CSÖBÖR KATALIN

Teljes szövegű keresés

CSÖBÖR KATALIN
CSÖBÖR KATALIN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az emberi jogi, kisebbségi, civil- és nem utolsósorban vallásügyi bizottság tagjaként és a téma iránt hangsúlyosan érzékeny országgyűlési képviselőként az alaptörvény koncepcionális és általános vitájában is felszólaltam az egyházi ügyek vonatkozásában. Úgy érzem, most sem tehetek másként.
Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy felszólalásomat az alaptörvény vonatkozó VII. cikkének felidézésével kezdjem. Tehát a VII. cikk (1) bekezdése: “Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához. Ez a jog magába foglalja a vallás vagy más meggyőződés szabad megválasztását vagy megváltoztatását és azt a szabadságot, hogy vallását vagy más meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon, akár egyénileg, akár másokkal együttesen, nyilvánosan vagy a magánéletben kinyilvánítsa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolja vagy tanítsa.”
A (2) bekezdés: “Az állam és az egyházak különváltan működnek. Az egyházak önállóak. Az állam a közösségi célok érdekében együttműködik az egyházakkal.”
A (3) bekezdés: “Az egyházakra vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.”
Tulajdonképpen az Országgyűlés az alaptörvény VII. cikk (3) bekezdésében foglalt kötelezettségének tesz most eleget, és kijelenthetem, hogy tesszük mindezt úgy, hogy az alaptörvényben foglaltakat teljes mértékben tiszteletben tartjuk, és magunkra nézve kötelezőnek ismerjük el. Ennek a kötelezettségnek természetesen sokféle módon lehet eleget tenni. Úgy gondolom, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat minőségi előkészítő munka eredménye. Valóban hasznosítja az elmúlt 20 év tapasztalatait, és számos rendelkezése az átláthatóság és az egyértelmű egyházi viszonyok rendszere felé mutat. Engedjék meg, hogy példákkal támasszam alá állításomat!
Az 1990. évi IV. törvény preambuluma kimondja, hogy a magyar állam a társadalom kiemelkedő fontosságú értékhordozó és közösségteremtő tényezőjének ismeri el az egyházakat. Az alaptörvény vitájában kifejeztem azon reményemet, hogy az egyházak ezt a státusukat megőrizhessék, ehhez azonban egy szigorúbb egyházi törvényre van szükség, amely kiszűri azokat, akik csupán pénzügyi megfontolásból alapítanak vallási közösségeket.
Az új törvény fontos eleme a vallási tevékenység és az egyház fogalmának meghatározása. A nyilvántartásba vétel szabályai és feltételei nagyban hozzájárulnak az álegyházak megszüntetésének lehetőségéhez, akik egyébiránt semmilyen vallástanítást nem hirdetnek.
Úgy vélem, a születendő törvény elfogadása után bátran kijelenhetjük, hogy a bizniszegyházak kora egyszer s mindenkorra lejárt. (Zagyva György Gyula tapsol.) Több felszólalásomban kitértem már az állam és az egyház szétválasztásának kérdésére. A támogató elválasztásra a törvény számos rendelkezést tartalmaz, hogy mást ne említsek, a 8. § (2) bekezdése a következőképpen fogalmaz: az állam a közösségi célok érdekében együttműködik az egyházakkal.
Nagyon fontos rögzítendő elvnek tartom, hogy az egyházi intézményekben, valamint az egyházi oktatási intézményekben tanulók a jövőben se kerülhessenek rosszabb helyzetbe az állami intézmények tanulóihoz képest. Ezt az elvárást tükrözi a törvényjavaslat 20. §-ának (4) bekezdése: az egyházak közcélú tevékenysége és intézményei a hasonló tevékenységet folytató állami, önkormányzati intézményekkel azonos mértékű államháztartási finanszírozásra jogosultak.
Szintén többször jeleztem, hogy mennyire fontosnak tartom a hittanoktatás feltételeinek biztosítását, hiszen a jövő generációjának erkölcsi nevelése a nemzet felemelkedésének egyik záloga. A törvényjavaslat garantálja a dologi feltételek biztosításának kötelezettségét, illetve a hittantanár biztosításának finanszírozási kérdését is rendezi.
Összességében a törvényjavaslatról elmondható, hogy minden elemében megfelel az alaptörvényben foglalt emberi jogi követelményeknek, a XXI. század kihívásainak és a ténylegesen hitéleti tevékenységet folytatók elvárásainak mind az egyházak, mind a gyakorló hívők vonatkozásában.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem