VONA GÁBOR
VONA GÁBOR
VONA GÁBOR (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter úr! Nagyon örülök neki, hogy ez a beszámoló végre megtörtént, nagyon régóta vártuk, és várható volt az érintettek részéről is. Én a múlt héten csütörtökön lent jártam Devercserben egy lakossági fórumon, és hogyha megengedi, akkor néhány tapasztalatomról beszélnék, beszámolnék, aminek a nagy része lehet, hogy az ön számára is ismert.
Az egyik az, hogy az emberek elkeseredettsége jelen pillanatban ott tart, hogy a kormányzat kezdeti intézkedéseinek nagyon örültek, úgy érezték, hogy a kormány a helyén van, de most, jelen pillanatban az a kissé letargikus állapot lett úrrá, minthogyha magukra hagyták volna őket. Nagyon sokan úgy érzik, hogy addig voltak csak fontosak, amíg a kamerák kereszttüzében vannak, most pedig már elkerült róluk a figyelem.
Azt is nagyon jól tudjuk, hogy ez az Európai Unió történetének legnagyobb ipari katasztrófája volt, de arra is szeretném felhívni a figyelmet, hogy ennek a súlya jóval nagyobb a saját maga jelentőségénél is. Egyfajta rétegzett katasztrófahelyzet alakult ki: az ipari katasztrófára egy környezeti katasztrófa épült rá, amelynek a részleteiről a miniszter úr is beszélt. Nagyon sok ember azt sem tudja egyáltalán, hogy élhető-e még ez a vidék, érdemes-e egyáltalán itt még hosszabb távon tervezni. Egészségügyi katasztrófahelyzet is van bizonyos értelemben, hiszen az emberek egyre több olyan panaszról számolnak be, amely korábban nem jellemezte az életüket. Közlekedési katasztrófáról is lehet beszélni, hiszen a környező falvak házainak fala az elég szerencsétlenül szervezett logisztikai, közlekedési problémák miatt repedezni kezdett. Gazdasági katasztrófahelyzet van, hiszen a vállalkozások nagyon komoly problémába kerültek, különösképpen a mezőgazdaságból élőknek a helyzete vált kilátástalanná. Demográfiai, szociális katasztrófahelyzet van, hiszen megindult az elvándorlás, a fiatalok elköltözése és az ezzel párhuzamos elöregedés. Sajnos a már meglévő cigány-magyar együttélés problémái még inkább kiéleződtek. És van egy jogi katasztrófahelyzet is, hiszen az állami jogászokat nem érzik magukénak az ott lévők, sőt ezáltal olyan magánjogászoknak a haszonlesését érzékelik, ami nagyon nehéz helyzetbe hozta őket. Úgyhogy én arra kérem a kormányt, hogy ne csak a parlamentben, ne csak a sajtóban (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), de a helyszínen is jeleskedjen.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)
(13.20)
