KÓSA LAJOS
KÓSA LAJOS
KÓSA LAJOS (Fidesz), a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársak! A most tárgyalandó oktatási törvénymódosítás, egy határidő-módosítás és némi egyeztetési procedúra, egy egyszerűsítés az önkormányzati és általában az iskolafenntartók számára. Arról van szó, hogy a rendszerváltás óta körülbelül 18 évig az iskolafenntartók, általában az oktatásiintézmény-fenntartók úgy szervezhették át az általuk fenntartott iskolát, hogy augusztus végéig ezt le kellett zárni. Aztán volt egy személyes konfliktus Tatán, ami miatt váratlanul az előző kormányzat ezt a határidőt március 30-ára hozta előre. A március 30-a az önkormányzati működés szempontjából abszolút irreális határidő, hiszen a törvény kétszer 30 napos egyeztetési periódust ír elő. Először az önkormányzatnak le kell egyeztetni mindenkivel, iskolaszék, diákönkormányzat, munkavállalói közösség, szakszervezetek, kistelepülések esetén a környező önkormányzatok, a kistérségi társulás, mindenki, oktatási szakemberek, plusz még, amikor ezek megvannak, akkor kezdődik a második 30 nap, amikor a megyének a megyei közoktatás-fejlesztési programhoz illeszkedő voltát meg kell állapítania erről az átszervezésről. Ez 60 nap, akárhogy számoljuk.
Ugyanakkor a március 30-ához képest a 60 nap január vége. De az önkormányzatok az államháztartási törvény értelmében február 15-éig kell hogy meghozzák a költségvetési rendeletüket, és nyilvánvaló, hogy mindenfajta átszervezés a költségvetési rendelet elfogadása után következhet. Tehát a március 30-a olyan döntés volt, amely azt a helyzetet teremtette, hogy ha valaki át akarta szervezni az iskoláját vagy az óvodáját, azt lehetett neki mondani, hogy de ember, még nem is tudod, az éves költségvetési rendelet nincs elfogadva, te máris át akarod szervezni, milyen felelőtlen magatartás. Így aztán az önkormányzatok, tulajdonképpen pont akkor, amikor a legnehezebb a költségvetési helyzet és az oktatási finanszírozás, akkor fagytak be az átszervezési lehetőséggel.
Ezt érzékelve benyújtottunk Botka László képviselőtársammal egy javaslatot - akkor meglehetős érdeklődést váltva ki, hogy egy szocialista és egy fideszes politikus képes közös javaslatot benyújtani -, amelynek az volt a lényege, hogy ez az átszervezési határidő tolódjon ki a korábbi időszakra, tehát a határidő változzon meg. Ennek lett egy valamifajta kompromisszuma, a jelenleg is érvényben lévő május 15-e. Ugyanakkor a probléma a következő, ami még mindig fennáll: látjuk, tudjuk, a költségvetés katasztrofális helyzetben van, beleértve egyébként az oktatási finanszírozást és az oktatási normák elszámolását is. Ha most, amikor tudtuk, hogy kormányváltás van, utána derül ki az, hogy pontosan milyen adatokkal, milyen számokkal találkozik egy új kormányzat - mi már az előző költségvetési vitában is elmondtuk, hogy itt a legvalószínűbb egy pótköltségvetés előterjesztése, szükségessé válik, mert tarthatatlanok a költségvetésben a számok -, ekkor nyilvánvaló, hogy az önkormányzati intézményfenntartók is lépéskényszerben lesznek. Ugyanakkor nem tudnak érdemben reagálni, hiszen az átszervezés határideje már elmúlt. Ezért teszünk egy javaslatot arra vonatkozóan, hogy ez a határidő tolódjon ki július utolsó munkanapjáig.
Ugyanakkor szeretnék néhány dolgot hangsúlyozni. Számolunk mi is azzal, hogy ez egy átmeneti módosítás. Ennek az oka a következő: ma az oktatási törvény az oktatásiintézmény-átszervezést rosszul definiálja, minden oktatásiintézmény-átszervezésnek minősül, ami egyébként az oktatási intézmény alapító okiratának megváltoztatásával jár. Ez ma a gyakorlat. Ugyanakkor, képzeljék el - megint élő példát mondok -, van egy iskola, az iskolának van egy olyan melléképülete, amely nem is azon a telephelyen van, ahol most jelenleg az iskola, de benne van az alapító okiratában, hogy ezt a melléképületet az iskola tartja fenn. Az önkormányzat úgy dönt, hogy elveszi ezt az iskolától, nem használják, csak pénzbe kerül az iskolának, máshogy akarja hasznosítani. De nem tudja megtenni, mert átszervezésnek minősül, és a határidőből kicsúszik. Tehát szerintünk az lenne a valódi és jó megoldás, hogy az oktatási intézmények átszervezését úgy definiáljuk, hogy az akkor minősül ilyen szoros határidejű algoritmussal megvalósuló átszervezési eljárásnak, ha az a tényleges oktatási feladatokat, az alapfeladatait érinti. Ha egy szolgálati lakás átminősítéséről van szó, ahol egyébként az udvaros lakik, mondjuk, nem szolgálati lakássá, mert például a megközelítése egyébként sem az iskolából van, csak az iskolával van egy helyrajzi számon, az nem érinti az intézmény alapvető feladatait.
Most az a probléma, hogy az oktatási törvény nagyléptékű átalakítására, ahol újraszabályozzuk például az egyeztetési eljárásokat, azt ésszerűsítsük, erre most nincs lehetőség.
(14.40)
Tehát szeretném felhívni arra a figyelmet, hogy szükségesnek gondolja mindenki velem együtt, hogy egyébként itt gondoljuk újra az oktatási rendszer és az oktatási rendszer fenntartóinak a szükséges egyeztetési eljárásait a szükséges módosításokkal; definiáljuk pontosabban azt a kört, hogy mi minősül olyan átszervezésnek, ahol tényleg érdemben kell tárgyalni a diákokkal, a szülőkkel, a kistérséggel, a megyével, a környező településekkel, és a többi, és a többi, de ma minden beletartozik lényegében. És az a probléma, hogy ha ez egyetlenegy munkavállalót hátrányosan érint, és ő elmegy egyébként bíróságra, akkor behaltunk, mert egyébként a bíróság a jogszabályból indul ki, ha jó, ha nem jó.
Ezért én a következő javaslatot szeretném mondani önöknek. Tudjuk, hogy ez igazából ideiglenes intézkedés. Ezt a részt az oktatási törvényben át kellene írni. Ez viszont, úgy gondoljuk, mindenképpen az új kormány feladata kell legyen, mert ennek az egész újragondolásnak illeszkednie kell az oktatási rendszer esetleges változásaihoz. Tehát nem szerettünk volna előreszaladni, csak a mostani helyzetben augusztusig, pontosabban július utolsó munkanapjáig szerettük volna azt a lehetőséget megadni, hogy ha még nagyon gyors beavatkozásra szükség van, azt a fenntartók tudják megtenni.
Nem számolunk azzal, hogy érdemben tömegével előfordulna az, hogy fenntartók fenntartási feladatot adnak át. Ugyanis, ha fenntartási feladatot ad át az önkormányzat, na, az tényleg olyan, amit érdemes mindenkivel megbeszélni, mert az egyáltalán nem mindegy, hogy az önkormányzat tartja fenn az iskolát, vagy egy civil egyesület, vagy egy egyház, vagy adott esetben a kerület vagy a főváros, vagy az önkormányzat átadja a megyének, mondjuk, ha szakközépiskoláról vagy középfokú iskoláról van szó, akkor ez lehetséges, megyei jogú városok esetében nem.
Tehát azt gondolom, hogy ez az intézkedés legfeljebb erre, ennek az évnek erre az időszakára szól, és én is azt gondolom, hogy jövő ilyenkor, amikor az önkormányzati költségvetések összeállításáról van szó, már egy másik szabályrendszer alapján kellene dolgoznunk, csak most itt látjuk: költségvetési vészhelyzet elé nézünk. Itt most senki nem azt gondolja, hogy a bölcsek könyvét írtuk le, ez egy átmeneti intézkedés. Annak idején, mikor Botka László képviselőtársammal ezt megfogalmaztuk, akkor is ennek szántuk, és nagyon szeretnénk kérni egyébként a kormányzatot arra, hogy ezt az egész iskolaátszervezési feladatcsoportot az általam elmondottak szerint sokkal jobban definiálja, mert ez most így, ebben a formában egyszerűen kezelhetetlen.
Szeretnék még valamit mondani, ami egyébként azóta, hogy mi beadtuk ezt a javaslatot, előállt változás. Nevezetesen, hogy Semjén képviselőtársam, és ha minden igaz, Szászfalvi képviselőtársam előterjesztett egy olyan javaslatot, ami a korábbi egyházi intézményi kezelésbe adott önkormányzati oktatási intézményeknél egy büntető fejkvótát vagy normatíva-visszafizetést foganatosított. Ennek is, mint ahogy a határidő-módosításnak, megvolt a maga egyedi története, mert ezek mögött egyébként mind fellelhető az, hogy hol volt, hol keletkezett az a probléma, ahol egyébként azt gondolta az előző kormányzat, hogy na, akkor itt rálépünk a fékre. Nem kell ilyen egyedi helyzetek alapján jogszabályokat alkotni, de kétségtelen, ezt a büntető normatívát visszamenőlegesen bevezették, és most ennek az eltörlésére tesz javaslatot ez a módosítás.
Itt viszont előállt a következő probléma, amit mi nem tudtunk kezelni az előterjesztésben, nevezetesen, hogy nagyon sok olyan intézmény van, és a Győr-Moson-Sopron megyeiek tudnak arról beszélni, hogy hogy van az, hogy kétségbeesett önkormányzatok olyan szervezeteknek adnak át intézményfenntartást, akik egyébként nyilvánvalóan ebben nem a gyerekek oktatását, nevelését látják, hanem primitív bizniszt, és egyébként kiderül, hogy utána meg összeomlik az iskola. Ugye, erre több példa is volt a legutóbbi időben, és nem csak Győr-Moson-Sopronban.
Tehát ezért egy olyan módosítással kell majd élni itt, hogy az Oktatási Minisztériumnak meg kell adni azt a lehetőséget, hogy minősítse ezeket a döntéseket akkor, ha fenntartóijog-átadásról van szó. Két ok miatt. Egyrészt nem szeretnénk azt a kaput megnyitni, hogy az oktatási bizniszben utazó, egyébként tényleg jelentős mértékben ellenőrizhetetlen meg ellenőrizetlen, nagyon vegyes szervezetek most ezt a rövid időintervallumot kihasználva itt jóvátehetetlen változtatásokat tudjanak kicsikarni, egyébként kétségbeejtő helyzetben lévő önkormányzatoktól.
Tehát az oktatási kormányzatnak mérlegelni kell azt, hogy vajon az az intézmény, amit most átadnak, az képes-e fennmaradni az új fenntartó kezelése alatt is. Ez nagyon sokrétű vizsgálat lehet, mert tudok rá pozitív és negatív példákat mondani. Napnál világosabb, hogy ha az egyesület egy településen tíz éve a Waldorf pedagógiai módszerrel megbízhatóan, stabilan egy óvodában a gyerekeket ellátja, neveli, és az önkormányzat a lehetőségek és az igények szerint szeretné ezt bővíteni, és átad neki még egy óvodát fenntartásra, akkor az a múlt, az a stabilitás, ami ott létezett, nyilvánvalóan valamifajta biztosítékot jelent abban a vonatkozásban, hogy itt nem lesz baj. De akkor, amikor mondjuk, egy település egy, az átadás előtt két héttel összebuherált egyesületnek, aminek csak tíz tagja van nulla forinttal, akarja átadni ezt, és nyilvánvaló, hogy az egész rendszer bizonytalan, akkor lehessen azt mondani, hogy kedves önkormányzat, itt nem látjuk biztosítottnak az intézmény átadását, és ezért élünk azzal a lehetőséggel, hogy ehhez nem járulunk hozzá.
A másik lehetőség pedig az, hogy csak a kormányzat tudja mérlegelni ennek a döntésnek a költségvetési konzekvenciáit. Ugyanis vannak olyan intézményfenntartók, amelyeknek a normatívája adott esetben többlet költségvetési forrást igényel, és nem szeretnénk azt a helyzetet előállítani, most megint abszurditást mondok, de mondjuk, ha az iskoláknak egy meghatározó száma átmegy így egy másik fenntartóhoz, akkor lehet, hogy az meg egyébként a költségvetésnek az oktatásfinanszírozását lehetetlenítené el. Ezt is mérlegelni kell, hogy ez kitelik-e vagy sem.
Nem nagy számokról van szó. 11 700 oktatási intézmény van önkormányzati fenntartásban az országban körülbelül, és ha jól számoljuk, akkor körülbelül 200 olyan fenntartóátadás volt, nem átszervezés, csak amikor ilyen speciális, mikor a fenntartási jogot adják át egy másik szervezetnek, 200 ilyen fenntartóijog-átadás volt. Ennek a döntő többsége, tehát 150, történelmi egyházakhoz kötődött, és mintegy 50 volt az, ami nem, és ebből durván a problémás esetek száma 10-15 volt. Tehát nem nagy számról van szó a 11 700-hoz képest. Csak azért érdemes erre figyelni, mert egyébként persze, nem nagy szám, de ha pont az adott szülő adott gyereke jár majd olyan iskolába, ahol ellehetetlenül az oktatása, akkor az neki a száz százalék, tehát az maga a katasztrófa. Minél kisebb a település, vagy minél kevesebb a lehetősége a szülőnek egy másik intézménybe vinni a gyereket, ez annál inkább igaz.
Egyébként hozzáteszem, hogy az önkormányzatok döntő többségben ma már nincsenek abban a helyzetben, hogy olyan típusú átszervezést csinálnak, amikor teljesen megváltozik az iskola profilja, vagy összevonnak iskolákat vagy bezárnak. Ugyanis a gyerekek felvételt nyertek, a költségvetésben a finanszírozása az intézménynek bent van, arra megvan a forrás, a fellebbezési határidők már az alapfokú intézményeknél elmúltak; és az önkormányzatok nem felelőtlenek adott esetben, bármilyen nehéz helyzetben vannak, tehát itt nem lehet tömeges fenntartóátadásról beszélni.
Az viszont biztos, hogy átszervezésről sokat lehet majd beszélni, de mondom, ez olyan kérdéseket érint, ami például létszámváltoztatást érint, mert látják az önkormányzatok, hogy azóta a felvett gyerekek milyen tantárgyfelosztás mellett milyen pedagógust igényelnek, és adott esetben ebben lehet módosítani. Lehet a fölös állásokat esetleg zárolni, esetleg az iskola fenntartásában vagy az iskola kezelésében lévő vagyontárgyakat racionalizálni, tehát sokfajta lehetőség van.
(14.50)
Ezek apróságok, csak a rossz szabályozás miatt ez mind átszervezésnek minősül.
Úgyhogy, tisztelt közgyűlés… - nem. (Derültség.) Tisztelt parlament - a közgyűlés az a fenntartónál van -, még egyszer szeretném hangsúlyozni, úgy ítélem meg magam is, hogy nem a határidőben, de egyébként más, garanciális elemek esetében módosításra van szükség, mert adott esetben előállt az, amiről beszéltem, hogy egy új javaslat közben bejött egy másik törvényt illetően. Illetőleg szeretném még egyszer hangsúlyozni, hogy bevallottan látjuk, hogy ez erre az évre vonatkozik, a jövő évben már teljesen más rendszerben kellene ezt a kérdést kezelni, mert a mostani helyzet egyszerűen nem jó, csak nem vállalkoztunk arra, hogy az egész oktatási törvényt módosítjuk, ez nyilvánvalóan kormányzati feladat, együttműködve a kormányfrakciókkal.
Tisztelt Ház! Kérem a javaslat támogatását. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)
