DR. SALAMON LÁSZLÓ
DR. SALAMON LÁSZLÓ
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja támogatja az országgyűlési határozati javaslatot. Mint az előbbi felszólalásokból is kiderült, ez az egész eljárás, aminek a lebonyolítása az alkotmányügyi bizottság által felállítandó albizottság feladatát fogja képezni, tulajdonképpen két kérdés körül mozog. Az egyik a kisebb létszámú parlament kialakítására vonatkozó választási szabályok megalkotása. Most már tudjuk, hogy ez a létszám legfeljebb 200 fő lehet, illetve nemzeti és etnikai kisebbségeket illetően legfeljebb 13 további fő. És a második eleme ennek a kérdésnek a nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletének a megvalósítása.
Amikor végiggondolva mostani felszólalásomat megfogalmaztam magamban a kiinduló mondatot, ami úgy szólt volna, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt a kisebb létszámú parlament mellett már hosszú ideje elkötelezett, akkor mindjárt korrigáltam is magam, mert most már többről van szó, függetlenül az elkötelezettségtől, módosítottuk az alkotmányt, és az alkotmányban szerepel, szerepelnek az előbb említett számok. Ettől a pillanattól kezdve a kisebb létszámú, említett létszám szerinti parlament kialakítása nem elkötelezettség kérdése önmagában, hanem alkotmányos kötelezettség.
Mint ahogy alkotmányos kötelezettség a másik kérdésnek, a nemzeti és etnikai kisebbségek parlamenti képviseletének a biztosítása is, amely tekintetében az Országgyűlés - ellentétben a már többször elhangzott 18 év időmegjelöléssel - 20 vagy lassan 21 éves alkotmányos mulasztásban senyved, ha szabad így mondanom, ilyen időtartalmú alkotmányos mulasztás terheli a Magyar Országgyűlést.
Azt hiszem, hogy ez az alkotmányos mulasztásaink közül a legrégebbi keletű. Tudniillik nem akkor keletkezik az alkotmányos mulasztás, amikor az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az Országgyűlés egy jogalkotói feladatot nem végzett el, mert ez az alkotmánybírósági döntés ebből a szempontból megállapító jellegű, konstitutív jellegű, nem akkor keletkezik az alkotmányos mulasztás. Az alkotmányos mulasztás akkor keletkezett, amikor az alkotmányba ez a passzus, mármint a nemzeti és etnikai kisebbségek parlamenti képviselete bekerült, és az idő akként kezdett múlni, hogy az Országgyűlés nem alkotta meg az erre vonatkozó szabályokat.
Tehát mind a két kérdés olyan kérdés, aminek a megoldása alkotmányos kötelezettség.
Az a helyzet, hogy a Fidesz-Kereszténydemokrata Néppárt pártszövetség az Országgyűlésben kétharmados többséggel rendelkezik, ez természetesen lehetőséget jelentene - sőt jelent, kijelentő módban is mondhatom - arra, hogy ezt az alkotmányos feladatot mindenképpen megoldjuk. Sőt, hozzá kell tegyem, itt nemcsak lehetőségről van szó, hanem a kötelezettség teljesítésének olyan helyzetéről, amelyben a feladatok megoldásának az elmaradása egyszerűen megengedhetetlen és kimenthetetlen lenne. (Közbeszólások a Fidesz és a KDNP padsoraiból: Úgy van! Úgy van!) Ugyanakkor én azt gondolom, nagyon helyénvaló az, hogy a Fidesz-Kereszténydemokrata Néppárt nem ezzel a kétharmados többségi felhatalmazással feltétlenül élve lendül neki ennek a feladatnak, és igenis nagyon helyes, mértéktartó az, hogy nem mond le a pártszövetség ebben a helyzetben sem arról, hogy ezekben a kérdésekben a kétharmadot is meghaladó szélesebb konszenzus kialakítására kerülhessen sor.
Erre törekednünk szerény véleményem szerint egyébként akkor is kötelességünk és annak ellenére is kötelességünk, ha tudjuk, hogy elképzeléseink lényeges pontokon eltérnek egymástól. Hiszen a kisebb parlament létrehozásával kapcsolatos kérdések vissza-visszatérően fölmerültek már az Országgyűlés működésében a korábbi ciklusok során, tulajdonképpen 1998-tól folyamatosan többször is folyt ebben egyeztetés. Tehát én, aki ezeken az egyeztetéseken mindvégig részt vettem, és rajtam kívül még jó néhány képviselőtársam is - vagy legalábbis néhány képviselőtársam is -, ismerjük egymás eltérő nézeteit, és tudjuk, hogy lényeges elemekben távol állnak egymástól. Mégis azt gondolom, hogy nem szabad lemondani annak a lehetőségéről, hogy megpróbáljuk, igyekezzünk a szemben álló álláspontokat közelíteni, és talán egy albizottsági keret mindig alkalmas lehet arra, hogy az érveket nyitottan fogadjuk.
Amit Bárándy képviselő úr mondott, ezzel kapcsolatban magam is csak azt tudom mondani, hogy valóban a nyitottságra szükség van, mégpedig ennek a nyitottságnak kölcsönösnek kell lennie.
Tisztelt Országgyűlés! Mint tudjuk az előterjesztésből, a kirendelendő albizottság paritásos elven épül fel, vagyis az albizottságnak ez a felépítése ezt az ügyet a napi politikai erőviszonyok fölé emeli. Ez is azt jelenti, hogy középpontban a konszenzuskeresés magatartása kell hogy álljon.
Végezetül: bízzunk abban, hogy az albizottság felállítása és tevékenysége nem marad puszta kísérlet, és sikerül tevékenységével a kisebb parlamenttel és a nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletének megteremtésével kapcsolatos törvényi szabályozást a lehető legszélesebb egyetértés alapjaira helyeznie.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a Fidesz, a KDNP, a Jobbik és az LMP soraiban.)
