BANA TIBOR
BANA TIBOR
BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Mindenekelőtt én is tisztelettel köszöntöm az egyházak megjelent képviselőit.
Tisztelt Képviselőtársaim! A Jobbik álláspontja szerint az előttünk fekvő törvényjavaslat valóban előrelépést jelent a jelenlegi állapotokhoz képest, ténylegesen egy tisztább helyzetet hozhat létre, ugyanakkor nagyon komoly aggályaink és fenntartásaink vannak az előttünk fekvő törvényjavaslattal kapcsolatban. Az egyik ilyen kritikai észrevételünk az, hogy úgy véljük, a lista politikai szempontok és csak sejthető indokok alapján került összeállításra az előterjesztők részéről. Ilyen módon került kiválasztásra az a 45 egyház, illetve vallási közösség, amely a melléklet három kategóriájában szerepel. Nem látunk semmilyen érdemi, valódi koncepciót azzal kapcsolatban, hogyan is került összeállításra ez a lista. És ahogy Mirkóczki Ádám vezérszónokunk is mondta, azt el kell ismernünk, hogy az első kategóriával kapcsolatban nem lehetnek fenntartásaink, ugyanakkor megvan a kritikánk mind a második, mind a harmadik kategóriára vonatkozóan.
Látva azt, hogy míg 1990-ben 36, aztán a ’90-es évek közepén körülbelül 100, ma pedig, mint azt többen már említették felszólalásaikban, jóval több mint 300 bejegyzett egyház működik hazánkban, feltétlenül üdvözöljük, hogy ez valamilyen szinten orvoslásra kerülhet ennek a törvényjavaslatnak az elfogadásával. Hiszen mindenképpen elfogadhatatlan az a helyzet, ami jelenleg fennáll, hogy annak köszönhetően, hogy már 100 fő egyházat jegyezhet be, üzleti vállalkozásként működhetnek magukat egyháznak nevező közösségek. Mint említettem, a Jobbik is elismeri, hogy ezen a területen valóban előrelépést jelent ez a javaslat.
Idézném ugyanakkor, tisztelt képviselőtársaim, a törvényjavaslat preambulumát, ahol a következő olvasható: “A magyarországi egyházak és vallási közösségek a társadalom kiemelkedő fontosságú értékhordozó és közösségteremtő tényezői, amelyek hitéleti tevékenységük mellett nevelési, oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, valamint kulturális, sport- és más tevékenységükkel, valamint a nemzeti tudat ápolásával is jelentős szerepet töltenek be az ország életében.”
Ez a Jobbik számára mint nemzeti keresztyén párt számára feltétlenül üdvözlendő. Ugyanakkor el kell hogy mondjam, magában a törvényben ezzel szemben mást látunk, mást tapasztalunk. Hiszen az meggyőződésem szerint vitán felül áll, hogy a történelmi keresztyén egyházak valóban nagyon jelentős szerepet töltöttek be sok évszázados működésük során a magyar nemzeti tudat ápolásának tekintetében, ám mind a második, mind a harmadik kategóriában szerepelnek olyan egyházak, vallási közösségek, hogy a harmadik kategóriából hozzak egy példát, a jehovisták, akiknek az esetében el kell hogy mondjuk, a nemzeti identitás erőteljesen háttérbe szorult a működésük során.
És itt engedjenek meg egy némileg elfogult megjegyzést. Református országgyűlési képviselőként szeretném elmondani azt, hogy pont ezen a héten, a keddi és a szerdai napon került sor a Kárpát-medencei magyar református generális konvent plenáris ülésére Temesváron. A generális konvent a Kárpát-medencei magyar református egyházak, egyházkerületek és egyházmegyék mindenkori, törvényesen megválasztott elnökségeinek a Magyar Református Egyház egységét munkáló, tanácskozó és javaslattevő testülete. Azt hiszem, ez is alátámasztja azt a kijelentésemet, amelyet az imént tettem, hogy a keresztyén történelmi egyházak, köztük a református egyház is nagyon sokat tett az elmúlt évszázadok során abban a tekintetben, hogy ápolják a magyar nemzeti tudatot, gazdagítsák hazánk kultúráját.
S számomra mint Vas megyei országgyűlési képviselő számára, külön öröm az, hogy a generális konvent következő, jövő évi ülésére szülővárosomban, Körmenden kerül majd sor 2012. június 19-20-án, abból az apropóból, hogy jövőre ünnepeljük a Dunántúli Református Egyházkerület megalakulásának 400. évfordulóját.
(11.10)
E rövid, de úgy gondolom, mindenképpen jelentőséggel bíró kitérőt követően rátérnék, tisztelt Országgyűlés, a II. fejezet 8. §-ára, ahol ez a mondat szerepel: a kiemelkedő jelentőségű társadalmi támogatottságú, történelmi és kulturális értékeket megőrző, nevelési, oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, valamint kulturális, sportintézményeket fenntartó egyházakkal működésük biztosítása érdekében az állam illetékes szervei útján megállapodásokat köthet.
Tisztelt kormánypárti Képviselőtársaim! Itt szeretném feltenni önöknek azt a kérdést, hogy a Hit Gyülekezete mennyiben felel meg ezeknek a követelményeknek. Mennyiben folytat jelentős közcélú tevékenységet ez a társadalomellenes, destruktív bizniszszekta? Ebből kifolyólag az a kérdésem, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, hogy mennyiben érdemes arra a Hit Gyülekezete, hogy automatikus regisztrációban részesüljön, hogy vele a nemzeti ügyek kormánya megállapodást kössön.
Különösen fájó az számomra, hogy míg a nemzeti együttműködés kormánya egyfelől rendkívül fontosnak tartja azt, hogy a Hit Gyülekezete nevű szektával megállapodást kössön, addig a másik oldalon azt kell látnunk, hogy nem történik meg a végrehajtása annak az általam benyújtott és az Országgyűlés által nagy többséggel elfogadott költségvetési módosító indítványnak, amely a szentgotthárdi barokk katolikus templom belső felújítására irányzott elő 100 millió forintos támogatást. A tavalyi év végén önök, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, hatalmas gesztusgyakorlásként fogalmaztak azzal kapcsolatban, hogy 17 jobbikos módosító indítványt is befogadtak a költségvetésbe, mégis azt kell tapasztalnunk, hogy nem olyanformán történik meg ennek a módosító javaslatnak a végrehajtása, ahogyan az elvárható lenne, pedig azt gondolom, egy olyan súlyú templomról van szó, hiszen az ország harmadik legnagyobb barokk templomáról beszélünk, amely lakóhelyemen, Szentgotthárdon található, amelynek a végrehajtása mindenképpen szükségszerű lenne. Szeretném kérni az államtitkár urat, hogy ezzel kapcsolatban is majd néhány mondatot említsen itt meg a vita során.
Azt is szeretném itt elmondani, tisztelt képviselőtársaim, ahogyan azt már megtette Mirkóczki Ádám is, hogy nem látjuk azt, hogy milyen módon került kialakításra a második és a harmadik kategória, vagyis milyen egyeztetéseket követően, milyen szakvélemények kikérését követően alkották meg önök a második kategóriát, a jelentős közcélú tevékenységet ellátó egyházak kategóriáját, illetve a harmadik kategóriát, az országos lefedettségű, illetve világvallásokhoz kötődő, jelentős nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező további, az Országgyűlés által elismert vallási közösségek nevet viselő kategóriát. Úgy gondolom, nemcsak engem érdekelne ez, és nemcsak a Jobbik képviselőcsoportját érdekelné ez, hanem bizonyos vagyok abban, hogy a magyar választópolgárok is szeretnének választ kapni erre a kérdésre. Itt a vita során még nem kaptunk választ erre a kérdésre. Kérem önöket, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, elsősorban önöket, tisztelt KDNP-s képviselőtársaim, tisztelt előterjesztők, hogy adjanak választ erre az általunk megfogalmazott kérdésre.
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat az egyházak bejegyzésének egyik feltételeként említi a következő tételt: legalább 20 éve szervezett formában, egyesületként működik Magyarországon, és legalább ezer, magyarországi lakóhellyel rendelkező természetes személy tagja van. Vas megyei országgyűlési képviselőként az elmúlt hónapok során igyekeztem minél több képviselőjével találkozni a keresztyén történelmi egyházaknak, sok lelkésszel és plébánossal találkoztam az elmúlt hónapokban, és jó néhány kérdésben eltért az ő véleményük, de abban megegyezett az álláspontjuk, hogy a jelenlegi helyzeten mindenképpen erőteljesen szigorítani kell, jóval szigorúbb feltételeket kell támasztani. Itt felmerülhetne az, hogyha maradnánk a mennyiségi szempontok talaján, mindenképpen magasabbra kellene emelni ezt a limitet, ezt a 20 éves limitet, illetve az ezer aláírást minden történelmi keresztyén egyház képviselője kevésnek tartotta.
De a mi álláspontunk az, hogy itt a mennyiségi szempontok helyett valóban tartalmi és minőségi szempontokra kellene helyezni a hangsúlyt, ebben a tekintetben tehát egy más megközelítés jellemzi a Jobbikot a törvényjavaslattal kapcsolatban, ezért javasoljuk azt, hogy kerüljön felállításra a magyar vallásügyi tanácsadó testület, amely azután mérlegelni tudja azt, hogy melyik, magukat egyháznak, vallási közösségnek nevező közösségek kerülhetnek be az egyház kategóriájába. Azt gondolom, a nem hívő vagy nem vallásos emberek számára például egy fontos szempont az, hogy milyen társadalmi hasznossága van egyes, magukat egyházaknak, vallási közösségeknek nevező közösségeknek. Ezt mindenképpen figyelembe kell venni, de azt is hozzá kell tennem, hogy valóban nagyon nehéz itt megtalálni a megfelelő egyensúlyt, éppen ezért javasoljuk azt, hogy ez a bizonyos vallásügyi tanácsadó testület kerüljön felállításra, és ez döntsön majd arról, hogy mely vallási közösségek, egyházak kerülhetnek ténylegesen egyházként történő bejegyzésre.
Tisztelt Országgyűlés! Végezetül egy mellékszálra szeretnék még kitérni, de úgy gondolom, ennek is megfelelő súlya van ahhoz, hogy itt az egyházügyi törvényről szóló vitával kapcsolatban elmondjam ezzel kapcsolatban a mi véleményünket, főleg azért, mert az MSZP részéről ebben a témában megnyilvánult már Nyakó István vezérszónok, illetve megnyilvánult már Lendvai Ildikó is.
A IV. fejezet 25. §-ában olvashatjuk azt, hogy az egyházak az állam, az önkormányzat által fenntartott nevelési és oktatási intézményekben a tanulók és a szülők igényei szerint hitoktatást tarthatnak, továbbá a felsőoktatási intézményekben hitéleti tevékenységet folytathatnak. Ezzel kapcsolatban mondta el Nyakó István, illetve Lendvai Ildikó azt, hogy nagyon erős aggályok merülnek fel az MSZP részéről ezzel kapcsolatban, hiszen félnek attól, hogy esetleg itt valamilyen kötelezővé tétel előkészítése történik. Mi nem félünk ettől, mi üdvözölnénk azt, ha valóban erről lenne szó, de tartunk tőle, nem ez a helyzet. Azért tartunk ettől, mert mi a tavalyi évben benyújtottunk egy határozati javaslatot arra vonatkozóan, hogy kerüljön bevezetésre a kötelező hit- vagy erkölcstan oktatása az általános iskolákban és a középiskolákban, ám ezt a javaslatot már bizottsági szinten elkaszálta a kormánypárti többség. Én azonban bízom benne, hogy valóban jogosak az MSZP által megfogalmazott, úgymond félelmei, és valóban megteremtődik majd ennek a lehetősége.
Kérem a tisztelt kormánypárti képviselőtársaimat, elsősorban az előterjesztő KDNP-s képviselőtársaimat és Szászfalvi László államtitkár urat, mindent tegyenek meg annak érdekében, hogy minél előbb megtörténjen a kötelező hit- vagy erkölcstan törvényi szinten történő rögzítése. Emellett pedig azt is szeretném kérni, fontolják meg annak a lehetőségét is, hogy a gyermekek már az általános iskolában felvilágosítást kaphassanak a hazánkban előforduló szekták működéséről, ezeknek a személyiségromboló és kártékony hatásáról, mivel meggyőződésem, hogy már ekkor, általános iskolás korukban tájékoztatni kell a maguk szintjén a gyermekeket ezekről a veszélyekről.
Most én is azért utalnék itt arra még két mondattal, hogy azért van annak valami diszkrét bája, amikor az MSZMP utódpártjának a képviselője, Lendvai Ildikó beszél arról, hogy rossz emlékeket ébreszthet bizonyos emberekben az, ha rákérdeznek a vallási meggyőződésükre.
Tisztelt Ház! Végezetül azt szeretném kérni önöktől, hogy fontolják meg az általunk benyújtott módosító indítványok támogatását.
Tisztelt kormánypárti Képviselőtársaim! Kérem önöket, valóban érdemben vizsgálják meg ezeket az általunk megfogalmazott módosító javaslatokat, ne a zsigerből történő elutasítás legyen ezeknek a sorsa, hiszen higgyék el, valóban a legjobb szándék vezérelt bennünket akkor, amikor megfogalmaztuk ezeket a benyújtott módosító indítványokat, ezért bízunk abban, hogy az önök támogatását is el tudják nyerni ezek az indítványok.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)
