DR. ARADSZKI ANDRÁS
DR. ARADSZKI ANDRÁS
DR. ARADSZKI ANDRÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az Európai Unió hosszú előkészítés után az elmúlt évben a klíma-energia csomagban jelentős jogszabályokat fogadott el. A klímavédelmet szolgáló jogalkotás célja az volt, hogy összehangolt intézkedéssorozat révén meggátolja az üvegházhatású gázok légköri koncentrációjának növekedését, és egyik legfontosabb intézkedése, hogy az EU az 1990-es kibocsátási szinthez képest 20 százalékkal csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását. A kibocsátáscsökkentés egyik lehetősége a szén-dioxid befogása és geológiai tárolása, amely új, korábban nem szabályozott tevékenység, de nyilvánvaló, hogy a tevékenység biztonságos és ellenőrzött körülményeinek előírása érdekében szükség van megfelelő jogszabályi keretek kijelölésére.
Az Európai Parlament és a Tanács az úgynevezett 3. energiacsomagban fogadta el azokat az irányelveket és rendeleteket, amelyek révén lehetővé válik egységes belső piac kiteljesítése a földgáz- és villamosenergia-ellátásban. A Közösségben 1999 óta fokozatosan megvalósuló belső földgáz- és villamosenergia-piac célja, hogy az Európai Unió valamennyi fogyasztója, azaz a lakosság és a vállalkozások számára valós választási lehetőséget teremtsen, új üzleti lehetőségeket nyisson, és bővítse a határokon keresztül történő kereskedelmet, ezáltal hatékonyságjavulást, versenyképes árakat és magasabb szintű szolgáltatásokat teremtsen, továbbá hozzájáruljon az ellátás biztonságához és fenntarthatóságához.
A T/1940. számú törvényjavaslat célja, hogy nemzeti jogrendünkbe ültessük át azokat az uniós szabályokat, amelyek a szén-dioxid geológiai tárolásával kapcsolatos szabályokat, valamint a vezetékes energiahordozók - a földgáz és villamos energia - belső piacára vonatkozó szabályokat tartalmazzák, így különösen az Európai Parlament és a Tanács 2009/72-es irányelvét a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és az Európai Parlament és Tanács 2009/73/EK irányelvét a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról.
A törvényjavaslat tartalmazza azokat a rendelkezéseket is, amelyek az energiaszabályozók üzleti együttműködési ügynöksége létrehozásáról, a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről, valamint a földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről szóló parlamenti és tanácsi rendeletek alkalmazását segítik elő.
A törvényjavaslatnak a bányászatról szóló törvény módosítására vonatkozó részében a vonatkozó EU-irányelvekben foglaltakkal összhangban megalkotja az energetikai és ipari eredetű szén-dioxid tárolásának törvényi szintű szabályozását. A szén-dioxid leválasztása és geológiai tárolása az éghajlatváltozás mérsékléséhez hozzájáruló áthidaló technológia. Az új EU-s jogszabályok szerint a CO2 befogása és tárolása az érintett gazdasági szereplők számára reális piaci lehetőséggé válik a kibocsátások csökkentési kötelezettsége teljesítésének érdekében.
Szeretném ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a szén-dioxid föld alatti tárolása a kibocsátás csökkentésének csak egyik lehetősége és semmiképp sem preferált módja. Ez egy tipikus, úgynevezett csővégi megoldás, tulajdonképpen a szén-dioxid szőnyeg alá söprése, amely már csak a potenciális tárolási kapacitások miatt sem fenntartható megoldás. Ugyanakkor hazánkban vannak erre alkalmas geológiai képződmények, sőt a kőolaj-kitermelés során a zalai mezőkön alkalmazzák is a szén-dioxid besajtolását a kitermelhető kőolaj mennyiségének növelése érdekében.
A legújabb kutatási eredmények, fejlemények nyomán az úgynevezett metanolgazdaság kialakításának a jövőképe pedig arra enged következtetni, hogy a geológiai rétegben tárolt szén-dioxid a nem túl távoli jövőben energiahordozó alapanyaggá válhat.
(15.20)
Természetesen számos technológiai és környezetvédelmi kérdést kell még tisztázni az alkalmazhatóságig, de a Bt. módosítása fontos lépés annak érdekében, hogy a tevékenység jogszabályi keretei kialakuljanak.
A Bt. módosításának - ez a bányatörvény - még egy elemét érdemes külön kiemelni. Az ásványvagyon a kitermelésig az állam tulajdonában van. Időnként vitára ad okot és lehetőséget, hogy nem volt elég pontosan körülhatárolva az, hogy a kutatás során szerzett információkból mi és meddig minősül üzleti titoknak. Ezen túlmenően a bányászati tevékenység számos esetben kerül a közérdeklődés középpontjába, ahol szintén felmerült az a kérdés, hogy mi minősül közérdekű adatnak, és mi az, amit üzleti titokként lehet kezelni. A törvényjavaslat 7. §-a a kérdést az adatvédelmi biztos ajánlása alapján megnyugtatóan rendezi.
A törvényjavaslat tartalmában és terjedelmében is meghatározó része a villamos energiáról és a földgázellátásról szóló törvények módosítása. A módosításnak az a célja, hogy a nemzeti jogrendünkbe teljeskörűen vegyük át az Európai Parlamentnek és Tanácsnak a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló irányelvét, és a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló irányelvet - ez nagyjából sikerült.
Az Európai Parlamentben és a Tanácsban is meglehetősen sokáig tárgyalt és végül kompromisszumos megoldást eredményező úgynevezett harmadik energiacsomag, amelyben a hivatkozott irányelveken kívül más jogszabályok is voltak, célja a következő volt: az ellátási és termelési tevékenységnek a rendszer-üzemeltetési tevékenységektől való tényleges szétválasztása; a nemzeti energiaszabályozó hatóságok hatáskörének további összehangolása és függetlenségének megerősítése; független mechanizmus kialakítása a nemzeti szabályozó hatóságok közötti együttműködés céljára; a hálózatok és rendszerek üzemeltetésének összehangolása; a rendszerbiztonságot, a határon átnyúló kereskedést és a rendszerműködést javító mechanizmus létrehozása az átviteli, illetve szállítási rendszer-üzemeltetők számára, valamint az energiapiacok működésének fokozottabb átláthatósága.
A hivatkozott két irányelvben elfogadott kompromisszum lényege az, hogy fő szabályként az irányelvben megmaradt az úgynevezett tulajdonosi szétválasztás, de amennyiben 2009. szeptember 3-án a szállítási rendszer egy vertikálisan integrált vállalkozás része volt, a tagállam dönthet úgy, hogy nem alkalmazza a tulajdonosi szétválasztást. Ugyanakkor semmilyen esetben nem szabad meggátolni, hogy a szállítási rendszerben tulajdonnal rendelkező, vertikálisan integrált vállalkozások lépéseket tegyenek a tulajdonosi szétválasztásnak történő megfelelés érdekében.
A törvényjavaslatban foglalt megoldás ennek megfelel. Elvileg választhatnánk a tulajdonosi szétválasztást is, azonban egyrészt hazánkban nem volt olyan negatív tapasztalat, például a hálózatfejlesztések akadályozása, a megkülönböztetésmentes hozzáférés biztosítása, amely más EU-tagállamokban gyakori és a tulajdonosi szétválasztási modell szétválasztását indokolná, másrészt szükségtelenül gyengítené az érintett vállalatokat.
Az alkalmazásra kerülő független szállítási rendszer-üzemeltetői működési modell azt jelenti, hogy a vertikálisan integrált vállalatok megtarthatják tulajdonukban a vezetékeket, de biztosítaniuk kell, hogy ezek a gyakorlatban a vertikálisan integrált vállalat termelési vagy ellátási, kereskedelmi tevékenységétől és ebből fakadó érdekétől függetlenül működjenek.
A törvényjavaslat az irányelvvel összhangban a villamosenergia-ellátásról és a földgázellátásról szóló törvényekben is meghatározza azokat a követelményeket, amelyek teljesítése esetén a Magyar Energia Hivatal az ITO-modellre kiadhatja a szállítási rendszer-üzemeltetői engedélyt.
Ezen követelmények legfontosabb elemei a következők. A szállítási rendszertől teljesen el kell választani a vertikálisan integrált vállalkozás termelési vagy ellátási feladatait, azaz a termelési vagy ellátási feladatokat végző leányvállalat nem rendelkezhet sem közvetlen, sem közvetett módon részesedéssel a szállítási rendszer-üzemeltetőben - másik leányvállalat -, és ez fordítva is igaz. A szállítási rendszer-üzemeltető a szállítási tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket birtokolja, és a szükséges személyzetet a szállítási rendszer-üzemeltető foglalkoztatja. A szállítási rendszer-üzemeltetőknek rendelkezniük kell minden olyan humán, műszaki, tárgyi és pénzügyi erőforrással, amely a kötelezettségeik teljesítéséhez, valamint a szállítási tevékenység végzéséhez szükséges.
Tilos a vertikálisan integrált vállalkozás bármely egyéb részébe vagy részéből munkaerőt kölcsönözni vagy szolgáltatást nyújtani. A szállítási rendszer-üzemeltető azonban szolgáltatásokat nyújthat a vertikálisan integrált vállalkozásnak. A szállítási rendszer-üzemeltető általános vezetési struktúrájának és belső döntéshozatali szabályainak biztosítaniuk kell a szállítási rendszer-üzemeltető tényleges függetlenségét.
A vertikálisan integrált vállalkozás sem közvetlenül, sem közvetetten nem határozhatja meg a szállítási rendszer-üzemeltető versenymagatartását a szállítási rendszer-üzemeltető napi tevékenységeivel és hálózatirányításával kapcsolatban. A vertikálisan integrált vállalkozás és a szállítási rendszer-üzemeltető között a fentiektől függetlenül létesülhetnek kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatok, ezeknek azonban meg kell felelniük a piaci feltételeknek, ezeket minden esetben be kell nyújtani a szabályozó hatóságnak jóváhagyásra.
Az irányelvi ismertetett szabályok átültetése általában jól sikerült, bár alaposabb olvasás után nyilván lesznek pontosításra szoruló rendelkezései, de ez egy ilyen nagy terjedelmű törvénymódosításnál elkerülhetetlen. Van azonban az irányelvnek egy olyan rendelkezése, amelynek a Vet.-be és a Get.-be illesztése szerintem rosszul sikerült. Nevezetesen: az irányelv által felügyelt társasági szerv funkcióinak a felügyelőbizottsághoz telepítése.
Az fb-hez szükségszerűen delegált hatáskörök tipikusan olyan üzleti döntések, amelyek a társasági jog értelmében és az üzleti gyakorlat szerint az igazgatóság vagy az ügydöntő felügyelőbizottság hatáskörébe tartoznak. A gazdasági társaságokról szóló törvény 33. §-a szerint az fb feladata nem a társaság ügyvezetése, hanem az ügyvezetés ellenőrzése.
De úgy tűnik, ezen túlmenően is van néhány nehezen értelmezhető rendelkezése az irányelv által felügyeleti szervnek nevezett társaságirányítási szervre és menedzsmentre vonatkozó szétválasztási szabályoknak vagy a társaság legfőbb szervét érintő rendelkezéseknek. Semmi sem indokolja, hogy ilyen mértékben térjünk el a Gt. általános szabályaitól, és tegyünk erőszakot a mindennapi vállalati gyakorlaton. Sőt, csak annyiban indokolt eltérni a Gt. szerinti társasági jogi szabályoktól, amennyiben ez elkerülhetetlen, bár eddig ilyet az irányelvben nem találtunk. Ezért mindenképpen szükség lesz ilyen irányú módosító indítványokra.
Az irányelv másik jelentős eleme a szabályozó hatóság, a Magyar Energia Hivatal hatáskörének és függetlenségének megerősítése. A törvény hatálybalépésétől, 2011. március 3-ától a hivatal önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező nemzeti szabályozó hatóságként kijelölt kormányhivatalként működik tovább. Ehhez igazodva pontosítja a törvény egyebek mellett a hivatal és a miniszter árszabályozásra vonatkozó hatáskörét is.
A hálózati tarifa szabályozására vonatkozó rendelkezések elég jól határozzák meg a keretfeltételeket, de a kiszámíthatóság és a regionális piacfejlesztés érdekében szükséges lehet a pontosításuk. A jogharmonizáció mellett a törvényjavaslat célja továbbá a Vet. és a Get. hatálybalépése óta felhalmozódott tapasztalatok alapján szükségessé vált módosítások átvezetése. Ebben a körben kiemelkedő egyrészt az elektronikus eljárás bevezetése, amely jelentős hatékonyságnövekedést eredményezhet az engedélyezési eljárásokban. Kiemelendő másrészt a módosítás azon célja, hogy a villamos energiát hővel kapcsoltan termelő, ezáltal egyidejűleg távhőtermelőnek minősülő erőművek esetében biztosítsa a Magyar Energia Hivatal hatáskörébe tartozó engedélyezési eljárások, valamint ugyanezen erőműre a Vet.-ben előírt távhő-engedélyezéstől eltérő szempontokat vizsgáló engedélyezési eljárások egy eljárásban történő lefolytatását, a két tevékenységi körre egy engedély kiadását. A módosítás ezáltal az érintettek adminisztrációs terheinek csökkentését és a hatékonyabb hatósági eljárást célozza.
Összességében azt kell mondanom, hogy a gondos kormányzati előkészítő munka eredményeként egy kezelhető törvénytervezet került a tisztelt Ház elé, amelynek a pontosítására kellő határidőt kaptunk, ugyanis a január 31-ei határidővel benyújtható módosítási javaslatok alapos megfontolásra adnak lehetőséget, és mindenképpen hozzájárulhatnak a törvény sikeres és eredményes elfogadásához.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)
