DR. FÓNAGY JÁNOS
DR. FÓNAGY JÁNOS
DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr, és köszönöm a képviselőtársaim türelmét.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az a délelőtti miniszteri meghallgatások során is elhangzott és az expozéban is, hogy legjobb meggyőződésünk szerint az állami tulajdon irányítása jelenleg széttagolt intézményrendszerben működik. A vagyontörvényben keveredik a hatósági, a tulajdonosi, a gazdálkodási és a szakmai alágazati célok megvalósítása. Az irányítás és az ellenőrzés - mint ahogy önök is mind a bizottsági ülések során, mind most elmondották - minősége, feltételrendszere nem egységes és nem következetes.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő működése számos ponton indokolatlanul kivételt képez a gazdasági társaságokról szóló törvény szabályai alól. A Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács polgári jogi szempontból semmilyen jogképességgel nem rendelkezik, jognyilatkozatot nem tehet, az állam törvényes képviseletét nem láthatja el. Hatásköre ugyanis a magyar állam tulajdonosi jogainak és kötelezettségeinek gyakorlása. Ez a vagyontanács a jelenlegi szabályok szerint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek ténylegesen nem része, annak ügyvezetését, valamint a tulajdonosi döntésekkel kapcsolatos feladatokat kívülről látja el. Ez az intézményesített átláthatatlanság és ellenőrizhetetlenség rendszere, amelynek a sukorói beruházás vagy a Malév privatizációja az emblematikus példája, de hozzátehetem a Schiffer képviselő úr által említett sávolyi példát is.
Egyes ellenzéki képviselők véleményével ellentétben az új rendszer eredményeképpen legjobb meggyőződésünk szerint nem lesz széttagoltabb az állami vagyongazdálkodás struktúrája, mivel az általunk javasolt és a kormánystruktúra során kialakított új egység önálló ágazatként a Nemzeti Fejlesztési Miniszteriumban testesül meg, amelynek felügyelete alatt működik két nevesített tulajdonos joggyakorló, a Magyar Vagyonkezelő Zrt. és a Magyar Fejlesztési Bank mint speciális joggyakorló.
A vagyontörvény előírása ellenére a struktúra ma kifejezetten széttagolt, mint említettem, mivel az MNV, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő a rábízott vagyonnak csak mintegy 12-13 százalékát kezeli közvetlenül, a többi vagyon más vagyonkezelők kezelésében van. Az önálló ágazatként történő vagyongazdálkodást megteremtő új szabályozás ezt az arányt fordítja meg, és ez reményeim szerint általánosságban némiképpen válasz is.
A vagyontörvény módosításával kialakítandó új, önálló ágazati szakpolitika szintjére emelt egységes vagyongazdálkodási rendszerben az eddigieket meghaladóan és az eddigiektől eltérően egyértelmű felelősségi viszonyok kialakítása és a gazdasági társaságról szóló törvények egységes alkalmazása a cél.
(0.40)
A jövőben a magyar állami vagyon vonatkozásában a tulajdonosi joggyakorló pozícióba a vagyontanács helyett a nemzeti fejlesztési miniszter kerül. A miniszter a Magyar Köztársaság alkotmánya, törvényei és jogszabályai adta keretek között az Országgyűlésnek felelősen végzi a munkáját, interpellálható, azonnali kérdés intézhető hozzá, bizottsági meghallgatásra kötelezhető. A fejlesztési miniszter mint ágazati miniszter felel mind politikailag, mind közigazgatásilag az állami vagyongazdálkodásért, tehát neve, arca van a felelősnek.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az új vagyongazdálkodási rendszerben a megerősített, átlátható profilú Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. marad a legjelentősebb vagyonkezelő szervezet, ugyanakkor bizonyos vagyonelemek tekintetében más vagyonkezelő szervezetek is szerepet kapnak. Ilyen lesz kiemelten a Magyar Fejlesztési Bank. Kizárólag - s kérem, hogy ezt konkrét kérdésére szíveskedjen konkrét válaszként értékelni - a vagyontörvényben, így a legnagyobb nyilvánosság előtt megjelölt társaságokra lesz érvényes a tulajdonosi irányítás a Magyar Fejlesztési Bank számára megengedő szabályozásban, oly ágazatokban, amelyek reorganizációra, jelentős hatékonyságjavításra, illetve fejlesztésre szorulnak. Azok a kiemelt jelentőségű társaságok kerültek az MFB-hez, amelyek esetében a bank feladatköréhez kapcsolódóan a fejlesztési feladatot banki eszközökkel gyorsan és hatékonyan indokolt segíteni a nemzetgazdasági szempontból jelentős fejlesztések, beruházások, reorganizációk során.
A tisztelt Ház előtt lévő javaslat 32, az infrastruktúra-fejlesztés, az erdőgazdálkodás, az agrárium és a turizmus területén működő állami vállalatot utal az MFB vagyonkezelésébe. Jelezni kívánom, hogy az állami vállalatok száma megközelíti a háromszázat. A magyar gazdaság meghatározó cégei, mint a MÁV, a Malév, a Magyar Villamos Művek, Paks, Mavir, Magyar Posta, Szerencsejáték Rt., a GYSEV és a Volán-társaságok a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vagyonkezelésében maradnak. Ezzel összefüggésben hangsúlyozni szeretném, hogy a Magyar Fejlesztési Bank vagyonkezelési tevékenységének célja egyértelműen és határozottan a fejlesztés, nem pedig a privatizáció. Ennek megfelelően az új szabály garanciális okokból meghatározza a tulajdonosi joggyakorlás tartalmát, és egyértelművé teszi, hogy az MFB állami tulajdonú társasági részesedést nem privatizálhat, arra egyedül a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. lesz jogosult, és kizárólag a vagyontörvényben rögzített feltételek megvalósulása esetén.
Szeretném kiemelni, hogy a Magyar Fejlesztési Bankra rábízott állami vagyonnal kapcsolatos vagyongazdálkodási tevékenység nem tartozik a banki tevékenység körébe, így erre nem terjed ki a banktitok fogalma, mivel a hitelintézeti törvény értelmében a banktitok alatt az egyes banki ügyfelekről szerzett információkat és adatokat kell érteni. Tehát ismétlem, erre a 32 vállalatra nem terjed ki a banktitok fogalma. A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezései alkalmazandók a Magyar Fejlesztési Bank vagyongazdálkodási tevékenységére, ami a különböző ellenőrzési funkciók - miniszter, felügyelőbizottság, könyvvizsgáló, Állami Számvevőszék - mellett kellő garancia az átláthatóságra.
Tisztelt Képviselőtársaim! Sokan aggodalmuknak adtak hangot a bizottsági tárgyalás során és a ma este folyamán is a versenyeztetés alóli kivétel miatt. A vagyongazdálkodás új rendszerében átalakul a versenyeztetés alóli kivételi kör. A privatizáció időszaka legjobb meggyőződésünk és szándékunk szerint lezárult, és a jövőben a vagyongazdálkodás és a vagyonkezelés az állami feladatok ellátása, a társadalmi szükségletek kielégítése és a kormány gazdaságpolitikájának megvalósítása érdekében történik, amelynek inkább lesz jellemzője az állami vagyon megtartása, gyarapítása, mint értékesítése. A javaslat keretében bevezetett, a kormány határozatával történő értékesítés e kiemelten indokolt fő célokat kell hogy szolgálja.
Hangsúlyozandó tehát, hogy bár a vagyontörvény eddig is lehetőséget biztosított a versenyeztetés nélküli elidegenítésre, a javaslatban bevezetni kívánt jogintézmény alkalmazásáról minden esetben nyilvános kormányhatározattal kerül sor döntésre. A mindenki számára nyilvános kormányhatározat kellő átláthatóságot, számonkérhetőséget biztosít ennek alkalmazása esetén.
A javaslatban megfogalmazott technika mindezek mellett és mindazonáltal nyilvánvalóan csak kivételes lehetőség, kizárólag kiemelten indokolt esetben történhet, és kizárólag közérdekű célból, ami konkrét indokok megjelölését írja elő. Tehát az ön által is kifogásolt egyéb kitétel ilyetén lehet, hogy a normaszöveg szempontjából szemantikailag kiemelhető, de tartalmilag nem. Ismétlem, kizárólag közérdekű célból, konkrét indokok megjelölésének előírásával történhet, így az egyéb szempont is konkréttá válik. Azért kerül be a közérdekre való hivatkozás az új szabályozásba, mert a válságkezelés, a forrásgazdálkodás és az új struktúrák építése során nem lehet normatív szinten tételesen előre felsorolni, mi minősülhet ilyen közérdeknek. Higgye el, tisztelt képviselőtársam, megkíséreltük a taxatív felsorolást - egyszerűen nem lehet korrekt módon megcsinálni.
Tisztelt Ház! Az eddigi pártdelegálási rendszer nem töltötte be az ellenzéki képviselőtársaim által most olyannyira féltett érdemi kontroll szerepét, mivel a gyakorlatban a kormányoldal mindig olyan létszámot és összetételt állapított meg, hogy a delegáltjai többségben legyenek. Az ilyen típusú ellenőrző szervek mindig csak utólag vizsgálhatták a tranzakciókat, így érdemi befolyással nem rendelkeztek a folyamatokra, és az elmúlt nyolc év gyakorlata is azt mutatta, hogy e delegálási szisztéma ellenére mégis számos olyan döntés született és ügy keletkezett, amely nyomán utóbb jelentős, reményeink szerint büntetőjogilag is értékelhető visszaélésekre derült fény. Kijelenthető tehát, hogy az eddigi rendszer csak látszólagos volt, de nem jelentett érdemi kontrollt. Ezzel összhangban magának a Magyar Nemzeti Vagyontanács tagjainak a függetlensége is erősen vitatható, hiszen a testület tagjai a miniszterelnök javaslatára kerültek kinevezésre, és tagjai voltak a Pénzügyminisztérium kiemelt vezetői, valamint az MNV vezérigazgatója is.
Az új szabályozás szerint az ágazati vagyongazdálkodási koncepció teljes és átfogó miniszteriális irányítást és felelősséget tartalmaz. Ennek része, hogy e tevékenységet a miniszter által kinevezett személyek végezzék, s őket a miniszter által kinevezett személyek ellenőrizzék. Ez általános és jól működő gyakorlat a társasági jogban, ahol alapvetően a tulajdonos felelőssége, hogy kikre bízza a társaság működtetését és ellenőrzését. Semmi nem indokolja, hogy ez az állami szférában másképp működjön. A kinevezéseknél szakmai szempontok fognak érvényesülni, és ez a rendszer fogja biztosítani, hogy a társaságok vezető és ellenőrző testületeibe ne pártkáderek és ne pártdelegáltak kerüljenek, biztosítva, illetve ez utóbbi esetben megakadályozva a társaságok szakmai működését.
Az ellenzéki képviselőtársaim által elsősorban a bizottsági viták során megfogalmazottakkal ellentétben az új kinevezési eljárás eredményeképpen a számonkérhetőség nem csökken, hiszen mind a gazdasági törvények, mind a polgári törvénykönyv, mind a vagyontörvény szerint fokozott személyi és vagyoni felelősség terheli a kinevezett személyeket, akik tevékenységüket a közérdekű adatokról szóló törvény alapján kellő nyilvánossággal kell hogy végezzék.
(0.50)
Emellett megmarad az Országgyűlés részére történő beszámolás rendje, az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal és a független könyvvizsgáló ellenőrzési tevékenysége.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az új kormány előtt álló feladat egyértelműen a válságkezelés mellett új struktúrák, megoldások, működőképes és eredményes gazdaság- és társadalomirányítási rendszer kialakítása és bevezetése. A gazdasági hatékonyság és a gazdasági növekedés megvalósításának egyik fontos eszköze a hatékony, átlátható, elszámoltatható vagyongazdálkodás, az intézményi működés és szervezeti felépítés megteremtése és biztosítása. Az egységes nemzeti vagyongazdálkodás keretében az állam gondos gazdaként felelősen megóvja, takarékosan működteti és hosszú távon gyarapítja a közös nemzeti vagyont, a nemzet egészének érdekét figyelembe véve.
A benyújtott törvényjavaslat legjobb hitem szerint ezt teszi lehetővé, ezért kérem képviselőtársaimat, hogy ezt a végszavazás során támogatni szíveskedjenek.
Köszönöm e késői, pontosabban korai órában megtisztelő türelmüket és figyelmüket. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)
