KARA ÁKOS
KARA ÁKOS
KARA ÁKOS (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Amikor a sztrájkról, így a sztrájkkal kapcsolatos szabályozásról beszélünk, fontos szempontokat kell figyelembe vennünk. Ilyen alapvető szempont az, hogy a sztrájkhoz való jog alapjog, régi és fontos vívmány, mint ahogy az is, hogy az adott esetben ellenérdekű felek számára lehetővé teszi az egyeztetés, a megoldáskeresés lehetőségét, és az is, hogy a jogalkotás régóta fontos célja, hogy csökkentse a bizonytalanságot, növelje a jogbiztonságot.
A munka, a munkavégzés egyik legfontosabb célja a mindennapi élet biztosításához szükséges javak eléréséhez, megteremtéséhez szükséges. A sztrájk, így különösen a közforgalmú tömegközlekedés és a távközlés terén, továbbá az áram, a víz, a gáz és egyéb energia szolgáltatását ellátó szerveknél jelentős befolyással van a nagyobb közösség életére. Különösen fontos, hogy a sztrájkkal kapcsolatos nézetek világosan kerüljenek megfogalmazásra. Az érdekképviseletek mindemellett fontos feladatot látnak el egy társadalomban. A szolidáris és egymás gondjára, problémájára figyelő társadalom reménybeli létrehozásának a szándékánál ugyanakkor sok más szempontot is figyelembe kell vennünk ennek a kérdésnek a tárgyalásakor. Gondolom, ez a szándék, ez a többszempontú megközelítés szándéka vezette a ma hatályos sztrájkról szóló jogszabály akkori előterjesztőit és elfogadóit, és ugyanez a szándék vezet minket is a mostani jogszabályban szereplő változtatási javaslatok előterjesztésekor.
Az elégséges szolgáltatások meghatározása fontos szempont. A lezajlott sztrájkok, illetve a, megjegyzem, végül tárgyalásos formában, sztrájk nélkül megvalósult, elért megegyezések azt a tapasztalatot adják a számunkra, hogy ilyen jellegű konfliktus, érdekellentét alkalmával az egyik legtöbb egyeztetést kívánó, és az egyik legtöbb energiát felemésztő kérdés a sztrájk idején nyújtott úgynevezett elégséges szolgáltatás mértékének kérdése. Álláspontunk szerint az elégséges szolgáltatás kérdésköre közügy, és a közösség, a nagyobb közösség számára meghatározó kérdés az, hogy a közösség valamennyi tagja, az egyének, családok, munkába járó keresők, iskolába járó fiatalok miként tehetnek eleget a kötelezettségeiknek, vagy éppen az is alapvető kérdés, hogy miként jutnak, juthatnak hozzá alapvető szolgáltatások eléréséhez. Kedves képviselőtársak, ezek az alapvető szolgáltatások az élethez szükséges alapvető igények. Megjegyzem, éppen emiatt állt ki korábban a Fidesz-KDNP határozottan amellett, hogy az alapvető közszolgáltatások legmegfelelőbb, a közösség szempontjából legnagyobb biztonságot nyújtó megoldása az, ha ezek az ellátások, közszolgáltatások az állami működés, működtetés rendszereiben maradnak, vagy adott esetben maradtak volna.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az elégséges szolgáltatás kérdésének pontosabb, világosabb és egyértelműbb megfogalmazása régi, fontos elvi és gyakorlati igény is. Ezért fogalmaztuk meg tehát két fontos szempont figyelembevételével, egyrészt tehát a sztrájkhoz való alapvető jog elvének figyelembevételével, valamint az elégséges szolgáltatás sztrájk idején a nagyobb közösség, adott esetben az egész ország számára fontos elv figyelembevételével, legyen világos, határozott, mindenki számára ismerhető, kellően kiszámítható, tervezhető az elégséges szolgáltatások törvényi megfogalmazása. A jogszabálytervezet megfogalmazásakor ezért nyújtottuk be az idevonatkozó javaslatainkat.
Kedves Képviselőtársak! Az európai joggyakorlat különböző megközelítéseket használ a vitás kérdések rendezésére, de valamilyen szinten, valamilyen fórumon mindenhol, mindenütt lehetőséget ad szakértők bevonására. A javaslatunknak az elégséges szolgáltatás kérdésének tárgyalására vonatkozó része végső esetben itt is majd lehetőséget adna, lehetőséget biztosítana a vitás kérdések rendezésére a bírósági szakaszban. Ne felejtsük el, hogy ez a szakértői segítség sokszor nagyon fontos kérdések többszempontú megközelítésénél szükséges, hiszen ekkor a nagyobb közösség, akár az egész ország valamennyi tagjának a legkülönbözőbb érdekeit és elvárásait kell szintetizálja, figyelembe vegye.
Kedves Képviselőtársak! A javaslatban az szerepel, hogy a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit törvény megállapíthatja. Törvényi szabályozás hiányában a sztrájkot megelőző egyeztetés során kell a még elégséges szolgáltatás mértékéről és feltételeiről megállapodni. Ebben az esetben a sztrájk akkor tartható meg, ha a felek a megállapodást megkötötték, vagy ennek meghiúsulása esetén bármelyik kérelmére a munkaügyi bíróság jogerős határozattal állapította meg a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit. Úgy gondoljuk, hogy mindez megvalósítható azzal a megoldással, hogy a munkaügyi bíróság öt napon belül, nemperes eljárásban, szükség esetén a felek meghallgatása után határoz. Természetesen a határozat ellen fellebbezésnek helye van, helye lehet, a fellebbezést az ügy összes iratával együtt a beérkezés napján fel kell terjeszteni a másodfokú bírósághoz, a másodfokú bíróság öt napon belül határozna.
Kedves Képviselőtársak! Összegzésként azt mondanám el, hogy új megközelítésre, új szemléletmód alkalmazására van szükség, új szemléletmód alkalmazását teszi lehetővé a munka világában, az érdekképviselet világában ez a javaslat. Nincs szó olyanról, hogy a javaslat tiltaná a sztrájkot mint alapjogot, hiszen ennek a javaslatnak a fő eleme pont a sztrájk alatti szolgáltatás, közszolgáltatás tartalmi részleteinek egyeztetésére és eldöntésére, így a felgyorsítására adna lehetőséget. A valódi cél persze, hogy szülessen erről az elégséges szolgáltatásról megállapodás. Az eddigi gyakorlatot látva, az eddigi gyakorlat tapasztalatait levonva azt látjuk, hogy vannak olyanok, akik erre törekednek, törekedtek, és vannak olyanok, akik ilyen kérdésekben csak látszategyeztetéseket tettek.
Kedves Képviselőtársaim! A javaslat tehát tiszteletben tart alapvető egyéni és közösségi jogokat, így a sztrájkhoz való jogot, nagyobb biztonságot nyújt a társadalom számára, és véleményünk szerint kezelhető megoldást és jogérvényesítési lehetőséget biztosít majd a valódi érdekképviseletet folytató szervezetek számára. A sztrájkhoz való jog biztosítása, közösségi megegyezés szüksége és igénye, az érdek-képviseleti tevékenység fontossága, a társadalom és a gazdaság számára fontos érdekek figyelembevétele, kevesebb jogbizonytalanság, mind-mind olyan fogalom és szándék, amelynek együttes figyelembevételét céloztuk meg a jogszabály benyújtásával.
Kérem önöket tisztelettel, hogy támogassák a benyújtott javaslatot. (Taps a kormánypárti oldalon.)
