BERTHA SZILVIA
BERTHA SZILVIA
BERTHA SZILVIA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Az egyik, amiről ebben a vitaszakaszban szeretnék beszélni, az a munkaügyi ellenőrzésekről szóló módosítások. Itt sajnos kikerült a kötelező bírságolási körből nagyon sok olyan fontos dolog, ami jellemzően pont a multinacionális cégeknél merült fel jogsértésként. Ez idáig kötelező volt ilyen esetekben a bírságolás. Ilyen például, ha nem tett eleget a munkaidő-nyilvántartás vezetésének, vagy kettős nyilvántartást vezetett, illetve megsértette a munka- és pihenőidőre vonatkozó szabályokat a munkavállalók több mint 20 százalékánál. Illetve érthetetlen módon kikerült a szakszervezeti tisztségviselők munkajogi védelme is; ha azt megsértik, eddig kötelező volt bírságolni, most ezt ki akarják venni. Értjük mi azt, hogy a kormány rendeletben szabályozhatja majd, rendeleti körbe akarják vonni a bírságolások meghatározását, de ezek olyan fontos és nagy horderejű jogsértések, amiket törvényben tartunk szükségesnek lefektetni, nem pedig csak rendeleti szinten szabályozni. Ezért mi ezek visszahelyezését javasoljuk.
A másik, amit nem értünk, és ezért ezt mindenképpen szükségesnek véljük kivetetni, az egyenlő bánásmód alól történő felmentés akkor, ha a helyi önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságnál vagy közhasznú szervezetnél történik munkaerő-kölcsönzés. Ugyan az Európai Unió lehetőséget ad arra, hogy bizonyos esetekben az egyenlő bánásmód alól felmentést adjanak, de ezt nem tulajdonosi körhöz vagy tevékenységhez, hanem a foglalkoztatás céljához köti. Tehát, ha különösen hátrányos helyzetű, tartósan munkanélküliek munkaerőpiacra történő visszavezetését jelenti a foglalkoztatás, akkor ott nem kötelező betartani az egyenlő bánásmód elvét. Tehát lehet adott esetben pozitívan is diszkriminálni. De ez nem egy komplett ágazatra vagy tulajdonosi körre vonatkoztatható, hanem kifejezetten a foglalkoztatás célja szerint. Úgyhogy mi ezt itt diszkriminációnak értékeljük.
A harmadik pedig, ami szintén a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos, az az, hogy határozott időre, maximum 5 évig terjedhet a munkaerő-kölcsönzés. Igazából az a benyomásunk, hogy a kormány pontosan nem is tudja, hogy mit is kezdjen a munkaerő-kölcsönzéssel, tehát nincs kifejezett célja, hogy mire akarja használni ezt a foglalkoztatási formát. Célszerűen lehetne egy ágazati speciális jellegű foglalkoztatásként tekinteni rá, mert bizonyos típusú ágazatokban hektikusan jelentkezik a munkaerőigény, illetve vannak projektmunkák, amikor kifejezetten egy adott munkára keresnek munkavállalókat. Ez is lehetne egy cél. Vagy lehetne az is cél, hogy mondjuk, tartósan munkanélkülieket visszavezetni a munkaerőpiacra. Mindkét esetben szükség lenne arra, hogy amennyiben egy adott munkáltatónál hosszabb időn keresztül már megfelel a munkavállaló, akkor ne a munkaerő-kölcsönzéses munkaviszonyban foglalkoztassák, mert az valamilyen szempontból mindig hátrányt jelent a határozatlan idejű alkalmazotti munkaviszonyhoz képest. Itt mi maximum két évet tartunk jogosnak és elfogadhatónak. Ezért ezt a két évet indítványozzuk módosító javaslatban. Úgy érezzük, hogy az egész munkaerő-kölcsönzési szabályozást egy kicsit célszerűbben kellene igazából meghatározni.
Köszönöm a szót, elnök úr. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)
