NOVÁK ELŐD
NOVÁK ELŐD
NOVÁK ELŐD (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egyre inkább az a meggyőződésem, hogy ez a nagyon gálánsnak tűnő paritásos bizottság semmi mást nem szolgál, csak a figyelemelterelést. Ugyanis most, amikor nemzeti egyetértésről, együttműködésről papolnak itt néhányan, közben mindenféle társadalmi konszenzus nélkül, várhatóan még csak az egyeztetésnek a legalapvetőbb hiányával fogad el az Országgyűlés egy olyan önkormányzati választási reformot, ami egy antidemokratikus, féldiktatórikus rendszert eredményez, a jelenlegi torz rendszert tovább aránytalanítja, és a civil szervezeteket is kiszorítja az önkormányzatokból, hogy az egyéb káros mellékhatásairól ne is beszéljek a mostani önkormányzati választási rendszer módosításának.
Most valóban egy paritásos bizottságról beszélünk, de egy egészen más ügyben, amelynek következtében talán évek múlva majd születik egy javaslat, de egyáltalán nem biztos, hogy az országgyűlési kétharmados többség ehhez kívánja tartani magát.
(16.50)
Engedjék meg, hogy most ehhez a határozati javaslathoz három elvi és egy nagyon fontos technikai módosító javaslatot tegyek. Az első és legfontosabb, amit nem lehet elégszer hangsúlyozni - hiszen jelenleg is 53 százalékos támogatottsággal szerzett kétharmados parlamenti többséget a Fidesz -, hogy a jelenlegi választási rendszert arányosítani kell. Mi azt javasoljuk, hogy ebbe a határozati javaslatba alapelvként fogalmazzuk bele, hogy erre az arányosításra felkérjük a bizottságot, hiszen ez egy elemi célkitűzés kell legyen.
Ha már kétharmados törvényről beszélünk és 53 százalékos választási eredményről, azt gondolom, úgy volna elegáns, hogy legalább egy ilyen törvényt valódi kétharmados társadalmi támogatottsággal fogadna el az Országgyűlés. És jelzem, hogy a Fidesznek és, mondjuk, a Jobbiknak mellesleg együtt valóban megvolt a kétharmados támogatottsága. Mi készek vagyunk támogatásunkat adni egy olyan választási törvény kidolgozásában, ami az arányosítás felé mutat.
A másik fontos kérdéskör, amivel feltétlenül szeretnénk, ha ez az albizottság is foglalkozna, hiszen sok mindenről lehet beszélni, parlamenti küszöbről, amit mi szeretnénk csökkenteni szintén az igazságosság jegyében, és egyéb kérdésekről, de egy dolgot nem lehet megkerülni az elmúlt évek botrányai után. Ez pedig az ajánlószelvények kérdése. Efelett eljárt az idő, a sorozatos botrányok megmutatták, hogy ennek az időszerűsége itt van, meg kell változtatni a jelöltállítási gyakorlatot.
Gondoljunk csak arra az ajánlószelvény-gyűjtő vagy éppen -osztó maffiára, amely itt az elmúlt években borzolta a kedélyeket, és bizony elsősorban a Fidesz környékén mutatkozott meg, amikor politikai ellenfeleivel szemben élt ezzel a maffiamódszerrel, hogy a politikai ellenfeleinek riválisát felépítette egyszerűen átadott ajánlószelvényekkel, amelyek ügyében a mai napig nyomoz több ügyben a rendőrség.
Láthattuk azt, hogy a Munkáspártot úgy építették föl az MSZP-vel szemben, úgy kapott több esetben, mondjuk, akár csak 50 szavazatot - mint mondjuk, láthattuk ezt a ferencvárosi időközi választás kapcsán -, hogy közben több mint 800 ajánlószelvényt adott le. Hány és hány ilyen esetet láttunk, legutóbb akár a mostani országgyűlési választás kapcsán is, hogy vidéken úgy építettek fel, például a Jobbikkal szemben MIÉP-es jelölteket a nemzeti radikálisok megosztására, hogy egyszerűen átadták az ajánlószelvényeket. De olyan gátlástalanul a korábbi botrányok ellenére, hogy voltak köztük fideszes önkormányzati képviselők, volt köztük fideszes polgármester, aki meglepődve tapasztalta, amikor a választási bizottságban előkerült, hogy ő nem a saját pártját támogatta. Olyan gátlástalanul, megvizsgálás nélkül adták át tömegesen az ajánlószelvényeket tehát politikai ellenfeleik riválisának, felépítve azokat, hogy ez, azt gondolom, elképesztő maffiamódszer, és ezért az ajánlószelvények gyakorlatát meg kell változtatni.
Természetesen más is indokolja ennek a rendszernek a felszámolását, gondoljunk csak a választópolgárok sorozatos zaklatására, ami szintén jórészt annak az eredménye, hogy van, aki itt a szükséges ajánlószelvény-mennyiségnek a hússzorosát ígérte, hogy begyűjti, és ezzel mintegy teljesen lehalászták az emberektől az ajánlószelvényeket. (Zaj, közbeszólások a Fidesz soraiból.)
Szintén indokolja az ajánlószelvény-gyűjtések gyakorlatának a megváltoztatását a különböző kipattant adatbázisok botránya. Elsősorban a Kubatov Gábor által oly aprólékosan bemutatott választópolgári névjegyzék, a VPN-rendszer - ha a fideszes kampányfőnökök így jobban ismerik a számítógépes nyilvántartó rendszerüket -, ahol bizony mindenkiről nyilvántartják azt, hogy milyen párt-hovatartozású. Nyilvántartják azt - ahogy a “barikád” hírportálon megjelent videón is láthattuk -, hogy amikor becsöngetnek valahova, és az illető esetleg, mondjuk, jobbikosnak vallja magát, még akkor is följegyzik a nevét. Ezen a rendszeren változtatni kell, hiszen látható, hogy vannak olyan pártok, amelyek sajnos visszaélnek ezekkel az adatokkal, amelyek ebből a rendszerből kifolyólag hozzájuk kerülnek.
Végül engedjék meg, hogy az ajánlószelvények kapcsán még egy dologra fölhívjam a figyelmüket, mert ez bizony minden képviselőtársamat is súlyosan érintheti, ha esetleg olyan módszerekhez folyamodnának, mint az Országos Választási Bizottság tagjai tették azt az európai parlamenti választások során.
Bár mi törvényhozónak készültünk ide, az Országgyűlésbe, rákényszerülünk, hogy egy kicsit az iratbetekintés jogával élve a számonkérésből is kivegyük a részünket. És amikor nekem volt lehetőségem az Országos Választási Bizottság tagjaként beletekinteni többek közt a Kolompár Orbán által leadott cigánypárti ajánlószelvényekbe, minő előítélet, hogy azt mertem feltételezni, hogy ott valami susmus lesz. Hát bizony, találtam több száz hamis ajánlószelvényt, és amikor ezt egyszerűen szőnyeg alá akarta söpörni a választási bizottság, mint amivel találkozhatunk a politika területén sokszor máskor is, amikor egyszerűen le akarta szavazni a feljelentési javaslatomat, akkor bizony látni kell, hogy mivel a választási eljárásról szóló törvény is kimondja, hogy törvénysértés esetén hivatalból kell eljárást kezdeményezni, ezért most már bűnpártolás miatt is feljelentést tettem. És van szerencsém tájékoztatni önöket, hogy a hivatalos személynek minősülő OVB-tagokkal szemben is nyomozás folyik az ügyészségen, hiszen hivatalos személynek minősülnek még sajnos.
Ezt a példát pontosan azért hoztam föl, hogy ha esetleg megkísérelnék itt, akár az Országgyűlésben vagy a politika bármely más területén szőnyeg alá söpörni, egyszerűen erőből leszavazni a számon kérő javaslatainkat, akkor úgy járhatnak, mint az Országos Választási Bizottság tagjai. (Felzúdulás és közbeszólások a Fidesz és a KDNP soraiból: Ne fenyegetőzz! - Elnök úr, tárgyra térés! - Nyakó István a Fidesz padsorai felé: Na, most tapsoljatok!) Mert, ha a választási eljárásról szóló törvény egyértelműen kimondja, hogy egy tudomásunkra jutott törvénysértés esetén kezdeményeznünk kell a hatáskörrel eljáró szerv nyomozását, akkor bizony az ilyen módszereket nem lehet tolerálni. (Zaj, közbeszólások a Fidesz soraiból.)
Ezt a példát tehát azért hoztam föl, nehogy az erőbeli többségükkel élve azt gondolják, hogy bármit megtehetnek, mint azt sajnos megtette az Országos Választási Bizottság összes pártdelegáltja a javaslatommal szemben.
Végül engedjék meg, hogy egy kicsit emelkedettebb javaslattal is szolgáljak, hiszen a rendszer, a választási rendszer arányosítása, az ajánlószelvény-maffia felszámolása mellett van egy nagyon fontos kérdés, amivel megítélésem szerint foglalkoznia kell ennek a szakmai bizottságnak, a választási reformot előkészítő szakmai bizottságnak. Ez pedig a határon túli magyarok szavazati jogának kérdése. Ugyanis sajnos most az alkotmánymódosítás kapcsán a módosító javaslatunk már a bizottságban elbukott, nem kapta meg a szükséges, még egyharmados támogatottságot sem, pedig meggyőződésünk, és ezt kérjük, hogy fontolják meg újra, kérjük, hogy kötelezzük arra ezt a bizottságot, hogy foglalkozzon ezzel a kérdéskörrel. Mert megítélésünk szerint a határainkon túl élő, de a Kárpát-medencében, a szülőföldjükön élő magyarságnak is meg kell adni a szavazati jogot. Tisztán kell látni, hogy a jelenlegi alkotmánymódosítás önmagában nem elég erre. Nem elég a kettős állampolgárság megadása sem, az állampolgársági törvény módosítása sem elég arra, hogy a határon túl, de szülőföldjükön élő magyar állampolgároknak is megadjuk a szavazati jogot.
Ezért a választási reform kapcsán beszélni kell erről is. Mi ezért tisztelettel kérjük az Országgyűlést, hogy erre kötelezze a bizottságot, hogy ennek a kérdéskörnek a megtárgyalásával foglalkozzon.
És ahogy említettem, végül egy technikai, de nagyon fontos javaslatot is szeretnék figyelmükbe ajánlani, ez pedig az Országgyűlés legfiatalabb honatyája, Farkas Gergely képviselőtársamnak a módosító javaslata, amelyet benyújtottunk. Ez pedig arra irányul, hogy ne albizottságot hozzon létre az alkotmányügyi bizottság, hanem hozzon létre az Országgyűlés maga egy eseti bizottságot. Ennek több indoka is van. A legfontosabb, hogy adjuk meg a súlyát és tekintélyét, hogy nem egy albizottságban intézünk el egy ilyen fontos, kardinális kérdést, másrészről tudjuk jól, hogy az eseti bizottságban lehetőség van nemcsak az adott bizottság tagjai közül válogatni szakértőket, hanem bármely képviselő, aki ennek a kérdésnek szakértője, tagja lehet. Sőt, akár külsős szakmabeliek bevonására is lehetőség van eseti bizottság felállítása esetén.
Ezért még egyszer tisztelettel arra kérem önöket, hogy ezeket a módosító javaslatainkat megfontolni és támogatni szíveskedjenek.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)
