DR. LUKÁCS TAMÁS
DR. LUKÁCS TAMÁS
DR. LUKÁCS TAMÁS (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mindenekelőtt szeretném a köszönetemet kifejezni minden egyes képviselő hölgynek és úrnak, aki ebben a vitában részt vett, különösképpen azoknak, akik a törvényről beszéltek. Szerettem volna hallani ebben a vitában arról, hogy azt a jelenséget, amely Magyarországon egyértelműen igazolható és bizonyítható, nevezetesen, hogy nem tudjuk pontosan, hány egyház van. Azt tudjuk, hogy milyen visszaélések vannak az “egyház” névvel akár anyagi, akár más okok miatt, hogy milyen más megoldásokat kínálnak föl, ha az általunk kívánt megoldást nem fogadnák el. Ha megnézzük az 1 százalékos felajánlásokat, akkor nagyon érdekes, ha egy kutyamenhelyre bejegyzett egyház a negyedik vagy ötödik az 1 százalékok felajánlásában. Lehetséges ma Magyarországon - azt hiszem, nemzetközi összehasonlításban senki hasonlót nem tudna mondani -, hogy a kutyáknak is van lelkük. Ez is lehet vallás azok szerint - ezt elfogadom -, akik így gondolják. Ha nem kell a vallásnak definíció, akkor abba bármi belefér.
Megpróbáltam az ellenvéleményeket valahogy csoportosítani és valami logikát találni és azt, hogy kit mi motivál, ki hogyan kíván ehhez a kérdéshez hozzáállni. De engedtessék meg, hogy hadd mondjak egy tényadatot: a 2001-es népszámlálási adatok szerint annak a halmaznak, amely anonim módon önmagát vallásosnak vallotta, a 90 százalékát két egyház, nevezetesen a katolikus és a református lefedi. Ha a vallásként bejegyzett jogi személyek számát veszem, akkor azt kell mondanom, hogy az önmagukat vallásosnak nevező emberek 10 százalékára jut a további 348 egyház. Ezért azoknak, akik az egyeztetéseket számon kérik, mondom: egyeztettünk, s nemcsak a katolikus és a református egyházzal, de… Hogy egy kicsit gyarapítsam azoknak a képviselőknek a vallási ismereteit, akik ezzel nem rendelkeznek, a katolikus egyház tekintetében a Lumen en gentium vatikáni zsinati irat azt mondja, hogy mi vagyunk az egyház Jézus Krisztusban. Ez volna a válaszom Nyakó István felvetésére, hogy ki a lobbista, ki nem. Megismétlem, képviselő úr: a Lumen en gentium zsinati irat azt mondja, hogy mi vagyunk az egyház Jézus Krisztusban. Tehát csak a reggeli ima első sorát kell mondani: ahova állítasz, ott szolgállak.
Semmi közöm, nem is szeretnék és nem is tartom etikusnak más szervezetek belső viszonyaira reagálni vagy abba beavatkozni, de már oly régóta vajúdik az MSZP megújhodása, és úgy tűnik - bocsánatot kérek, senkit nem akarok megsérteni -, hogy egy volt ateista párt jogutódja egyszerűen képtelen levetni magáról ezeket az attitűdöket. Én elhiszem azt a nehezen feloldható belső lelkiismereti feszültséget, amit az egyházakkal való 1990 utáni vagy 1990 előtti kapcsolatuk miatt éreznek, elhiszem, hogy azt a törvényt, amit meg kellett volna változtatni, 1990 óta pontosan azért nem tudtuk megváltoztatni, mert nem járultak hozzá, elhiszem, hogy rendkívül rossz, amikor szeretve tisztelt nagyvezérük azt mondja, hogy Mária levette az országról a kezét, és önök közül senki nem háborodik fel ezen, elhiszem, hogy rendkívül kellemetlen önöknek az 1997-es alkotmánybírósági határozat, amikor folyamatosan elmondják - kár, hogy Hiller István volt oktatási miniszter már nincs itt -, hogy megkülönböztető módon bánnak az egyházi intézményekkel. Mindez rendben van, én elhiszem, hogy ez valamifajta lelkiismeret-vizsgálatra is kényszeríthetne akár egy szervezetet, akár egyes embereket, ha meg akarnak újulni, de nem akarnak megújulni, mert a mai felszólalásaikban tanújelét adták annak, hogy tovább akarják vinni azt, ami egyébként a magánügyük vagy a saját közösségük ügye lenne. Tudomásul veszem, hogy nem akarnak megújulni, nem akarják más alapokra helyezni az MSZP-t, és maradnak azok, akik voltak.
Ez is mind rendben van, de - csak hogy válaszoljak a felvetett oktatási kérdésekre - a 4/1993-as alkotmánybírósági határozat “a szülő választási jogának az állam intézményvédelmi kötelezettsége felel meg”. Önöknek nem volt kérdés az, hogy vajon az önmagukat vallásosnak nevező szülőknek hogyan fogják biztosítani a világnézetileg elkötelezett iskolába járást? Ez nem volt kérdés számukra. Most meg aggódnak olyan miatt, ami egyébként a nemzetközi joggyakorlatban is ismert; a strasbourgi bíróság ítéletei közül a belga Linquis-ügyet - (Nyakó Istvánnak:) a jegyzőkönyvben majd el tetszik olvasni - tanulmányozni fogja, és akkor megkapja rá a választ.
Ezek a kérdések, amik egyébként nem a törvényalkotás tárgyát képezik, de ha kell, az oktatási törvény kapcsán most is beszéljünk erről, teljesen világos, teljesen egyértelmű. S akkor arra az alkotmánybírósági határozatra szeretnék utalni, amely azt mondja, hogy az állam semlegessége nem értéksemlegességet jelent. Nem az ateizmus támogatását jelenti az állam semlegessége. Ez szintén alkotmánybírósági határozat. Képviselő úr, miután kigyűjtöttem az összes idevonatkozó alkotmánybírósági határozatot, nagyon szívesen rendelkezésére bocsátom azokat tanulmányozás céljából, mert amit mi a törvénybe tettünk, az nem más, mint a 4/1993-as alkotmánybírósági határozat, a beszédemben elmondtam: az 1997-es alkotmánybírósági határozat. Szépen sorban megyek, és elmondom, hogy egyházi vagy vallásügyi kérdésekben milyen alkotmánybírósági határozatok születtek, és ezeket építettük be a törvénybe.
(13.20)
Szeretnék egy dologra válaszolni, nevezetesen valamit vagy nem akartak megérteni, vagy szándékosan félreértettek, vagy azt mondják, ha már itt vagyunk, akkor politikailag közelítsük meg a kérdést, ne a jog szerint, hiszen azok a listák - 1/A., 1/B., 1/C. - teljesen addig léteznek, amíg az illetékes miniszter be nem nyújtja automatikus bejegyzésre az egyházakat, amelyek ugyanolyan státusszal rendelkeznek, mint amelyek a bírósági nyilvántartás rendszerében nyerik el az egyház jogot. Szerepel a törvényben: az egyházakat azonos jogok illetik és azonos kötelezettségek terhelik. Mintha ez a mondat nem szerepelne a törvényben, mintha ez a lista döntene el bármit. Ez a lista addig él, az automatikus bejegyzés joga, ameddig a bejegyzés nem történt meg.
Ezért fel kell tennem a kérdést: illendőnek és méltányosnak tartanák önök, hogy mondjuk, az a római katolikus egyház, amelyik hamarabb létezett, mint a magyar állam, majd regisztráltassa magát, hogy ő 2011-től létezik? Tudnak erre más megoldást, mint amit mi választottunk?
Tisztelt Jobbik-képviselőcsoport! Kíváncsian várom a módosító indítványokat, és megígérem, hogy tüzetesen fogjuk tanulmányozni, azonban engedtessék meg, nem akartam, meg felhívtam a figyelmet, hogy ehhez a témához és ehhez a törvényalkotási tárgyhoz bizonyosfajta emelkedettség és bizonyosfajta méltóság szükséges. Ez nem az a műfaj, ahol megengedhetnénk magunknak, hogy itt konkrétan, hozzáteszem, hogy polgári jogi értelemben a jó hírnév védelme mellett jogsértő kijelentéseket tegyünk egyházakra.
Akkor sem fogom kimondani annak az egyháznak a nevét, mert megfogadtam, hogy itt ilyen típusú vita ebben a teremben és ebben a tárgyban ne legyen. De ha egy egyházi bejegyzett személy, legyen az bármelyik, biztos, hogy egyébként megfelel mindenféle tekintetben, hiszen önök mondták, hogy akit ki szeretnének hagyni, az az egyházi személy, önök jelentették ki, hogy mindenben megfelel egyébként a bejegyzés követelményeinek (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Ezért rossz a törvény!), akkor, bocsánatot kérek, ha megfelel a bejegyzés követelményeinek, teljesen mindegy, hogy politikailag valakivel egyetértek vagy nem értek egyet, bocsánatot kérek, az meg teljesen természetes, hogy hitbeli vagy vallásbeli kérdésekben nem értek egyet, mert más egyháznak vagyok a tagja, és mindenki, aki más egyháznak a tagja, ha identitászavarban nem szenved, nyilván nem ért egyet a másik egyházzal. Ez nem egyetértés vagy nem egyetértés kérdése.
Ez a méltányos elbánás kérdése. Ha azt az utat választottuk, és meggyőződésem, helyesen, előbb utaltam a római katolikus egyházra, amely hamarabb létezett, mint a magyar állam, akkor meggyőződésem az, hogy helyesen jártunk el, ha a listák alapján az automatikus bejegyzést biztosítjuk. Ráadásul a 4/1993-as alkotmánybírósági határozat, amit egyébként a törvényszövegben ki is emeltünk, erre számunkra lehetőséget is biztosít.
Persze, én elfogadom azt is, a módosító indítványoknál mérlegelni fogjuk, hogy lehetnek olyan egyházak, mások is, amelyek ezzel a feltétellel rendelkeznek, adjuk meg nekik is a jogot, a többi egyház pedig el fogja dönteni, hogy az új törvény rendelkezései alapján egyházként jegyezteti be magát, és most egy nagyon fontos dolog következik: vagy nem sérül semmit a vallási közösségek joga, ha nem felel meg az egyházi feltételeknek, de vallási közösségként tovább létezik. Ha tényleg ez volt a célja, nem pedig más cél, nem anyagi haszonszerzés a cél, akkor azt gondolom, hogy az a fajta közösségi forma is megfelel; nem egy európai országban ezt a megoldást alkalmazzák, és jól működő megoldások. De ugye, egyetértenek, hogy az mégsem megy, hogy 350 egyházunk vagy egyházként bejegyzett szervezetünk van?
Egy kicsit válasz az iskolafenntartásra is: ha megfelel az egyházi feltételeknek, akkor természetesen be fogja jegyeztetni magát egyházként, ha nem felel meg az egyházi feltételeknek, mondjuk, létszám hiányában, akkor természetesen bejegyezteti magát vallási közösségként, és természetesen az iskolafenntartásnak egy másik formáját vagy más finanszírozási formáját lehet keresni, de nem az egyházi törvény tárgya ez, nem az egyházi törvényben kell ezt rendezni. Ezek a kérdések, a valóságosan hátrányos helyzetű gyerekeknek iskola fenntartása, azt gondolom, hogy szükséges, fontos, társadalmilag indokolható, de nem vagyok benne biztos, sőt biztos vagyok benne, hogy nem ennek a törvényhozásnak a tárgya kell hogy legyen.
Egyetlenegy dolgot szeretnék még: a határon kívüli egyházak ügye fontos, lényeges nemzetpolitikai kérdés. De megint csak nem lehet a magyar egyházi törvényhozás tárgya. Annak személyi hatálya... (Közbeszólás a Jobbik soraiból.) Bocsánatot kérek, képviselő úr, tessék megnyugodni, azt gondolom, hogy tessék annyira bízni azokban az egyházakban, amelyeknek határon kívüli testvérei vannak, hogy az az ő gondjuk és az ő dolguk, ebben a dologban lehet őket segíteni, hogy ez a kapcsolattartás legyen erős. És a törvény személyi hatálya csak magyarországi természetes vagy jogi személyekre szólhat, semmiképpen nem szólhat határon kívüli szervezetekre, azonban ezt a folyamatot nem csak itt, másokban is, nyilván programokban szükséges, lehetséges és kell támogatni. Meggyőződésem, hogy rendkívül fontos nemzetmegtartó szerepét akkor ismerjük el ezeknek, de az itt levő egyházak vonatkozásában kell erről rendelkezni. Építsük ki azt a kapcsolatrendszert, azok az egyházak, amelyekre tartozik, mert ezzel nem avatkozunk be az egyházak belső autonómiájába.
Még egyszer mindenkinek köszönettel tartozom a mai vitában való részvételért, és azt gondolom, tényleg nagyon komolyan, az, ami a szándékkal, azzal a két alapelvvel, hogy mindenki lelkiismereti és vallásszabadsága biztosított legyen egyéni és közösségi részen, más oldalról pedig gátat szabjunk annak, hogy az egyház, nem csak egyházbizniszről, itt nagyon sokféle, vallási tevékenységtől nagyon távol levő dologról van szó, hogy ennek gátat szabjunk, ha ez ebbe a koncepcióba beilleszthető és jobbá tehető ez a törvény, akkor a módosító javaslatokat is köszönettel fogadtuk.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban és Szabó Timea részéről.)
