NOVÁK ELŐD
NOVÁK ELŐD
NOVÁK ELŐD (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Miközben fideszes képviselőtársaim látványosan kivonulnak, én szeretnék egy kevésbé látványos emlékező beszédet tartani a szovjet csapatok kivonulásának alkalmából. Emlékezhetünk-e erre ma méltóképpen, amire emlékezett a KDNP, mert nem talált aktuálisabb politikai üzenetet, hogy napirend előtt erről beszéljen, de azt gondolom, olyan kérdésekről nem beszélt, amiről pedig szót kell ejtenünk. Hiszen valóban, 1991. június 19-én az utolsó szovjet katona is elhagyta hazánkat, és ezek után június utolsó szombatját, ami most szombaton lesz, a magyar szabadság napjává nyilvánította az Országgyűlés. Azonban mondhatjuk-e azt a közhelyet, amit oly sokszor hangoztattak, hogy kimentek a tankok, bejöttek a bankok?
Ez talán egy felszólalásnak a kiinduló mottója is lehetne, azonban én arról szeretnék beszélni, hogy még sajnos, azt sem jelenthetjük ki, hogy kimentek azok a bizonyos tankok. Hiszen szimbolikusan igenis, itt van még ma is közöttünk a kommunizmus szelleme.
Beszélhetünk-e a kommunisták kivonulásáról akkor, amikor ha itt kilépnek az Országgyűlés folyosójára, éppen a kormánypárti padsorokból, akkor rögtön ráláthatnak a magyar szabadságról elnevezett téren, a magyarság fővárosának szívében, a Budapest V. kerületi Szabadság téren a szovjet kommunista megszállók emlékművére, hősi emlékművére, ahogy fel van írva az, azt gondolom, polgárpukkasztó, provokatív felirat a szovjet emlékművön. Ez egy olyan önkényuralmi emlékmű, amelyen bizony önkényuralmi jelkép is található, nem vörös csillag, hiszen a csillag mindig is sárga volt a tetején, és az bizony nem minősül önkényuralmi jelképnek, de a sarló és kalapács is annak minősül, egy mulasztásos, folytatólagos jogsértés valósul meg a Szabadság téren.
(24.00)
Kordonok mögött, hiszen e mögé kell rejteni a Szabadság téren, több tucat kordon mögé immár lassan egy évtizede ezt a szovjet emlékművet.
Ilyen állapotok közepette beszélhetünk-e a magyar szabadságról? Meggyőződésem szerint nem, és persze nem beszélhetünk április 4-én itt, az Országgyűlésben sem a szovjet megszállás évfordulóján sem erről a tragédiáról, miközben tudjuk, hogy a holokausztról természetesen minden évben van itt mód és van itt kötelessége, lehetősége minden képviselőnek erről megemlékezni.
A magyarság számára ezt a jóval nagyobb tragédiát önök nem tartják olyan fontosnak, hogy erről megemlékezzünk. Persze, ez érthető is, hiszen nagyobb probléma ezeknél a szimbolikus kérdéseknél, hogy nem történt meg az elszámoltatás. Nem hogy még a velünk együtt rendszerváltó Lengyelországgal, Csehországgal szemben nálunk még országgyűlési képviselő lehet egy volt KISZ-vezető, Gyurcsány Ferenc vagy egy volt cenzor, Lendvai Ildikó vagy Kovács László, és még sorolhatnánk az előző rendszer funkcionáriusait; nem csak hogy ezek még képviselők lehetnek, majd az új alaptörvény szerint is, hiszen önök leszavazták erre vonatkozó módosító javaslatunkat, önök szerint ilyen egy igazi rendszerváltás, ilyen egy forradalom után egy évvel, hogy ők még mindig képviselők lehetnek - de ez még hagyján! Több százezer forintos luxusnyugdíjjal élhetnek itt Biszku Bélák és társaik, igen, azok, akik az előző rendszerben akár több fizikai megsemmisítést követeltek az ’56 utáni megtorlások részeként, mint ahogyan tette ezt Biszku Béla, és nem elég, hogy elszámoltatásra a mai napig nem került sor, még mindig jutalmazzák. Az elmúlt 20 évben is jutalmazták, és nem beszélhetünk arról, hogy ezt hogyan vegyük vissza, nem beszélhetünk elszámoltatásról a rendszerváltást megelőző bűnökért, még mindig önök jutalmazzák több százezer forintos luxusnyugdíjjal.
Egy kitűnő, precíz nyugdíjtörvény-módosító javaslatot kidolgoztunk, beterjesztettünk az Országgyűlés elé, amelynek általános vitája el is kezdődött, de talán az egyetlen, aminek nem fejeződött be az általános vitája, hónapok elteltével sem hajlandók önök napirendre venni ezt a javaslatot, pedig meggyőződésünk szerint igen, ezt a több százezer forintos nyugdíjat el kellene venni ezektől a kommunista bűnösöktől, és szét kellene osztani az áldozatok között, az áldozatok között, akiket... - nemcsak azokat tekintjük áldozatoknak, akiket kivégeztek vagy azoknak a leszármazottait, vagy akiket kitelepítettek, hanem akár azokat is, akik nem kaphattak akár politikai nézeteik miatt magasabban jövedelmező állást, akik épp ezáltal kapnak ma jóval kevesebb nyugdíjat is, és épp ezért kap egykori belügyminiszterként Biszku Béla és sok más hasonszőrű társa több százezer forintos nyugdíjat az önök támogatásával.
Ezek után, azt gondolom, méltatlan, hogyha a KDNP feláll, és a magyar szabadság napjáról beszél. Nem beszélhetünk arról, hogy kimentek a tankok, és ne beszéljünk arról, milyen kárt okoztak a bankok, ne beszéljünk arról addig, amíg még mindig itt élnek közöttünk ezek a leszármazottak. És amikor elszámoltatást szeretnénk, akkor bizony önök ezekről hallani sem akarnak, és kollaboránsként bizony önök is leszavazzák.
Én azt kérem, szakítsanak ezzel az álláspontjukkal, és legközelebb akkor tartsanak ezeken az évfordulókon megemlékező beszédet, hogyha tettek is valamit a rendszerváltásért.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)
