L. SIMON LÁSZLÓ
L. SIMON LÁSZLÓ
L. SIMON LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt a kultúra ügyeire térnék, engedjék meg, hogy Szilágyi László képviselőtársam egy megjegyzésére utaljak. Azt ajánlom képviselő úrnak nagy szeretettel, hogy jöjjön el a mi választókörzetünkbe, sétáljon egyet Gárdonyban a Velencei-tó partján: a pénztelenség látszik, de cigarettacsikk, kutyagumi sehol sem. Jöjjön el a választókörzetemben Rácalmásra, sétáljon a Duna-parton, nézze meg, hogy milyen rendezett környezetben élnek az emberek, cigarettacsikk, kutyagumi sehol sincs. Valóban kultúra kérdése ez is. Alapvetően Budapesten vannak problémák. Sétáljon végig bármelyik rendezett faluban a választókörzetemben, egyetlenegy falfirkával nem fog találkozni. (Szórványos taps a Fidesz soraiban.) Ez az igazság. Szembe kell nézni azzal, hogy a vidéki Magyarország kulturális ereje mit jelent, és milyenképpen kellene hogy példát mutasson a főváros jelenlegi vezetésének. (Taps a Fidesz, a KDNP és a Jobbik soraiban.)
Most rátérve a szűkebben vett szakterületemre, a kulturális dolgokra, A nemzeti együttműködés programja a következő mondatot tartalmazza: a nemzeti ügyek kormánya a kulturális értékek védelmében is érvényre juttatja a nemzeti egység akaratát, és helyreállítja a közjó primátusát. Mit is jelent ez a kultúra területén? - ha erről megengednek pár szót képviselőtársaim.
Két dolgot ajánlok szeretettel a figyelmükbe: egyrészt a Minőség a kultúrában című programfüzetet, amelyet tavaly fogadott el a Fidesz, amely a Fidesz kulturális alapvetését tartalmazza, azt, hogy milyen irányok és milyen elvek mentén szeretné a Fidesz a kulturális politikát alakítani; valamint a tegnapi miniszteri meghallgatást, ahol dr. Réthelyi Miklós miniszter úr elég komplex módon, átfogóan elemezte a kultúra helyzetét, és fogalmazta meg számunkra azt a programot, amely azt hiszem, hogy a rendszerváltás óta a legátfogóbb és legátgondoltabb kulturális program.
Melyek ezeknek a főbb pontjai? Először is - ha már az előbb a vidékről beszéltem - a kulturális decentralizáció. Számunkra, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség és szövetségeseink számára a kistelepülések kulturális jövője rendkívül fontos. Nemcsak a kistelepülések postáit, orvosi rendelőit, rendőrőrseit akarjuk helyreállítani, rekonstruálni, hanem a kistelepüléseken a művelődés ügyét is rendezni, segíteni kívánjuk azért, hogy az az alkotmányos alapjogunk, hogy a kultúrához való hozzáférés joga mindenki számára egyaránt biztosított legyen, érvényesülhessen végre Magyarországon.
Olyan programokat kell beindítani, amelyek nem csak az uniós források elköltését szolgálják. Gondolok például az IKSZT, az integrált közösségi szolgáltató tér kudarcára, amely egyrészt a pályázati rész tekintetében sikernek mondható, de azt, hogy a fenntartási kötelezettség három évére forrást nem biztosítunk, mindenképpen rendezni kell. (Közbeszólások az MSZP soraiban.) Nem vagyok tévedésben! Nem vagyok tévedésben, pontosan ismerem a számokat. Addig jutunk el, hogy ezeket az integrált közösségi szolgáltató tereket létrehozzuk, és utána azt vállaltuk az Unió felé, hogy saját, magyar forrásokból fogjuk a programfinanszírozási részt mellétenni, csak erre nem biztosítottunk forrásokat. (Közbeszólások az MSZP soraiban.) Nemhogy nem biztosítottunk forrásokat - ha már itt tartunk, belemehetünk, képviselő úr -, de elvettük azokat a forrásokat is, amelyek a vidéki közművelődés ügyét szolgálták.
Nézzük a számokat akkor: 2005-ben még a megyei önkormányzatok számára nyújtott közművelődési normatíva mértéke, a fejkvóta 409 forint volt, és 1116 forint a helyi önkormányzatok esetében. Ez 2009-re, tehát tavalyra 409 forintról 350 forintra csökkent, és 1116 forintról 1061 forintra csökkent. Ezek után a szocialisták az elmúlt évben az idei költségvetésben összevonták a normatívákat, egybevonták a településüzemeltetési és -igazgatási normatívát, a sportfeladatok ellátására szolgáló normatívát, a közművelődési és közgyűjteményi feladatokat szolgáló normatívát, és ha utána összehasonlítjuk a számokat, akkor megnézhetjük, hogy míg tavaly a normatívák együttes összege a helyi önkormányzatok esetében 2618 forint/fő volt, az idén 1947 forint/fő. A megyei önkormányzatok esetében az együttes normatíva összege, a három normatíva együtt tavaly 500 forint/fő volt, idén 392 forint/fő.
Ha ezt összehasonlítjuk az előbb említett 2005-ös adattal, akkor azt látjuk, hogy több mint száz forinttal több volt 2005-ben csak önállóan a közművelődési normatíva, mint most együtt a három normatíva. Akkor miről beszélünk? Akkor miből fogjuk biztosítani ezeknek a létrejövő integrált közösségi szolgáltató tereknek a programfinanszírozását? (Közbeszólás az MSZP soraiban: Majd a Fidesz megoldja! - Moraj.)
Az elkövetkezendő kormányzat alapvető feladata és célkitűzése az, hogy a civil szervezetekkel és az egyházakkal is kapcsolatot tartson. Nagyon örültem, amikor Szászfalvi László képviselőtársam a fölszólalásában megemlítette, hogy 2010-re az egyházi örökségvédelemre nulla forintot biztosít a kormány. Ez a tény, kérem szépen. Egyedül a Mátyás-templom fölújítására van külön forrás, annak a Mátyás-templomnak a fölújítására, amelyet Hiller miniszter úr már öt évvel ezelőtt tudtommal befejezett az ígéretei szerint. Ezek után el kell gondolkoznunk azon, hogy mi lesz a magyar kulturális örökségvédelemmel.
Az elkövetkezendő, a mi kormányunk számára az örökségvédelem prioritást fog élvezni, méghozzá azért, mert jól tudjuk, hogy turisztika elképzelhetetlen örökségvédelem nélkül. Ha az épített kulturális örökségünket nem védjük meg és nem újítjuk föl, nem tudunk olyan minőségű turisztikai kínálatot nyújtani, amellyel mind a belföldi, mind a külföldi turizmust megfelelően tudnánk generálni. Éppen ezért szükséges a turisztikai forrásoknak, bevételeknek az örökségvédelemre való átcsoportosítása, és különösen fontos az egyházi örökségvédelem megerősítése.
Ha megint a választókörzetemre utalok, arra a 23 településre, amelyik mind tízezer fő alatti település, akkor pontosan tudom, és tudják vidéki képviselőtársaim is, hogy ezeken a településeken az épített örökség nagy része, amely a világ számára megmutatható érték, 90 százalékban egyházi örökség, templomok és egyházi ingatlanok. Ezeknek a felújítására az államnak kötelessége forrást biztosítani, és az eljövendő kormány ezt meg is fogja tenni. (Közbeszólások az MSZP soraiban: Hát hogyne! - Természetesen! - Így van!)
Számunkra rendkívül fontos az az intézményrendszer, amely az elmúlt nyolc évben szinte teljesen lepusztult. Ha a múzeumainkra, levéltárainkra, könyvtárainkra és művelődési központjainkra nézünk, akkor a megyei önkormányzatok vezetői és a nagyvárosok vezetői pontosan tudják, hogy az előbb említett normatívából ma már ott tartunk, hogy a múzeumoknál a béreket sem lehet finanszírozni. Tehát a törvényben rögzített kötelező feladatok ellátásánál a bér finanszírozására nem elég a kötelező feladatok ellátására fordítandó normatíva összege.
Éppen ezért ezt a területet is rendbe kell tennünk. Például a múzeumok esetében vissza kell adni a megyei múzeumoknak a régészeti feltárás jogát. (Szórványos taps a Fidesz soraiban.) A kulturális örökségvédelmi szolgálat létrehozásával az előző kormány semmilyen más szándékot nem fogalmazott meg és nem látott maga előtt, mint a forrás koncentrálását, és annak a jelentős forrásnak a múzeumoktól való elvételét, amelyek eddig a múzeumok szakszerű működését is szolgálták. Az elkövetkezendő években meg kell oldani a levéltáraink finanszírozását is. Nagyon régi törvényhozási adósságunk az, hogy a levéltáraknak nincsen önálló bevételszerzési lehetőségük.
Végül a kulturális területen külön kell szólnom két szót a művészeti területről is. Nagyon fontos, hogy a szakmai szervezetek javaslatait figyelembe véve korrigáljuk az előadó-művészeti törvény hibáit, s mindezt úgy, hogy komolyan vegyük és biztosítsuk a művészet szabadságát, az alkotóművészek szabadságát.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)
