DR. GAUDI-NAGY TAMÁS
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A határozati javaslattal kapcsolatban néhány rendkívül fontos gondolat még mindenképpen a Ház elé tartozik. Novák Előd képviselőtársam részletesen áttekintette azokat az anomáliákat, amelyek valóban jellemzik a jelenlegi választási rendszert, és nyilván üdvözlendő önmagában, hogy egy választójogi reformot előkészítő bizottság, legyen az akár eseti bizottság, legyen az albizottság, de a hivatalos frakcióálláspont szerint eseti bizottság létrehozatalát támogatjuk.
Azonban néhány szempontot még figyelembe ajánlanék a többség számára, hogy milyen szempontokat kellene még vizsgálni ennek a választójogi reformmal kapcsolatos bizottságnak. Mégpedig van egy olyan szempont, ami kimaradt, és ami mindenképpen reformra szorul, ez nem más, mint a népszavazási és a népi kezdeményezési szabályok.
Ha végiggondoljuk azt a folyamatot, hogy itt egy forradalmi helyzet zajlott, a Fidesz-KDNP többsége ezt az álláspontot foglalja el, egy új rendszer kialakítását, a nemzeti együttműködés rendszerét és teljes körű együttműködést szeretne a társadalommal, akkor azt gondolom, hogy szívügyük kellene hogy legyen az is, hogy olyan népszavazási és olyan népi kezdeményezési szabályok legyenek ebben az országban, amelyek a közvetlen néprészvétel számára valóban akadálymentes lehetőséget biztosítanak arra, hogy sorskérdésekben, alkotmány által megengedett kérdésekben a társadalom közvetlenül véleményt tudjon nyilvánítani.
Én azt gondolom, hogy nagyon rossz látszata és üzenete lenne annak, hogyha nem lenne partner a Fidesz-KDNP abban, hogy ez az albizottság tehát ne csak választójogi reformmal, hanem a népszavazási és népi kezdeményezési szabályok reformjával is foglalkozzon, tegye sokkal gördülékenyebbé a népakarat kinyilvánítását. Figyelemmel arra, hogy Novák képviselőtársamhoz hasonlóan én is országos választási bizottsági tag voltam, de 2004-ben, amikor az ominózus magyar állampolgárságért szervezett népszavazás zajlott a Magyarok Világszövetsége kezdeményezésére, és bizony meg kellett tapasztalni, hogy ez a kérdés közel másfél év jogorvoslati buktatója után tudott csak eljutni a választópolgárok elé.
Ráadásul fájóan hiányoznak a népszavazási rendszerből azok a szabályok, amelyek az egyenlő bánásmód elvét erősítenék, azaz forrásokat biztosítanának ilyen esetben, és törvényi garanciákat adnának arra, hogy mindkét álláspont, az igenek és a nemek álláspontja is sokkal kiegyensúlyozottabban érvényesüljön, és - ami nagyon hiányzik - a kormányzatot kifejezetten tiltó jogszabályok határozottan tiltsák el attól, hogy a mindenkori kormányzat egy népszavazási kezdeményezés során véleményt nyilvánítson.
(17.10)
Emlékszünk rá - itt ülnek mellettem az MSZP-frakció tagjai -, bár látom, nincs itt Gyurcsány Ferenc, már bizonyára megunta a mai parlamenti munkát, intézi off-shore cégei ügyeit, de el kell mondani, hogy bizony ő volt az, az őáltala vezetett kormány volt az, amely egy nemzetellenes kormánypropagandát fejtett ki egy népszavazási kezdeményezés időszaka alatt, és ezzel megengedhetetlenül szembement az Alkotmánybíróság vonatkozó határozatával. Csakhogy nincs tiltó normaszöveg. Tehát én nagyon kérem a kétharmados többséggel rendelkező Fidesz-KDNP-többséget, hogy saját magára vonatkozóan egy ilyen önkorlátozó szabályt emeljen be a rendszerbe, és legyen része ennek.
Szövegszerűen is elő fogok terjeszteni egy javaslatot, ami a tárgykörét kibővíti ennek a bizottságnak, és belekerül nemcsak az országgyűlési képviselők számának csökkentéséhez szükséges választási reform, hanem a népszavazásra és népi kezdeményezésre vonatkozó reform, ahogy fogalmaznék: a közvetlen hatalomgyakorlás elvei érvényesülése követelményének megfelelőbb átalakítása érdekében lenne szükséges.
Nem lehet szó nélkül hagyni azt sem, hogy bár nagyon sok elem visszaköszönt - erről majd a kormányprogram részletesebb vitájában még sokat fogunk beszélni - a Jobbik Magyarországért Mozgalom kiváló, 88 oldalas programjából, de egy elem nem köszönt vissza: a jogalkotási törvényt az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte a 121/2009-es alkotmánybírósági határozattal. Tehát jelenleg egy olyan Országgyűlés végzi a munkáját, amely ha nem siet eléggé, akkor 2010. december 31-én hatályát veszti a jelenlegi jogalkotási törvény, és számomra nagyon furcsa és rossz üzenetű az, hogy nem ez volt az elsők közötti jogszabályjavaslat, törvényjavaslat, egy olyan, alkotmányos szabályoknak konform jogalkotási törvényjavaslat, amely képes lenne egy jogilag szabályozott, jogállami követelményeknek megfelelő keretet biztosítani a jogalkotásnak. Tehát én nagyon kérem arra a többséget, hogy ezt tegye meg. Nagyon sajnálom, hogy például ezt az elemét nem emelték át a Jobbik programjának.
Arról is mindenképpen szólni kell az alkotmányozás gondolatkörével kapcsolatban - erre már utaltam az első parlamenti felszólalásom kapcsán, fel is mutattam Zétényi Zsolt Szent Korona-tanról és a történeti alkotmányosságról szóló kötetét -, hogy itt azért az alkotmányozásnak tulajdonképpen egy eleme a választójogi rendszer kialakítása. Most elhangzott, hogy alkotmányozó nemzetgyűléssé alakultunk, amiről mi nem tudunk ugyan, hiszen a választók erre nem adtak senkinek felhatalmazást, de azt mindenképpen rögzítsük le, hogy az egyedüli korrekt útja az alkotmányozásnak az lenne, ha a történeti jogfolytonosság útjára visszatérne a magyar állam, és ezt a jogfolytonosságot úgy teremtené meg, hogy ezt kifejezésre juttatná megfelelő jogszabályokkal, illetve ezt egy társadalmi közmegegyezésre, vitára bocsátaná, és nem kezdene alkotmányozni úgy téve, mintha erre kapott volna a többség felhatalmazást.
Idézni szeretnék Kocsis István Szent Korona és a jogfolytonosság című írásából egy gondolatot, amely szerint a “törvénysértés jogot nem alapít” elve alapján a magyar történelemben mindig helyreállt a jogfolytonosság, és bizonyítható, hogy a Mohács utáni nehéz évszázadokban a magyar államiság azért maradt meg, mert eleink a jogfolytonosságot sohasem mulasztották el helyreállítani. Tehát ezt a szempontrendszert mindenképpen figyelemben kell tartanunk.
Végül, de nem utolsósorban utalnék arra is, hogy a határozati indokolás azt irányozza elő, hogy ebben a jogalkotási munkában számítanak a parlamenti, a parlamenten kívüli pártok és más lehetséges jelölő szervezetek bevonására. Én fájóan hiányolom a civil szféra megemlítését, hiszen tudjuk, hogy számos olyan civil kezdeményezés működik az országban, amely a választójog, illetve az alkotmányozás tárgykörében nagyon komoly dolgokat tett le az asztalra. Utalnék itt például a Magyar Konzervatív Alapítvány kiváló munkásságára, a kétkötetes Magyar nemzetstratégia című kötetére, amely mindannyiunk számára irányadó jövőképet ad arról, hogy mit és hogyan kell tenni ebben az országban. Ebben a körben mindenképpen utalni kell arra, hogy ez hiányzik. Választási szakértők bevonására is szükség volna, hiszen ugyan ülnek szakértő politikusok, szakpolitikusok a különböző pártokban, de azért ezt a témát jó lenne, ha szélesebb körben vitatnánk meg olyan szakértők bevonásával, mint a Független Jogász Fórum, vagy olyan szervezetek bevonásával, amelyek kifejezetten ilyen szaktudással rendelkeznek.
Tehát én ezeket a megfontolásokat kérem, hogy vegyék figyelembe, amikor ezt a döntést meghozzák, és kifejezetten kérem azt is, hogy ezeket a javaslatokat fontolják meg, és fogadják el. Ekkor lenne hiteles ugyanis annak kinyilatkoztatása, hogy lényegében nem kívánnak - ahogy Salamon képviselőtársam mondta - úgymond zsigerből vagy csuklóból élni a kétharmados többséggel, hanem lehetőséget kívánnak adni arra, hogy a társadalom többi része is véleményt nyilváníthasson a választási reformmal kapcsolatban.
Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)
