DR. RÉTVÁRI BENCE
DR. RÉTVÁRI BENCE
DR. RÉTVÁRI BENCE (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagyon örültem, hogy itt lehettem, élveztem a vitát. Egy alkotmányjogi szemináriumsorozat sem tudott volna több jó javaslatot előhozni. Tényleg köszönöm önöknek, hogy ezen komolyan gondolkoznak, és akár az eszmei alapjait vizsgálják, akár a pragmatikus részekhez gondolnak hozzá, és tesznek további lépésekre javaslatot. Ugyanakkor mégiscsak felhívnám a figyelmüket, az eredeti szándékunk ezzel az volt, hogy a 200 főben maximalizált parlamenti létszámhoz kapcsolódóan a megválasztás mechanizmusára gondoljunk ki egy lehetőség szerint konszenzusos választási rendszert. Ennél többre ez a határozati javaslat nem hivatott. Nagyon sokféle javaslat érkezett, amelyik más témákra is kiterjesztené vagy már meghatározná az ottani vita menetét. Úgy gondolom, egyiket sem érdemes korlátozni.
Végignézve néhány módosító javaslatot, Novák Elődnek és Lamperth Mónikának külön-külön van javaslata, amelyik az arányos rendszert kívánná száz százalékig bevezetni a választáson. Úgy gondolom, bízzuk ezt a bizottságra. Vitassa meg ezt is és mást is, de ne vegyük el a munkáját. Legyen lehetőség, hogy ott erről vitatkozzanak. Lehet, hogy az egyik jó, lehet, hogy a másik jó, lehet, hogy a mostani vegyes választási rendszer, de semmiképpen nem jó szerintem, ha ezt már most itt eldöntjük, és teljesen behatároljuk a bizottság tevékenységét. Mindenkinek megvan már most is a maga véleménye, valószínűleg az MSZP és a Jobbik a listás rendszert szeretné, valószínűleg mi az egyéni körzeteknek is súlyt adnánk, ez nyilvánvalóan már most látható. De ne itt döntsük el ezt, hanem ott próbáljunk valamilyen konszenzust létrehozni ezzel kapcsolatban.
A másik nagy vitatéma, hogy albizottság vagy eseti bizottság. Természetesen minden képviselőnek minden bizottság munkájában konzultatív jelleggel joga van részt venni, és mivel ez egy paritásos bizottság, ezért itt nem is annyira a szavazás számít, úgyis konszenzusra kell jutni valamilyen szinten. Tehát ha valaki az álláspontját kifejtheti, szinte ugyanolyan a részvétele a munkában, mint azoké, akik rendes tagjai ennek a bizottságnak. A Házszabály erre keretet biztosít, és maga a műfaj nem olyan, hogy ott a szavazás annyira éles lenne. Ezen kívül fölhívnám a figyelmet a Házszabály 35. § (3) bekezdésére, amely szerint az eseti bizottságnak pontosan ugyanolyanok az eljárási szabályai, mint az állandó bizottságé. Tehát az eljárási rendben semmi különbség nincs. Illetőleg mindenkinek felhívnám a figyelmét az alkotmányügyi és igazságügyi bizottság 1995. szeptember 13-ai döntésére, amely szerint csak akkor házszabályszerű egy eseti bizottság felállítását indítványozni, ha egyúttal az elnököt és az alelnököket is megnevezik. Ez ebben a javaslatban nem szerepel, tehát a Házszabály szerint sem lehetne ezt támogatni. De a lényeg az, hogy ebben a bizottságban paritásos alapon egyketted-egyketted arányban ellenzék és kormánypárt ütköztesse az érveit. Elég bő időkeret van, azt hiszem, erre, hogy ezt meghatározzák.
A Gaudi-Nagy Tamás képviselő úr által előadottakra szerintem, amely alapos és részletes volt, ugyanolyan mélyrehatóan válaszolt Salamon László képviselőtársam, úgyhogy azzal én nem foglalkoznék már bővebben.
Az ajánlószelvény gyűjtése szerintem szintén olyan kérdés, amit a bizottságon belül kell megvitatni. Nem zárjuk ki azt, hogy erről lehessen szó, és nem is tesszük kötelezővé, tehát mindent szabad, ami nem tilos. Úgyhogy nyugodtan abban a bizottságban is föl lehet vetni ezt a témakört. A VPN rendszert én nem olvastam, úgyhogy szerintem, bár nem tisztünk az, hogy az elnök úrnak a szómegvonását minősítsük, de teljesen jogos volt akkor az a döntése. Én is kaptam már Vona Gábortól SMS-t, amiben rendezvényre invitált, de mégsem az ügyészséghez rohantam azon nyomban, hanem megőriztem magamnak egy ideig. (Derültség.)
A határon túli magyarok szavazati jogával kapcsolatban pedig szerintem tényleg ünnepélyes pillanat volt a múlt héten, amikor döntött a parlament a kettős állampolgárságról. Azt hiszem, elég jól rendezi ez a törvény ennek a lehetőségét is. Bízom benne, hogy ők is a nemzet részeinek érzik magukat, és ha élni kívánnak szavazati jogukkal, mint akkor már leendő kettős, magyar és mondjuk, román vagy magyar és szerb kettős állampolgárok, megvan a módja annak, ha ezzel élni akarnak.
Bízom benne, hogy parázs szakmai vita lesz, és az előképekből kiindulva valóban az lesz ebben az albizottságban. Mind a jogászoknak, mind majd később az alkotmányjog kutatóinak, de a képviselőknek is hatékony tere lesz. De a legfontosabb az, hogy eredményes legyen. Ezért is kell valamiféle kereteket szabni itt a különböző módosító indítványok és kapcsolódó módosító indítványok garmadájában, mert az a legfontosabb, hogy minél hamarabb és minél inkább konszenzussal szülessen meg az eredmény. Már csak azért is, hogy a pártoknak legyen idejük felkészülni az új rendszerben a 2014-es választásokra.
Mindenkinek nagyon szépen köszönöm a vitában való részvételt. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)
