DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN
DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN
DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A kérdésre adandó válaszhoz vissza kell persze térnünk az alapokhoz. Egyáltalán: miért is van ma Magyarországon ketyegő lakáspolitikai bomba? Hiszen 2002-ig jól működött egy államilag támogatott, kedvezményes lakáshitelre épülő rendszer, amelynek keretében évente közel 35-40 ezer új lakás épült.
Nos, ma Magyarországon azért van ketyegő lakásbomba, mert az MSZP-SZDSZ-koalíció ezt a támogatási formát megszüntette. (Moraj az MSZP padsoraiban.) Sőt, a megszüntetés oka pedig ugyanaz a szocialista demagógia volt, amivel jelenleg a 16 százalékos, egykulcsos, arányos személyi jövedelemadót is bírálják. Nevezetesen a rendszer szerintük a gazdagokat jutalmazza a szegények rovására.
Idézem a tisztelt képviselő urat. Azt mondja, hogy a forintalapú lakáshitelek rendszere igazságtalan konstrukció, hiszen szakértői becslés szerint akár a támogatások kétharmada is a felső jövedelmi ötödhöz juthatott. Szíves figyelmébe ajánlanám Szelényi Iván írásait, legalábbis azokat, amiket már akkor írt, miután az MSZMP Magyarországáról a “tiltjuk, tűrjük, támogatjuk” jegyében elűzték Magyarországról. Ezekből világosan kiderül, hogy az igazságosság a lakáspiacon nem újraelosztási kérdés. Az igazságosság a lakáspiacon mobilitási kérdés. Annak a kérdése, hogy az ember életszakaszának megfelelően idővel jobb és jobb körülmények közé kerüljön. És alapvetően hibás minden olyan lakáspolitika, amely csupán a leghátrányosabb helyzetű rétegek lakáshoz jutására koncentrál. Hibás, mert bezárja őket egy olyan lakásosztályba, ahonnan nem tudnak kitörni. Magyarország lakáspolitikáján ez végig látható.
Nos, tisztelt Képviselő Úr! Miután a forint alapú, kamatkedvezményes lakáshitelezést megszüntette a szocialista kormány, annak pótlására teljesen szabályozatlanul engedték a jelzálog alapú devizahitelezést. A bankok hosszú távra helyezték ki hiteleiket, és ezeket a bankok indokolatlanul is jóval rövidebb távú forrásbevonással fedezték. Sőt azt is megengedték, hogy a magyar állampolgárok tízezrei adósodjanak el svájci frankban, amiről a The Economist teljesen joggal írja, hogy pénzügy analfabétizmus, mert az euróhoz valamikor csatlakozik Magyarország, de kétlem, hogy a svájci kantonokhoz csatlakozna Magyarország.
Nos, tisztelt Képviselő Úr! Az új kormány tehát azzal szembesül, hogy itt hagytak egy működésképtelen lakáspiacot. A magyar lakosság hatalmas, több mint 5000 milliárd forintos adósságot halmozott fel, annyit tesz ki a devizaadósság. És közel 100 ezer háztartás már nem képes törleszteni az adósságát.
Éppen ezért a kormány első lépései között a fizetésképtelen adósok védelmében kilakoltatási moratóriumot rendelt el. Megszüntette a lakáscélú, deviza alapú jelzáloghitelezést, ősszel pedig olyan védelmi szabályokat fogadott el a parlament, amely többek között szigorította az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét, a deviza alapú hiteleknél pedig a középárfolyamhoz kötötte a törlesztőrészletek forintra történő átszámításának módját.
Ezzel párhuzamosan elkezdődtek azok a szakmai munkák is, amelyek a törlesztésre képtelen adósok helyzetét rendezik; ebben az esetben minden érdekelt - állam, pénzügyi intézmény, adós - bevonásával együtt. Első lépésben a kormány a bankokat ösztönzi arra és abban szeretné érdekeltté tenni, hogy a bankok tevékenységük keretében tárgyalják újra a kondíciókat.
Ha ez nem jár sikerrel, akkor állami garancia mellett áthidaló kölcsön nyújtására nyílna lehetőség, ha pedig ez sem járna sikerrel, akkor az árverésen az önkormányzatot elővásárlási jog illesse meg, ezt hitelgaranciával segítené a kormány.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypárti padsorokban. - Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Szégyen!)
