ZAKÓ LÁSZLÓ

Teljes szövegű keresés

ZAKÓ LÁSZLÓ
ZAKÓ LÁSZLÓ (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Megtanultam már, hogy ha egy előterjesztés nagyon rövid, néhány paragrafust érint, akkor is legalább akkora figyelemmel olvassuk el, mint ha egy vaskos törvényjavaslatot veszünk a kezünkbe.
Gyakorlatilag néhány változtatás van ebben a törvényjavaslatban, de sok minden nem tetszik benne. Az egyik az, amit már többen érintettek, a határidők módosulása, amit nagyon elbagatellizáltak itt néhányan. Valóban, gondoljunk bele, ha egy szülő vagy egy házaspár, szülők, akik esetleg több műszakban dolgoznak, mondjuk, július végén, meg mire ezt közzéteszik, augusztus elején tudják meg, hogy a gyermekük nem abba az iskolába fog járni, ahova beíratták, és mondjuk, az iskolába járási nehézségek miatt komoly családi feladat előtt állnak, hogy hogyan oldják meg gyermekük iskolába juttatását.
A bevonni szándékozott külső bizottságok, szakértők sorába lassan ma Magyarországon kötelezővé tenném, hogy bevonjuk a közlekedési vállalatok illetékeseit is, tudniillik a vasúti szárnyvonalak módszeres felszámolásával és az autóbusz-közlekedés ritkításával nagyon könnyen előállhat olyan helyzet, hogy egy adott településen egy iskola bezárásával gyakorlatilag az ott élő gyermekek iskolába juttatása majdhogynem a lehetetlenséggel lesz egyenlő.
Az előterjesztők részéről egy-két freudi elszólást is hallottam, Pichler képviselő úr olyat mondott, hogy gyakorlatilag nem akkor nyáron, júliusban fog kiderülni az adott iskola adott esetben történő bezárása, hanem előtte, a tanévben. Akkor, kérdezem én, ha ezt már előre így borítékoljuk, akkor mi szükség arra a színjátékra, amit most már július végéig húzunk ki? Szerintem olyan fajsúlyú kérdés a közoktatás, a gyermekek taníttatása, ami a Jobbik felfogása szerint alapkérdés, ami fölött nem mehetünk úgy el, hogy be-beteszünk egy-egy olyan módosító javaslatot, amely mögött elsiklik a lényeg, és amely mögött sajnos a gyermekek tanításának, tanulásának gátjait emeljük föl.
Kósa képviselő úrnak a waldorfos iskolai példája is bennem rossz érzetet keltett, a Waldorf-iskola az az iskolamód, ahol nem az történik, amit a nevelők, oktatók szeretnének, hanem amit a gyerekek. Tehát egy olyan példával jönni elő, hogy egy Waldorf-iskola vállalja, hogy majd befogadja a többi intézmény tanulóját, ez bennem rossz érzetet váltott ki.
Van egy kis apró elírás, mert az érintett közoktatási intézmény vezetőjének kell megküldeni az anyagot, holott egy komoly változtatás minimum két intézményt érint. Én még mindig csak abból indulok ki, hogy bezárásokról van szó. Ezt tanultuk meg sajnos az utóbbi években, évtizedekben. Tehát az érintett közoktatási intézmény mellett van egy másik érintett is, amelyik adott esetben átveszi az adott iskola feladatait.
Egyik súlyos, szerintem legdurvább módosító javaslat az, amelyben arról van szó, hogy ha a fenntartó három vagy annál több nevelési-oktatási intézményt tart fenn - pont, pont, pont -, és a település gyakorlatilag egy kisváros is lehet már, mert ott már legalább három közoktatási intézmény van, ott az egyszerűsítés jelszavával vagy zászlajával azt írja az előterjesztő, hogy az iskola igazgatójának kell a helyben szokásos módon értesítenie a többi illetékes szervet a tervezett változtatásról.
Tudjuk-e azt, hogy ez mit jelent egy adott iskola esetében? Faliújságra kiszúrjuk az értesítőt, hogy aki arra jár, az olvassa el, és tegye meg határidőre a véleményét? Vagy egy gyors telefonnal értesítjük az illetékeseket? Nincs szabályozva a kérdés, holott éppen a városok, nagyvárosok, megyei jogú városok azok a települések, ahol gyakorlatilag egy kézbe adjuk adott ügyben az iskola sorsát.
A másik bagatellizálás Kósa képviselő úrtól az volt, amikor pedellusiskoláról meg büféről beszélt. Sajnos a példák azt mutatják, hogy komplett iskolák bezárásáról van szó, és egy adott iskolaépület - ami nagyon gyakran a belvárosban van, mert a belváros ürül ki a leghamarabb, és ott születik a legkevesebb gyerek -, egy belvárosi iskolaépület viszont a legértékesebb, pont az iskola fekvésénél fogva. Tehát nincs üldözési mániám, de még mindig azt mondom, hogy maradjunk az iskolabezárásoknál, adott esetben egy belvárosi iskoláról beszéljünk, ahol az iskolaigazgató egy személyben és nagyon szabályozatlan körülmények között kiértesített külső bizottságok véleményét valahogy integrálva vagy adott esetben elnagyolva továbbítja a fenntartó felé a szakvéleményt.
Én Nagykanizsán élek, önkormányzati képviselő is voltam, elmondhatom, hogy Nagykanizsán a jelenlegi képviselő-testületben több iskolaigazgató van, ha végigfutok a névsoron, többnyire fideszes képviselőkről van szó. Tehát én látok egy láncolatot, hogy az iskolaigazgató, aki amúgy egy óra múlva adott esetben beül a közgyűlésben a saját székébe, egy általa írt előterjesztésről fog szavazni, amelyben, mondjuk, rögzíti azt, hogy az az adott iskola nem fog több osztályt indítani.
(16.00)
Innentől kezdve, miután ez egy intézményátszervezésnek minősül, a vagyont nem érinti a törvény hatálya, mert kiemelték, mert az oktatásban a továbbiakban az a vagyon nem vesz részt, és szabad prédává válik. Nagyon nem tetszik ez az előterjesztés, mert szélsőséges megközelítés esetén én egy iskolabezárással együtt járó értékes épületek esetleges elkótyavetyélését látom a víziómban, amelynek nem jó az üzenete.
Tehát a Jobbik jó szívvel nem ajánlja elfogadásra ebben a formában ezt a törvénymódosítást.
Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiból.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem