DR. PÓSÁN LÁSZLÓ
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök úr. Nem kívánok élni húsz perc erejéig az előterjesztés jogával. Röviden: a beterjesztett országgyűlési határozati javaslat arra kéri fel az új kormányt, hogy teremtse meg a jogi feltételét annak, hogy a vezetői engedély megszerzéséhez szükséges képzésre, elméleti vizsgára történő jelentkezés előfeltétele a jelenleg hatályos írni-olvasni tudás képessége helyett legalább az alapfokú iskolai végzettség megszerzése legyen, ami az esetek túlnyomó többségében az általános iskola nyolc osztályának eredményes befejezését jelenti.
A módosítás nem sérti a vonatkozó uniós jogszabályt, az Európai Parlament és az Európai Tanács 2006/126/EK irányelvét sem, mivel az irányelv a tagállamok számára a járművezetői engedély megszerzéséhez szükséges minimumkövetelményeket írja csupán elő, amelynek körében nem határoz meg iskolai végzettséget.
Miért lenne szükség erre a változtatásra? Egyrészt azért, mert jelenleg a járművezetői engedély megszerzéséhez előírt feltételek túlzottan liberálisak. Ez a gyakorlatban azt jelenti nagyon sok esetben, hogy az, aki képes ugyan a nevét leírni, de ezen túlmenően lényegében funkcionális analfabéta, ma az is kaphat Magyarországon jogosítványt úgy, hogy közben joggal merül fel a kérdés, hogy egyébként, mondjuk, a KRESZ-ismereteket hogy is tudta elsajátítani.
Vagy gondoljunk csak arra, hogy nem olyan túl régen a média is foglalkozott azzal a ténnyel, hogy írni-olvasni nem tudó, magyarul nem tudó... - Romániából vagy az ördög tudja, honnan jöttek ide sokan Magyarországra jogosítványt szerezni, ahol joggal merült fel a gyanú, hogy igazából a tolmácsok vizsgáztak le helyettük. Ez természetesen felveti a jogosítványok kiadásának a mikéntjét, és annak ellenőrzésének is a problematikáját, amit szintén majd rendezni kell, de ez nyilvánvalóan nem ebbe a tárgykörbe tartozik.
Az ilyen megengedő közlekedéspolitika, át nem gondolt szabályozás egyébként nagymértékben hozzájárult a közlekedési morál és a közlekedésbiztonság romlásához is, a baleseti statisztikák növekedéséhez, ami az elmúlt esztendőkben sajnálatos módon bekövetkezett, és általános értelemben ez is fokozta az utóbbi nyolc év politikája nyomán kialakult erkölcsi válságot.
De fontos egy másik szempont is, ha úgy tetszik, pedagógiai szempont is. A társadalom egyes rétegei aluliskolázottak, fogalmazzunk világosan, sokan nem fejezik be az általános iskolát. Ennek a mértéke évente nyilvánvalóan némi ingadozást mutat, de átlagosan 10-15 százalék mindenképpen idesorolandó. Ez a helyzet még inkább elmélyíti a szociálisan hátrányos helyzetben lévők és a társadalom többi csoportja közötti különbségeket, feszültségeket.
Az alapfokú iskolai végzettség megszerzése az első lépcsőfokot jelentheti ezen társadalmi csoportok felemelkedése számára, és sok esetben, amikor a józan érvek, logikai érvelések nem hatnak, mert nem biztos, hogy feltétlenül eljut a tudatig, akkor sokszor az olyan egyszerű ügyek, mint “fiam, akkor lesz jogosítványod, ha elvégzed a nyolc általánost”, az bizony sok esetben motiváló tényező tud lenni, mint bármilyen ennél jóval komolyabb és jóval magasabb szellemi képességeket igénylő érvelési forma.
A családtámogatási politika természetesen ehhez hozzá kell hogy társuljon. Önmagában az előbb tárgyalt témakör, ez a témakör és számos egyéb jövőbeni intézkedési tervezet egy logikai rendszerre felfűzve egymást erősítő hatást kívánnak majd elérni. Ahogy a családtámogatási rendszerben az iskolába járáshoz kötöttséget szeretnénk erősíteni, másik oldalon az ösztönzőrendszerek sorában egyik elem lenne a jogosítvány megszerzésének a feltétele.
Az iskola, a tanulás fontosságát tehát nem biztos, hogy mindig felismerik a családok, a gyerekek, de ha ilyen ösztönzők, és mellette még szankcionáló elemek is vannak, a kettő együttesen valószínűleg eredményre vezethet. És a rendszeres iskolába járás előnyeit, azt gondolom, hosszasan nem kell ecsetelni. Azon túlmenően, hogy napi rendszerességre, fegyelemre nevel, megtanítja a gyereknek azt, hogy semmi nincs ingyen, és megtanítja azt is, hogy valamit valamiért kell tenni, egyúttal közösségi szocializációt is, együttélési normák elsajátítását is lehetővé teszi, és természetesen mindemellett komoly ismeretszerzési lehetőséget is kínál belépve a majdani munka világába.
Azt gondolom, hogy ezeknek az egyszeri intézkedéseknek az önmagát sokszorosan megerősítő vagy felerősítő hatása az, ami igazán fontos lehet; közlekedésbiztonsági, és ha úgy tetszik, pedagógiai szempontból egyaránt hasznosnak és támogatandónak gondoljuk.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)
