt lehetséges az, hogy egyébként tisztán baloldali körzetekben is győzni tudott érvényes eredménnyel a decemberi népszavazási kezdeményezés. Ezért tartom fontosnak azt, hogy a paragrafus utolsó előtti bekezdésében megfogalmazottaknak megfelelően tényleg ne hagyjuk elveszni Trianont, tudjunk róla békében és csendben beszélni úgy, hogy nem hallgatunk el belőle semmi részletet úgy, hogy ezzel nem támadunk más nemzetekre, de eközben megtartjuk mindazt az értéket, amit mi ezer éven keresztül a Kárpát-medencében felhalmoztunk.
Ha így van ez a dolog, akkor tölti be a nemzeti összetartozásról szóló törvény a hivatását, mert akkor lehetőséget teremt a jövő nemzedékének arra, hogy büszkén és emelt fővel nézzen bármely más nemzet tagjának a szemébe.
Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz, a KDNP és a Jobbik padsoraiban.)
