PŐSZE LAJOS
PŐSZE LAJOS
PŐSZE LAJOS (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Csak néhány száraz tény. A kormányzati struktúrát illetően az a benyomásom, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium alulreprezentált befolyásoltságában és eszközrendszerében. Vidéken fog eldőlni a meccs. Az egymillió munkahelyből 800 ezret vidéken kell létrehozni, ahol az emberek élnek. És ehhez megfelelő eszközök kellenek, és ezt nem látom még egyelőre ennél a minisztériumnál biztosítva. Érzek aggodalmat a két erős gazdasági minisztérium egymás közötti rivalizálásában is. Majd meglátjuk, hogy ez hova fog vezetni. Az elmúlt húsz év bebizonyította már, hogy iszonyatos veszekedések és erőforrás-pazarlások eshetnek áldozatul ilyen rivalizáláskor.
Ha már a vidékfejlesztést érintettem, beszélnem kell egy mondatban a hungarikumok védelméről; csabai, Pick, Hertz, tokaji, gyulai kolbász, kérem, majdnem mind veszélyben van. Gondolják meg: Olaszországban a chianti, a parmezán kerülhet veszélybe? Tehát kérem az állam szerepét erre is majd ütemezni.
Szeretnék beszélni a bankrendszerről, mert azt gondolom, hogy a magyar bankrendszer megteremtése nem elég hangsúlyos a programban. Kérem, ezt ki kell mondani. Amit az MFB kapcsán a vagyonpolitikában, a vagyontörvényben írunk, az nem ugyanaz, amit mi elvárunk a magyar bankrendszertől. Mi azt várjuk el, hogy a magyar bankrendszer a magyar lakosságnak és a vállalatoknak hitelt adjon, és ne azt, hogy minden héten bedöntsön egy magyar céget. Mert jelen pillanatban erről van szó, kérem szépen. Berakják a pénzüket a kéthetes nemzeti banki letétre, ott van több ezer milliárd forint, a zsíros állami beruházásokat garantáltan megfinanszírozzák, és utána púp a hátukon, ha egy magyar embernek hitelt kell adni.
Ezek a bankok menjenek el az országból, kérem szépen, ezekre a bankokra nincs szükségünk. Van elég tisztességes bank az országban. És igenis a magyar állam feladata és kötelessége, hogy olyan bankrendszert garantáljon Magyarországnak, amely hitelez, és nem kartellbe tömörülve kibújik a hitelezés felelőssége alól. Tehát ennek a megjelenítése egy kormányprogramban ma igenis aktuális dolog, és nem beleértendő valahova a háttérbe.
Az új Széchenyi-terv kapcsán szeretném elmondani, hogy nagyon meg kell fontolni, hogy milyen célokra és kik döntsenek a Széchenyi-tervben. Nem biztos, hogy az energiatakarékosság a legfontosabb. Nagyon fontos dolog, de ezt nagyon át kell gondolni, mert az új Széchenyi-tervnek pontosan az új munkahelyek létrehozását kell elsősorban szolgálni, segíteni, ahhoz pedig az kell, hogy vidékre menjen a pénz, és vidéken döntsenek erről a pénzről.
Központi irányelveket lehet csinálni, de nem kell eldönteni a központban, hogy minden faluban legyen a jövőben is egy újabb wellnesshotel. Minden területen össze lehet állítani olyan, a területet ismerő és felelős munkaközösségeket, elöljáróságokat, amelyek el tudják dönteni, hogy mire kell a pénz ott helyben.
Szeretnék egy apró megjegyzést tenni egy mondatra, ami látszólag jelentéktelen mondat, de mégis nagyon fontos, ha egy szóval kiegészítjük. A kormányprogramnak van egy mondata, ami úgy szól, hogy az elmúlt nyolc évben a fő felelősség az MSZP-t terheli az ország helyzetéért. Kérem szépen, nekem eszem ágában sincs az MSZP-t megvédeni, de nehogy kiretusáljuk már a képből az SZDSZ-t, mint annak idején a Pozsgayt a lakitelki találkozóról! (Taps a Jobbik soraiban. - Lázár János tapsol.)
Kérem szépen, az elmúlt nyolc évben az SZDSZ-nek a befolyása a magyar politikára, gazdaságra, az ország helyzetére legalább akkora volt, ha nem nagyobb, mint az MSZP-é. Tehát ez egy kortörténeti dokumentum, amit a kormányprogram tartalmaz, ez megmarad az utókor számára. Nehogy úgy tűnjön már, kérem, hogy itt nem is volt hatalmon az SZDSZ az elmúlt nyolc esztendőben!
Nagyon szeretném még megemlíteni a multik megadóztatásának a kérdését. Kérem, expressis verbis bele kell venni ezt is a kormány programjába. Itt nem egyszerűen arról van szó, hogy mi multiellenesek vagy tőkeellenesek vagyunk. Szó sincs róla! Itt arról van szó, kérem szépen, hogy hülyének nézik ezt az országot. A Big Four, a négy nagy közgazdasági, illetve adótanácsadó és gazdasági tanácsadással foglalkozó cég az egész magyar államigazgatást irányítja. A minisztériumokba odamennek az emberek, ők behelyezik a minisztériumokba az embereket, azzal, amit ők akarnak. És ők hova viszik ki a profitot, kérem szépen? Off-shore-ba, mind a négy. Hát ezzel valamit kell kezdeni, kérem szépen. Gondolom, hogy ezzel egyetértünk.
A multikat azért is meg kell adóztatni - tehát megadóztatni, még egyszer mondom -, mert direkt magasan árazzák be az importot, direkt alacsonyan árazzák be az exportot, nulla lesz a profitjuk, így ezért nem adóznak. Kérem, a hetvenes években voltak Magyarországon cégek - illetve hivatal -, amelyek azzal foglalkoztak, hogy az export-import árakat ellenőrizzék, kontrollálják, és meg is adóztatták. Nekünk is fel kell állítani egy olyan hivatalt, amely az export-import tranzakciókat kontrollálja, minden cross-boarding műveletet figyelni kell, és ha kell, meg kell adóztatni. Itt lehet a pénzt kiszedni.
Szeretnék az élelmiszerpiac védelméről is szólni. Nagyon sok olyan mondat van a programban, amely védi a hazai vállalkozásokat, védi a hazai termékeket. Ezek nagyon-nagyon jó dolgok, de a hazai élelmiszereknek direkt védelem kell. Kérem, minden ország védi a piacát. Minden ország tud az EU-ban elérni kedvezményeket és előnyöket. Amikor a franciák beléptek az EU-ba, akkor elintézték, hogy néhány évig csak a francia gyarmatokról lehessen banánt behozni. Nekünk is ki kell mondani bizonyos élelmiszerekre egy sokkal nagyobb védelmi kvótát, és ezt meg kell védenünk. Nekünk az fontosabb, mint az Európai Unió. A magyar föld fontosabb, mint az Európai Unió. Ez a Jobbik hivatalos politikája, és ennek a megvalósításában vagyunk partnerek, és kérjük az önök segítségét is.
Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
