DR. KOLBER ISTVÁN
DR. KOLBER ISTVÁN
DR. KOLBER ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Czomba Sándor államtitkár úr stratégiai jelentőségű döntésként aposztrofálta ezt az előterjesztést, amivel magam teljes mértékben egyetértek. Az európai uniós csatlakozásunk után az Európai Innovációs és Technológiai Intézet volt az első európai uniós intézmény, amelynek Magyarország otthont ad, amely hazánkba települ. 2005-ben Gyurcsány Ferenc kormánya jelezte hivatalosan az Európai Bizottságnak, hogy helyet kíván biztosítani ennek az európai intézménynek. Ismert talán vagy talán emlékeznek rá, hogy több jelentkező is akadt, Bécs és Pozsony együtt pályázott, vagy a lengyelországi Wrocłav is a pályázók között volt, és komoly vetélkedés alakult ki, komoly verseny volt.
Itt szeretném megemlíteni, kiemelni, hogy komoly szerepe volt a siker elérésében, a 2008-ban megszületett kedvező döntésben a miniszterelnök közbenjárása mellett Bajnai Gordonnak, aki akkor gazdasági és fejlesztési miniszter volt, valamint Molnár Károlynak, aki kutatás-fejlesztési miniszterként tevékenykedett akkor. A megállapodás előkészítését és szövegezését, aláírását is az előző kormány végezte el és fejezte be márciusban. Így a megállapodás hatálybaléptetése érdekében sürgető a megállapodás elfogadása, és azt gondolom, hogy ha a megállapodás tartalmi elemzését elvégezzük, akkor valóban oda jutunk, ahová Mile képviselőtársam, hogy ez egy támogatható javaslat.
Egy nemzetközi intézmény növelheti a székhely ország nemzetközi presztízsét, növelheti, de önmagában persze nem növeli. Nem elegendő, ha egy nemzetközi szervezet letelepedik Magyarországon. A döntés idején Magyarország mellett szólt, hogy éppen jelentős változás történt a tudománypolitika, a kutatás-fejlesztés és az innováció kormányzati irányításában. Önálló miniszter képviselte a tudománypolitikát, a kutatás-fejlesztést, beleértve az alap- és alkalmazott kutatásokat, a kísérleti fejlesztéseket, valamint a technológiai innovációt. Akkoriban jelentősen megnőttek a kutatás-fejlesztésre fordított támogatási források. 2009-ben a kutatás-fejlesztésre GDP-arányosan 1990 óta első ízben fordított Magyarország többet, mint 1 százalék. Ez 1,15 százalék volt 2009-ben, amelyen belül nagyon kedvező jelenség volt az, hogy a vállalati innováció 22 százalékkal nőtt.
Aggodalomra ad jelenleg okot az, hogy ezeket a feladatokat ma három miniszter irányítja, három miniszter felel ezért, miközben a kormányzati koordináció ezen a területen gyenge. Nemrégiben megszületett ugyan a legmagasabb szintű kormányzati irányítást biztosító nemzeti kutatási, innovációs és tudománypolitikai tanácsra vonatkozó szabályozás, de talán jelzésértékű, hogy korábban az ilyen szintű vagy az ilyen testületet a miniszterelnök vezette, a jövőben azonban ezt a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter fogja majd irányítani.
A forrásfelhasználás is erősen visszaesett az elmúlt időszakban, amely egyre inkább széles elégedetlenséget vált ki tudományos és kutatás-fejlesztéssel foglalkozó szakmai berkekben. Leálltak az Új Magyarország fejlesztési terv innovációs pályázatai, az Innovációs Alapból a kifizetések is leálltak az elmúlt időszakban, és éppen a 2011-es költségvetés kapcsán a költségvetési törvény kizárja azt, hogy új innovációs pályázatok induljanak. Erre a mai napon Szekeres Imrével egy módosító indítványt tettünk, de a Ház sajnos ezt ma nem fogadta el. Sajnos ma, december 20-án nem vélelmezhetünk mást, mint azt, hogy 2010-ben a kutatás-fejlesztésre fordított ráfordítások 1 százalék alatt fognak maradni az említett okok miatt. Hiába a hivatkozás arra, hogy a tudomány és az innováció prioritás, például az új Széchenyi fejlesztési tervben bizony ezt aprópénzre kellene váltani. Nem látszik, hogy mi következik be az elkövetkezendő időszakban.
És ugyanígy gond az, hogy az európai uniós elnökségi lehetőséget sem tudjuk kihasználni. (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Idő!) De az elmúlt időszakban nem csupán az európai intézmény letelepítése volt a cél, hanem az, hogy egy nagy európai kutatás-fejlesztési nagyprojekt is elinduljon, ez a szegedi szuperlézer, amellyel kapcsolatosan sajnos Magyarország, úgy tűnik, egyre inkább háttérbe szorul. Ezt a programot Szegeden, Prágában és Bukarestben valósítaná meg 18 európai uniós tagállam. A prágai projektre már beadták a projektkezdeményezést Brüsszelben, Bukarestben is kormánydöntés született, azonban hazánkban késlekedik az ezzel kapcsolatos döntés, holott ez egy nemzetközileg elismert projekt, páratlan lehetőséget biztosít Magyarországon.
Úgy látszik, hogy gazdasági megtérülése biztosított, és tudományos áttörés, a gazdasági növekedés egyik motorja lenne ez a nagyberendezés, ez a kutatás-fejlesztési lézer. Ez a projekt sajnos áll, holott a projekt előkészítésére az idei költségvetésbe be van tervezve a szükséges forrás, mintegy 1 milliárd forint. Sokan jártak már közbe annak érdekében, hogy induljon el ez a projekt, a szegedi önkormányzat, vagy éppen tudósok a legutóbbi napokban, a Gábor Dénes-díjasok Klubja emelte fel hangját, és hívta fel a kormány figyelmét arra, hogy ne szalassza el ezt a történelmi lehetőséget, mivel ilyen csak ritkán adódik, és a nemzetközi tudományos életben tekintélyvesztéssel járna, ha nem indítanánk el ezt a projektet, amit korábban vállaltunk.
Egy szó mint száz, tehát nem elegendő, hogy elfogadunk egy ilyen törvényt, nem elegendő az, hogy egy európai uniós kutatás-fejlesztéssel foglalkozó intézet Magyarországra kerül, ha a bizalomnak meg akarunk felelni, és a presztízst valóban növelni akarjuk, akkor ezekben a sürgető ügyekben is mihamarabb döntést kell hozni. Mindamellett, hogy ezt a döntést sürgetjük, mindamellett, hogy intézkedéseket kérünk az innovációval, a kutatás-fejlesztéssel kapcsolatosan, ezt az előterjesztést a Magyar Szocialista Párt frakciója támogatja és megszavazza.
Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)
