SNEIDER TAMÁS
SNEIDER TAMÁS
SNEIDER TAMÁS, az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. Először is mindenképp sajnálatomat fejezem ki, hogy hajnal három órakor kell ezzel a népi kezdeményezéssel foglalkoznunk. (Moraj a kormánypárti oldalon.) Én úgy gondolom, hogy a Fidesz padsoraiból felszólaló kis morajt a saját kormányuknak intézzék és a saját frakciójuknak, hiszen ezt a napirendipont-tervezetet, ami előttünk van, önök fogadták el, önök hozták elénk, ennek köszönhetjük, hogy most, hajnal háromkor is még erről kell nekünk beszélni.
Nos, elsőként engedjék meg, hogy akkor a megfogalmazott bizottsági kisebbségi véleményt ismertessem.
Az első fontos dolog, hogy a Jobbik már a kezdet kezdetén, a Gyurcsány-kormányzat idején, amikor 62 évről 65 évre emelték fel a korhatárt, akkor elmondta, hogy ellenzi a korhatár megemelését, és már akkor is indokoltuk, hogy miért ellenezzük. Nos, én úgy gondolom, hogy olyan esetben, amikor egy ország magas munkanélküliséggel küzd, amikor fiatalok tömegei nem tudnak elhelyezkedni, és adott esetben külföldre kell menniük, messze a családjuktól, akkor semmi sem indokolja azt, hogy megemeljük a nyugdíjkorhatárt.
(3.00)
Ennek racionális gazdasági alapja sincsen, hiszen teljesen mindegy gyakorlatilag, hogy nyugdíjjárulékot vagy munkanélküli-járadékot fizetünk, valamelyiket így is, úgy is ki kell fizetni.
A másik nagyon fontos dolog, hogy erkölcsi alapja sem lehetett volna az előző szocialista kormányzatnak, hogy ilyen drasztikus módon megemelje a nyugdíjkorhatárt. Hiszen miről is van szó?
Nézzük meg elsősorban talán a férfiak helyzetét! 65 évre fog emelkedni - ha nem változtat rajta a mostani a Fidesz-kormányzat - a nyugdíjkorhatár, miközben Magyarországon a férfiak átlagéletkora 68 év. Nyilvánvalóan felmerül a kérdés, hogy akkor miért is fizetjük mi a nyugdíjjárulékot, egyáltalán hova fizetjük a nyugdíjjárulékot? Hiszen ma egy átlagos bérrel rendelkező személy az úgynevezett szuperbruttó bérének több mint a negyedét fizeti nyugdíjjárulékként be a nyugdíjkasszába.
Ha egyszerű paraszti logikával végiggondoljuk, hogy 40 vagy 45 évet dolgozik valaki a nyugdíjkorhatár eléréséig, akkor ez elméletileg azt jelentené, hogy 10-11 évig ugyanakkora nyugdíjjal kéne rendelkeznie, mint ami a fizetése volt még a befizetései után. Természetesen persze lehet korrigálni, mert vannak, akik nem tudnak befizetni, a fogyatékkal élők s a többi; ezekre is gondolni kell, természetesen.
De azért valahol gondoljuk már el! 10-11 év teljes béralapú nyugdíj helyett kapunk átlagosan 3 évet, és azt sem a teljes bér után, hanem meg van szabva, hogy hány százalékát a bérnek. Igenis úgy gondolom, hogy a lakosság jelentős része és adott esetben a férfiak jelentős része; hiszen itt már volt a nők kedvezményes nyugdíjba vonulásáról szó és annak örültünk, hogy részben el lett fogadva, és körülbelül az eredeti ígéret felét teljesítette a Fidesz, de sajnos csak a felét; tehát erről már volt szó, de a férfiakról egyáltalán nem esett szó.
A másik fontos dolog, amit elmondtunk, hogy rendszerben kellene gondolkodni valóban. Tehát nem ok nélkül mondta most Szűcs Erika képviselő asszony, ők sem abban gondolkodnak, hogy 65-ről 62 évre csökkenjen újból a nyugdíjkorhatár, persze hogy nem, ők vezették be, hát érdekes lenne, ha most ők mondanák azt, hogy álljon vissza a rendszer, amit ők indítottak el.
De kérem szépen, mondanék egy gyors példát, mert friss. Belgiumban voltam kint, egy konferencián vettem részt, és érdekes módon nem is a konferencia volt az érdekes, hanem az utána lévő vacsora, beszélgetés akkor már a szakpolitikusokkal, és bizony kiderült, hogy Belgiumban is amikor magas volt a munkanélküliség aránya, akkor lehetővé tették, hogy hamarabb nyugdíjba vonulhassanak az akkori munkavállalók, épp azért, hogy a fiatalok munkába állhassanak. Hozzá kell tennem, hogy most egyébként épp ezzel a problémával szembesülnek, hogy viszont már a belgák megszokták azt, hogy korán nyugdíjba vonulnak, 55-58 évesen nyugdíjba szoktak vonulni, és most annak a rendszernek, amit akkor bevezettek, a hátrányát kezdik érezni, de a lényeg az, hogy erről lehetne beszélni, mert ha már egy ország - és nem csak egy ilyen ország volt természetesen - ezt elindította, mi is gondolkodhatnánk hasonló dolgokon.
A másik fontos nyilván a rendszerszerű gondolkodás. Amikor 65 évre emelkedik a nyugdíjkorhatár, elgondolkodik az ember, hogy bizonyos szakmák területén meddig lehet bírni egyáltalán azt a lelki, fizikai, szellemi terhelést, ami adott. Engedjék meg, hogy én csak egyetlenegy területet kiemeljek, a mentődolgozók területét. Azért merem ezt kiemelni, mert szerencsére bizottsági keretből sikerült több tanulmányt is elkészíttetni, és egy volt mentőfőorvos asszony tanulmányát lehet a kezemben látni, amit az egészségügyi bizottság minden egyes tagjának el is fogok küldeni. Mindenki csak gondolja el, nem fogok ebből hosszasan olvasgatni, de mindenki képzelje el, hogy adott esetben egy 65 éves sofőrrel, egy 65 éves ápolóval és egy 65 éves orvossal vonul ki egy mentő adott esetben, megmenteni az önök életét. Önök jól éreznék magukat, ha ilyen korú úgymond segítség érkezne önökhöz? (Nagy zaj a Fidesz soraiban.) Valószínűleg nem, mert képzeljék el! Önök széttárják a karjukat, hogy ez természetes dolog. Kérem szépen, a negyedik emeletről 65 évesen hozza le majd az embert! (Felzúdulás a kormánypártok soraiban. - Az elnök csenget.) Tisztelt fideszes Képviselő Úr! Hatvanöt évesen ha le fogja hozni a negyedik emeletről a 150 kilós beteget, akkor semmi probléma, akkor ennek így kell maradnia. De én úgy gondolom, hogy ez nem így van, és ezt könnyű belátni ezen az egyszerű példán keresztül. (Közbeszólások, folyamatos zaj.)
Nos, tovább szeretnék menni a rövid összefoglalóban. Nagyon fontos lenne elgondolkodni azon, ami Nyugat-Európában is működik: a rekreáció intézménye. Adott esetben tízévenként, ötévenként hosszabb szabadságra mehetnek a dolgozók. Ez nálunk egyáltalán nem létezik. És amikor arról beszélünk, hogy valaki 65 éves koráig dolgozzon, lehet, hogy tudna dolgozni, ha nem égne ki közben akár többször is a munkavállalás idején.
Ha mondjuk, egy szociális munkás tízévenként egyszer el tudna menni egy fél évre vagy egy évre kikapcsolódni, feltöltődni. Gyakorlatilag ezekről a törvényjavaslatokról vagy ezekről a gondolatokról semmi nincs megfogalmazva. Ezt viszont a Jobbik nem most, nem is a választási programjában, hanem már sokkal előbb jelezte és jelezni is fogjuk a következő időben a kormányzatnak.
Persze van egy másik kérdés is ezzel kapcsolatban. Alapjában véve 65-ről 62 évre visszaállítani a nyugdíjkorhatárt érdekesnek tűnik, de úgy gondolom, hogy annak tükrében, hogy a Fidesz 1 millió pluszmunkavállalót, új munkavállalót ígért az elkövetkező 10 év folyamán alapvető programpontként, és amikor bármiről vitázunk, amikor elmondjuk, hogy valami nem lesz jó, teljesen mindegy, milyen gazdasági vagy politikai üggyel kapcsolatban, akkor egy ilyen vitában akár televízióban, akár máshol, az utolsó úgymond adu ász: 1 millió munkahely lesz!
(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Kérem szépen, ha valóban lesz 1 millió munkahely, akkor nem is kérdés, hogy nem kell nekünk 65 éves korhatár, akkor nyugodtan le lehet vinni 62-re, sőt azt mondom, hogy 55 évesen is nyugdíjba mehet még, mert plusz 1 millió munkavállaló befizetései nemhogy ezt a nyugdíjrendszert, ennél sokkal nagyobb nyugdíjrendszert is elbírna.
Én tehát, summa summarum, azt tudom mondani, hogy ha önök komolyan gondolták azt, hogy 1 millió munkahely fog létesülni Magyarországon - márpedig biztos komolyan gondolták, hiszen úton-útfélen mindenütt csak ezt halljuk -, akkor nem is kérdés, hogy vissza lehet állítani a nyugdíjkorhatárt 65 évről 62 évre.
De ha mégsem ezt tennék, az viszont mégsem lehet kérdés, hogy igenis a rekreációt és egyéb lehetőségeket megteremtsük, hogy adott esetben olyan munkavállalói körökben, ahol rendkívül nagy a terhelés, ott mégis nyugdíj-korkedvezményeket adjunk.
Engedjék meg, hogy azért kitérjek adott esetben a rendőri szervek, a katonaság korai nyugdíjaztatására. Ezzel kapcsolatban nem szívesen szoktak beszélni, de gondolják el, amikor 32 évesen egy ereje teljében lévő fiatalember nyugdíjba vonulhat azért, mert ő kommandósként töltötte le a 12,5 évét körülbelül, akkor higgyék el, hogy nemcsak a lakosságot irritálja ez, hanem még az a személy, aki 32 évesen nyugdíjba vonul - 200 ezer forintos nyugdíjjal, természetesen - még ő maga is úgy érzi, hogy ez túlzás. Persze hogy túlzás, hiszen 32 évesen nyugdíjba vonulni, nem tudom, hogy ilyen Európában valahol létezik-e.
Tudom jól, hogy ezt a korai nyugdíjaztatást a fegyveres szerveknél már az ókorban tulajdonképpen elkezdték - a Római Birodalmat lehetne sorolni, s a többi, s a többi, hiszen földbirtokot kaptak, amikor kiöregedtek a katonák, ez volt az ő nyugdíjuk, és lehetne sorolni, hogy 2000 éven keresztül ez hogyan működött -, de kérem szépen, azt mondom, hogy igen, ezen is lehet változtatni, adott esetben itt is lehet növelni a nyugdíjra jogosultság idejét. Természetesen az más kérdés, hogy lehet, hogy már 35 évesen nem kommandósként kell szolgálni a magyar államot, hanem adott eseten utcai rendőrként vagy járőrözőként vagy nyomozóként továbbképezve, és ennek sok-sok lehetősége van.
Ha elmegyünk Nyugat-Európába egyébként, akkor mindezt megtaláljuk. Itt nem arról van szó, hogy nem becsülnénk meg ezeknek az embereknek a munkáját, mert az én véleményem szerint tulajdonképpen bizonyos szempontból az ország krémjét adja ez a néhány száz személy, aki a biztonságunkra vigyáz, és tényleg jó végignézni rajtuk, már amikor nem az utcán jelennek meg az MSZP parancsára, természetesen, de ez az idő hála istennek elmúlt, és remélem, mindörökre elmúlt, hanem amikor valóban védik az embereket, és jó fizikumú, becsületes és jól felkészült szakemberek állnak ilyen szempontból rendelkezésünkre.
(3.10)
De higgyék el, ez mind-mind olyan terület, amelyen változtatni kell, és ez a kérdés ezt mind felveti. Azért szörnyű, hogy ezt most tárgyaljuk, ilyenkor, mert ezekről a fontos dolgokról nem lehet beszélni, nem lehet érdemben tárgyalni ezzel kapcsolatban.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)
